2016. március 30-án zajlott az Alexandra Kiadó Pódium sorozatában dr. Kondorosi Ferenc könyvének bemutatója, a szerzővel dr. Székely György nyugalmazott dandártábornok, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság elnöke beszélgetett.

 

2016. március 30-án zajlott az Alexandra Kiadó Pódium sorozatában dr. Kondorosi Ferenc könyvének bemutatója, a szerzővel dr. Székely György nyugalmazott dandártábornok, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság elnöke beszélgetett.

 

A szerző összefoglalója a témáról:

Jogtudósok, politikusok, politikai elemzők keresik a legújabb kori népvándorlás összetevőit, moderálásának lehetőségeit. Az Európába özönlő muszlim embertömeg egy másik civilizációhoz tartozik, amelynek értékei nem rosszabbak, nem is jobbak, a mienkétől eltérőek. 

Ki kell mondanunk, a bennünket elözönlők generációkon át ragaszkodni fognak az iszlámhoz, ez emberi méltóságuk lényege. A muszlim embernek fontosabb a hit, mint a szekuláris, liberális, vagy a csak elemeiben konzervatív Európának. Számukra a hit előírásai vitathatatlanok, megingathatatlanok, maguk jelentik a stabilitást. Mivel a hit adja lényegüket, ők magukat is adják a hitükért.  

Elődeinket tekintve, mi is voltunk ilyenek. Különösen gondolhatunk erre mi, magyarok, akik magunk is dúltuk egykor a Nyugatot… Nem csodálkozhatunk hát az újonnan érkezők bátorságán, esetleges felelőtlenségén, hogy idáig eljöttek asszonyaikkal, kicsiny gyermekeikkel.

Történelmi tapasztalataink, érdemeink feljogosítanak bennünket a felelősséget ébresztő kritikára. Nemzetünk történelme évszázadokra összefonódott az európai népek szabadságküzdelmeivel. Voltunk Európa védőbástyája, s Európa népei talán a déli harangszó történetére is emlékeznek.   

dr. Székely György barátként vállalta a szerző 35. könyvének méltatását. Felvázolta életútját:

http://www.bgf.hu/pszk/Szervezeti-egysegeink/oktatasiszervezetiegysegek/KOZGAZDINTTANSZO/Munkatarsak/Kondorosi-Ferenc 

Dr. Kondorosi számos közszereplést tudhat maga mögött, jelenleg kutató professzorként alapvetően a nemzetközi összehasonlító joggal foglalkozik, ezen belül az emberi jogok érvényesülésével és védelmével, a humanitárius intervencióval, a fenntartható fejlődés kihívásaival. Oktatói tevékenysége döntően tudományos intézetekhez, egyetemekhez kötődik. Tudományos társaságok tagja, mint a Nemzetközi Büntetőjogi és Börtönügyi Társaság, Magyar Jogász Egylet, Rendészettudományi Társaság, az Európai Bor-lovagrend nagykövete, tagja a Magyar Büntetőjogászok Egyesületének. Számos kitüntetése közül a legérdemesebb a Magyar Köztársasági Érdemrend közép-keresztje. Négyszáztíz publikációja hatalmas joganyagot ölel fel, közjogi tudományos gondolkodást segítő tankönyvek, a jog kultúrájáról és etikájáról szóló írások.  

 

A jelen tárgyalt műről elmondható, olvasmányos, de elmélyülést kíván. A könyv borítója (tervezője Gajdács Péter) külön kiemelendő; teljes összhangban van a könyv szellemiségével, a szerző humánus beállítottságával.

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Feltehetjük a kérdést, mi is történik tulajdonképpen? Harcba keverednek egymással a civilizációk? Elnyel bennünket az iszlám? Az okokat kutatva, nincs ma egységes megítélés. Ez a könyv igyekszik minket a reális szemlélet felé terelni, megpróbál a kérdések megoldására kiutat mutatni.  

A szerző az egész migráció-kérdést a globalizációból kiindulva vizsgálja.A migráció társadalmi mobilitást jelent, egy-egy országon belül nagyon hasznos, országon kívüli, és a kontinensek közötti migráció és népvándorlás megítélése azonban nem ilyen egységes. 

A szerző felvetése; migráció kontra szuverenitás, azaz, mit kezdjünk állami szuverenitásunkkal, amikor országunkat elárasztják a hozzánk érkezők.  Nincs nemzetközileg szabályozva a kényszer-menekültek jogállása, akik környezeti, klíma, vagy egyéb okokból indulnak meg és hagyják el hazájukat. 

 

Tudományos előrejelzések szerint, 2050-re 150 millió ember mozgása várható, ezek nagy része valószínűleg  kontinensükre fog érkezni. Európában jelenleg már 72 millió migráns él… 

Meg kell állapítani a legális migrációs szabályokat, harcolni és küzdeni kell az embercsempészek ellen, s ennek érdekében az Uniónak is eljárásokat és szabályokat kell alkotnia. 

A téma fontos összetevője a biztonsághoz való jog és ennek tartalma. Az új felfogás, a humán biztonság koncepciója jelenleg van kialakulóban és rengeteg vitát kelt.  

Nagyon fontos a vallás-szabadság és a gyűlölet-beszéd meghatározása.

A nemzetközi szabályozás kimerült, az egyes nemzetállamok kezébe kerültek ezek az ügyek és a nemzeti jogalkotás lett a meghatározó az emberi jogok területén. Ezen belül meghatározó az emberi méltóság kérdése, az információs önrendelkezés és a vélemény-nyilvánítás szabadsága.    

 

A könyv izgalmas része, amely az emberi jogok érvényesülését az iszlám jog vonatkozásában tárgyalja.  

Áttekintést kapunk az iszlám kultúra lényegéről:  

Az iszlám egy monoteista (egyistenhívő), kinyilatkoztatott vallás. Jelentősége; belenyugvás isten akaratába. Hívői a muszlimok (odaadók vagy alávetők). Alaptétele; nincs más isten Allahon kívül, és Mohamed az ő prófétája.

Forrásai; a Korán (az isteni tanítások gyűjteménye), a Hádisz (a próféta kinyilatkoztatása), az idzsma (a hittételek és vallási szabályok), és a kijász (analógiára alapozott érvelés és döntés).

Az iszlám vallás öt alappillére; a sáda (Allah melletti tanúságtétel), a tauhid („Allahtól származik minden", nem kell jogot alkotni, készen kapunk minden előírást az iszlám életvitelre), a szalat (a vallás gyakorlásának napi teendői, formái), a zakát (a kötelező adózás és az alamizsna) és a kötelező mekkai nagy zarándoklat.  

 

Vonatkozó irodalom:

 

1. Kül- és belbiztonsági kockázatelemzés

(kivonat)

2016. március 24.

CIVIL AKADÉMIA Tudományos Tanácsadó és Szolgáltató Bt.

cégvezető: Prof. Dr. Kondorosi Ferenc egyetemi tanár

 

Terrorfenyegetettség Európában és Magyarországon

 

A március 22-i brüsszeli robbantások ismét arra hívják fel a figyelmet, hogy a magas a terrorfenyegetettség a világban. Az Iszlám Állam sok harcosa – valószínűleg migránsként – tér vissza Európába, ezért Magyarországon sem lehet kizárni terrorcselekmény lehetőségét. A terrorszervezet célja egy hatalmas kalifátus létrehozása, amelybe, a kalifátusról készített térképek szerint, beletartozik Magyarország is. A brit külügyminisztérium elemzése a terrorfenyegetettség  által veszélyeztetett országok között Magyarországnak az 1-es besorolást adta.  

A legmagasabb (4-es) osztályzatot kapta, többek között, Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Törökország és Egyiptom.

A terrorizmus eseményei előtérbe helyezték az iszlám radikalizálódó erőit, a muszlim világ szélsőségeseit.  

Az ISIS sejtjei nehezen azonosíthatóak, tagjai civil menekültnek álcázva magukat beszivárogtak az Európai Unióba. Feltehetően az ISIS négyezer terrorista aktivistát csempészett Európába, hogy az ISIS elleni légicsapások megtorlásaként támadásokat hajtsanak végre Európában

 

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a brüsszeli terror után további merényletek veszélyére hívta fel az Európába utazó amerikai állampolgárok figyelmét. Felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy legyenek éberek a nyilvános helyeken, tömegközlekedési eszközökön, kerüljék a zsúfolt helyeket, és különösen óvatosak legyenek vallási ünnepek idején, fesztiválokon és más nagyobb eseményeken. A kiadott figyelmeztetés a június 20-ig terjedő időszakra vonatkozik, tekintettel a Franciaországban június 10-én kezdődő labdarúgó EB-re. 

Forgatókönyvek a migránsveszélyre

 

A SAT elnevezésű freiburgi elemző cég szerint migránsügyben öt forgatókönyv lehetséges Németország számára. A legbizakodóbb előrejelzés szerint „csak" 1,8 millió migráns fog 2016 végéig az országba érkezni,  a legpesszimistább viszont 6,4 millió bevándorlóval számol, ami a német gazdaság összeomlásához vezethet.  

Hiába zárják le a Törökország felől vezető útvonalat, a migránsok új utat fognak találni maguknak, ahogy azt a víz is teszi, ha útját állják. Várhatóan Albánián és Olaszországon át továbbra is nagy tömegek érkeznek majd Németországba.

 

A legrosszabb forgatókönyv szerint továbbra is nagy tömegben jönnek a Közel-Kelet felől a migránsok, Afrikában elhatalmasodnak a polgárháborúk, és újra megnyílik a Nyugat-Balkáni útvonal. A migráció további alakulására nagy hatással lesz, mi történik Nigériában és Szudánban, mennyire erősödik meg a Boko Haram.

A Boko Haram szunnita iszlám fundamentalista szektaként jött létre, a saría legszigorúbb formáját támogatva.  

A terrorcsoport legalább húszezer ember halálát okozta a 175 milliós afrikai országban, és 2,5 millió ember menekült el otthonából a harcok elől. A szervezet célja az iszlám állam létrehozása Nigériában. A Boko Haram  elutasítja a nigériai társadalom nyugatosodását, és azt hirdeti, hogy az ország vagyona egy szűk – főként a keresztény délen élő – politikai elit kezében összpontosul. Jelenleg is nagy harcok folynak a Boko Haram és a kormánypárti erők között.

 

Migráció és integráció

 

A politikai menekültek mellett nem szabad megfeledkezni a lakóhelyüket egyéb okból elhagyni kényszerülőkről, akiknek a befogadására a nemzetközi jog ma még nem kötelezi az államokat. A probléma nagyságrendjét szemlélteti, hogy a lakóhelyüket környezeti okokból elhagyni kényszerülők számát 2050-re 150 millióra becsülik.

 

Az Európai Uniónak a jövőben komoly demográfiai kihívásokkal is szembe kell néznie. Súlyos probléma, hogy az unió képtelen megteremteni a migráció és az integráció közötti kapcsolatot. Ezen túlmenően a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a gazdasági migrációt érintő politikájukat is, mivel a magasan kvalifikált bevándorlók az EU-val szemben előnyben részesítik az Egyesült Államokat, Kanadát vagy Ausztráliát. A képzett munkaerő 55%-a irányul Amerikába és csak 5%-a az unióba.

 

Magyarország még nem fogadta el az integrációs potenciájára alapozó, a nemzetstratégiai törekvéseivel összhangban álló, közép- és hosszú távú terveit, a migráció és az integráció kezelésmódjáról. 

 

2. Magyarország integrációs potenciálja

(vázlat)

 

Az integrációs potenciál  fogalommal egy országnak, társadalomnak azt a képességét, stratégiai erőforrását jelöljük, amelyet más országokból, társadalmakból érkező migránsok (jövevények, vendégek, behívott és behurcolt emberek), külső, idegen személyek és népcsoportok befogadására, saját normáinak átadására, az együttélés kialakítására mozgósítani képes.

 

Az integrációs potenciál főbb elemei, összetevői:

a történelmi adottságok, személyek és események szerepe a nemzeti tudat formálásában kulturális minták, nyitottság, tolerancia a helyi társadalomban jogi normák,  együttélési szabályok, hagyományok

Magyarország integrációs potenciálja. 

Ez a potenciál azért alakult/alakulhatott ki, mert az ország történetében több olyan korszak is volt, amikor  létkérdés volt a bevándorlók befogadása és részvétele az ország és a helyi közösségek életében. Az idegenek behívása, bejövetele, beengedése a századok folyamán katonai, gazdasági, politikai és népmozgalmi okokból történt.  

A közvetlen okok között esetenként hatalmi, dinasztikus, vallási és kulturális tényezők is szerepet játszottak. Magyarország a X-XIX. században (feudális korban) jellemzően bevándorlási célország volt, különösen a tatárok és a törökök kivonulása utáni időszakokban. A polgári (kapitalista) útra térve, a válságok és a túlnépesedés miatt nagy kivándorlási hullámok voltak, 1848/49 után, 1906-os válság után, a II. világháború után, 1956-ban és 2011. után. Ezen időszakokban felerősödött a belső vándormozgalom, a népességcsere, ill. a háborús cselekmények hatása is.

Az integrációs potenciál értéke

A sikeres beilleszkedés történelmi példája a jász-, a kún, a német és szláv népcsoportok, a besenyő, a varég, a talján, stb. néptöredékek,  illetve a történelmi személyiségek sokaságának élete és megbecsülése a magyar társadalomban.

Az integrációs potenciál kockázatai

a) a potenciálnak az elzárkózás, az idegenellenesség, a fenyegetőzés által okozott amortizálódása.

b) a migráns-kérdés "túlfeszítésének" káros hatása a történelmileg kialakult befogadási normákra.

A migránsügyben lévő kockázatok kezelésében lényeges szempont tehát, hogy jól gazdálkodjunk az integrációs potenciálunkkal.

Budapest, 2016. március 24.

 

Dr. Kondorosi Ferenc

egyetemi tanár

 

 

 

Dr. Kondorosi Ferenc:

 A migráció kockázatai

Pécs 2016 Alexandra Könyvesház Kft. Alexandra Kiadója,

 

A borítót Gajdács Péter tervezte

ISBN 978 963 357 744 8

 

 

 

www.alexandra.hu 

 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük