Dr Sólyom László Köztársasági Elnök Levele Gyurcsány Ferenc Miniszterelnöknek Horn Gyula Kitüntetésének Megtagadásáról

Dr Sólyom László leveleDr Sólyom László köztársasági elnök levélben tagadta meg és az Alkotmánybíróság határozatának megfelelõen indokolta Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél, miért tagadja meg Horn Gyula kitüntetését 75, születésnapján. Levelét szószerinti szöveggel és fotokópiában az alábbiakban közöljük.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr részére

Budapest

VII-2/2576-1/2007.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Miniszterelnök Úr 2007. június 8-án a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetés adományozására tett elõterjesztést Horn Gyula volt miniszterelnök számára.

Tájékoztatom Miniszterelnök Urat, hogy az elõterjesztést az alábbi indokok alapján nem írom alá, a kitüntetés adományozását megtagadom.

1. Az Alkotmánybíróság 2007. július 3-án kihirdetett 282/G/2006. számú határozata (ABh.) megállapította, hogy az állami kitüntetésre való érdemesség legf9bb mércéje a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje. Az alkotmányos értékrend az Alkotmányban, mint normában megjelenõ, illetve az Alkotmányból levezethetõ értékek összessége. Az ebbe az értékrendbe ütközõ, vagy attól eltérõ értékrend alapján való elõterjesztés vagy adományozás ellentétes az Alkotmánnyal.

Dr Sólyom László levele 2. oldalAz Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási hatásköre tartalmi, érdemi döntési jogot foglal magában, amely kiterjed az alkotmányos értékrendbe ütközõ kitüntetési el9terjesztés teljesítésének megtagadására is. A köztársasági elnök ezzel tudja teljesíteni azt a kötelességét, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét a kitüntetési eljárásban érvényre juttassa.

2. Miniszterelnök Úr az elõterjesztést Horn Gyula számos érdemével indokolja, a nyolcvanas évek közepétõl a jelenkorig terjedõ idõbõl. Ezeket nem áll szándékomban vitatni. A kitüntetési el9terjesztés vizsgálatát azonban nem lehet csupán az elõterjesztésben megnevezett indokokra korlátozni, hiszen az erre szorítkozás nem biztosítaná, hogy a kitüntetés adományozása valóban összhangban legyen az Alkotmány értékrendjével. Vagyis a köztársasági elnöknek nem egyes elszigetelt érdemeket kell minõsítenie, hanem arról kell gondoskodnia, hogy a kitüntetés adományozása ne sértse az Alkotmány értékrendjét. A kitüntetési elõterjesztés tartalmi vizsgálatának az Alkotmánybíróság szerint is része az elõterjesztésben szereplõ, kitüntetésre javasolt személy érdemességének a vizsgálata. Ennek során az államfõ által alkalmazható alkotmányos mérce a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje (Abh. III. 5. utolsó bekezdése). Különösen egy olyan magas kitüntetésnél, mint a Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, szükséges ezért a kitüntetésre javasolt személy egész életútját mérlegelni. Magyar állampolgár kitüntetése esetében a kitüntetés alapjául szolgáló érdemek nagyságán kívül a felterjesztendõ személy közéleti szerepének figyelembevételét egyébként a kitüntetési törvény az el9terjesztõ miniszterelnök számára is elõírja.

3. Az 1956-os forradalom és szabadságharc célkitûzései – Magyarország függetlensége, a többpárti demokrácia, a jogállamiság és a szabadságjogok – mai Alkotmányunk alapértékei is. Az 1956-os forradalom tagadása a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének tagadása. A forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje viszont egymással össze nem egyeztethetõ. Ezt az Alkotmánybíróság is sokszor megállapította – legutóbb a kitüntetési Abh.-ban is, amikor kimondta, hogy a rendszerváltás el9tti és a rendszerváltás utáni társadalmi berendezkedéshez kötõdõ alkotmányos értékrendek egymással össze nem egyeztethetõ értékrendet jelentenek. A forradalom ötvenedik évfordulóján tartott összes beszédemben figyelmeztettem arra, hogy nem lehet egyszerre Kádár örökösének és '56 örökösének lenni. Nem kaphatja meg
Horn Gyula ugyanazt a kitüntetést, amelyet Király Béla megkapott.

Dr Sólyom László levele 3. oldal4. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány értékrendjével ellentétes tevékenységnek értékelte a karhatalmi alakulatban való szolgálatot 1956-1957-ben (60/1994. (XII. 24.) AB határozat, ABH 1994. 355-356.). Az egyes fontos tisztségeket betölt9 személyek ellenõrzésér9l és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXII. törvény (Átvilágítási törvény) alapján létrehozott II. számú Bizottság 1997. augusztus 26. napján kelt határozatában megállapította, hogy Horn Gyula 1956-1957-ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot. A Bizottság ezért felszólította Horn Gyulát, hogy a határozat közlését9l számított 30 napon belül országgyûlési képviselõi, valamint miniszterelnöki tisztségér9l mondjon le. Mivel a miniszterelnök e felszólításnak nem tett eleget, a Bizottság a döntését nyilvánosságra hozta (Magyar Közlöny 1997. évi 93. száma). A Bizottság ugyanezen indokok alapján az 1999. január 20-án kelt határozatában ismételten megállapította Horn Gyula országgyûlési képviselõ érintettségét (Magyar Közlöny 1999. évi 25. száma).

5. Horn Gyula a forradalom 50. évfordulója alkalmából azt nyilatkozta a Die Welt címG napilapnak, hogy a felkeléssel együtt sok bûnözõ került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. A pufajkás osztagban õ a törvényes rendet védte.

Az 56-os forradalom ilyen minõsítése ellen már tavaly decemberben, az 1956. december 8-i sortûz áldozataira emlékezve felemeltem szavam Salgótarjánban:

?1956-ban az volt az alapkérdés: forradalom, vagy ellenforradalom. Kádár rendszere arra épült, azon állt és bukott, hogy 56-ot ellenforradalomnak minõsítette. S ma is egyértelmûen le kell szögeznünk, hogy nem lehet viszonylagossá tenni az elhatárolást. A forradalom szemszögéb9l a Kádár-rendszer keletkezése, megszilárdítása, s ezen belül a forradalom megtorlása nem tûrhet el semmiféle, sem jogi, sem erkölcsi igazolást.

Salgótarjánban a helyi és a Budapestr9l hozott karhatalmisták, valamint a szovjet katonák l9tték a fegyvertelen tömeget. Különösen fájó, hogy a forradalom ötvenedik évfordulóján a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték – hiszen a bûnözõket kiengedték a börtönökbõl.

Nem lehet errõl a nyilatkozatról hallgatni – nehogy beleegyezésnek tûnjön.

Vajon akik nem határolódnak el, lelkük mélyén valóban forradalomnak tartják-e 1956- ot? Hiszen így azt is lehetne mondani, hogy a törvényes rendet védték azok a bírák, akik az embereket szinte üzemszerûen ítélték halálra. Magam hallottam, hogy a Nagy Imre-per bírója is így nyilatkozott. Azt az úgynevezett törvényes rendet,amely még saját jogszabályai szerint is törvénytelenül mûködött, a forradalom és mai rendszerünk szemszögéb9l csakis elítélni és elvetni lehet."

Dr Sólyom László levele 4.oldalHorn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen akkori szerepének értékelése és vállalása a forradalom ötvenedik évfordulóján 1956 értékeir9l való állásfoglalás is. Egykori tette és mai állásfoglalása olyan alapvetõ ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr el9terjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem.