Az ingatlanlízing piac csaknem 40%-os visszaesése után idén további csökkenés várható. Ebben a piaci környezetben a kis- és középvállalkozások finanszírozhatatlanná válnak; egyedüli forráshoz jutási lehetőségük a visszlizing lenne, amit a jelenlegi szabályozás miatt nem tudnak igénybe venni.

 

Az ingatlanlízing piac csaknem 40%-os visszaesése után idén további csökkenés várható. Ebben a piaci környezetben a kis- és középvállalkozások finanszírozhatatlanná válnak; egyedüli forráshoz jutási lehetőségük a visszlizing lenne, amit a jelenlegi szabályozás miatt nem tudnak igénybe venni.

Az ingatlanlízing piacon 38%-os visszaesés volt tapasztaltható 2008 utolsó negyedévében a 2007-es év hasonló időszakához képest. Éves szinten ugyan 2%-os növekedés volt tapasztalható, ám ez az arány elenyésző a 2008. első félévére jellemző 45%-os, illetve a 2007-ben tapasztalt 50%-os piaci növekedéséhez képest. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a megkötött ingatlanlízing szerződések számában is: éves szinten 11%, az utolsó negyedéveket összehasonlítva pedig 32%-os volt a visszaesés.

„Várakozásaink szerint idén további csökkenésre lehet számítani az ingatlanlízing piacon; átlagosan 20%-os piacszűküléssel számolunk az új ingatlanok értékesítésénél, az ingatlanok forgalmi értékének csökkenése mintegy 10%-os, míg a hitelezési feltételek szigorodása a piac további 5-10%-os apadását okozza, miközben az elvárt önerő további növekedésével számolunk. "- hangsúlyozta Gazsi Júlia, a Lízingszövetség Ingatlan Bizottságának elnöke.

Amint a várakozások is jelzik, a kis-és középvállalatok nagy része a klasszikus banki termékekkel gyakorlatilag finanszírozhatatlanná válik, az egyedüli megoldást az ingatlan visszlízing jelentheti számukra. A kis- és középvállalkozások 60%-a ugyanis saját tulajdonú ingatlanban működik, jelen gazdasági körülmények között ez az egyetlen forrásbevonáshoz használható fedezetük. A visszlízinget azonban a jelenlegi, dupla illetékfizetési szabályozás miatt elenyésző számban tudják csak igénybe venni. Ha egy vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlanra lízingszerződést köt, először akkor kell illetéket fizetnie, amikor az ingatlan a tulajdonába kerül, másodszor pedig a futamidő végén, amikor ismét az ügyfél válik tulajdonossá.

„A dupla illetékfizetési kötelezettség megszüntetése 3 év alatt éves szinten 150-170 milliárd forint pótlólagos forrásbevonást tenne lehetővé a kkv-szektorban. Ráadásul ez 4-4,5 milliárd forint közvetlen költségvetési bevételt eredményezne a lízingcégek által külön fizetendő 2%-os vagyonszerzési illetékből." – mondta el Gazsi Júlia.

Ebben a hitelszűke időszakban a piacon teljes bizalmatlanság uralkodik, a finanszírozás kritikusabb, mint bármikor eddig, a fejlesztések többsége leáll, a tartósan 10% körüli kamatkörnyezet visszafogja a beruházási kedvet és mindez akár csődökre, felszámolásokra és kényszerértékesítésekre kényszerítheti a kis- és középvállalkozásokat. A kkv-k számára nehézséget okozhat a komolyabb pénzügyi tervezés, nem tudják bemutatni üzleti terveiket a finanszírozó számára, a gyakran egyszemélyes irányítás alatt álló cégek működése nem hatékony, ezért nem jutnak forráshoz.

A megváltozott piaci körülményekre a lízingcégek úgy reagálnak, hogy lelassul a lízing egyik fontos előnyeként számon tartott gyors elbírálás és a rugalmas ügyintézés, hosszabbodik a bevizsgálási idő. Több információt kérnek a lízingbevevőről, nagyobb fedezetet, valamint leértékelik a finanszírozott eszközöket.

A visszlízinget érintő szabályozás módosítása hiányában a kis- és középvállalkozások döntő többsége nehezen vagy egyáltalán nem lesz finanszírozható ebben a forrásszűke időszakban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük