Drágíthatja a jogalkalmazást a „precedensjog” terjedése
Bár a magyar jog nem precedensjog, a bírói gyakorlat szerepe mégis egyre erősebb. Nő azoknak a jogterületeknek a száma, amelyeken már messze nem elég, ha a peres felek ismerik a jogszabályokat – tanulmányozniuk kell a vonatkozó bírósági gyakorlatot, a „precedenseket" is. Mindez drágítja a jogalkalmazást azok számára, akik peres úton akarják érvényesíteni jogaikat, vagy ilyen módon kényszerülnek megvédeni magukat.
Bár a magyar jog nem precedensjog, a bírói gyakorlat szerepe mégis egyre erősebb. Nő azoknak a jogterületeknek a száma, amelyeken már messze nem elég, ha a peres felek ismerik a jogszabályokat – tanulmányozniuk kell a vonatkozó bírósági gyakorlatot, a „precedenseket" is. Mindez drágítja a jogalkalmazást azok számára, akik peres úton akarják érvényesíteni jogaikat, vagy ilyen módon kényszerülnek megvédeni magukat.
„Az én esetemben az ügyvéd több órán át kutakodott bírói ítéletek és legfelsőbb bírósági határozatok között, hogy kellőképpen alátámassza az érvelését a bíróság számára, és mindez óránként 20 ezer forintomba került" – mondja egy a szomszédja által tyúkperes ügybe kevert bírósági „ügyfél". Valóban, a magyar bár hivatalosan nem precedensjog, egyre több az olyan ítélet, amely más ügyekben hozott ítéleteket hivatkozik, vagyis a bírák mindinkább figyelembe veszik az úgynevezett bírói gyakorlatot.
„Régi jogelméleti probléma ez. A bírói gyakorlat figyelembe vétele a jogalkalmazás egységesülése felé mutat, ugyanakkor felértékeli az ügyvédek munkáját, mert nem elég tudni, vagy elolvasni egy jogszabályt, föl kell térképezni az adott jogszabály alkalmazását is, és ez sokszor valóban hosszas utánjárással jár" – véli Ződi Zsolt a precedensjog terjedéséről konferenciát szervező Opten jogi igazgatója.
2007 óta a bíróságok tízezrével tettek közzé egyedi ítéleteket a www.birosag.hu honlapon. Ezeknek az ítéleteknek az elemzéséből kiderül, hogy átlagosan a bírósági határozatok legalább 20 százalékában van hivatkozás valamilyen folyóiratban közzétett egyedi ítéletre; de bizonyos részterületeken ez az arány akár 100 százalék is lehet. A Kúria intézményes formákban is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy az ítélkezést folyamatosan elemezze, és egységesítse azt. „Teljesen érthető és helyes törekvés a jogalkalmazás egységesítése, mert a széttartó ítéletek nagyban rontják az állampolgárok jogbiztonságba vetett hitét. A bírói jog tanulmányozásának fontosságát ma már átlátja a teljes jogi szakma, nemcsak a bírák az ügyészek és az ügyvédek, hanem a jogtanácsosi és a közigazgatásban dolgozó jogászi réteg is." – mondja Ződi Zsolt. Csakhogy a „precedensjog" megemeli a pereskedés költségeit. „Ahogy terjed az egyedi esetek figyelembe vétele, úgy lesz egyre kevésbé elég a jogszabályok ismerete, és ezzel párhuzamosan felértékelődik az ügyvédi munka is" – véli a jogi igazgató.
A bírói jog jelentős szerepét a szocializmus idején ideológiai okokból tagadták, noha valójában a legtöbb jogterületen már akkor is csak a bírói joggyakorlat ismeretében lehetett megmondani, hogy „mi a jog" – mondja Jakab András alkotmányjogász. A nyugat-európai hagyományokhoz való visszatérés jele, hogy a rendszerváltás óta a bírói jog létének elfogadása fokozatosan egyre természetesebbé válik, bár még mindig sok a tennivaló a fejekben. Egy jól működő demokratikus jogállam természetes velejárója a bírói jog, amelyet azonban a törvényhozás és a jogtudomány is kontroll alatt tart – nyilatkozta Jakab András.
A témáról április 18-án a Jogesetek Magyarázata című havilap szervezésében tartanak szakmai konferenciát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán, amelyen gyakorló kúriai bírák, ügyvédek és a jogtudomány képviselői a legújabb magyar fejleményeket vizsgálják meg. „Biztos vagyok benne, hogy a konferencián a mindennapi munkát is segítő információkhoz juthatnak a résztvevők." – mondja Ződi Zsolt.
