A Magyar Posta két új címlettel bővíti Egészségturizmus – Gyógyfürdők forgalmi bélyegsorozatát. A filatéliai újdonságok a budapesti Király és Rudas Gyógyfürdő jellegzetes külső és belső részleteit ábrázolják. Az alkalmi borítékok és bélyegzők grafikáját a fürdőkhöz kapcsolódó kompozíció díszíti. A kiadványok Hajdú József művészfotóinak felhasználásával, Svindt Ferenc grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készültek.

 

A Magyar Posta két új címlettel bővíti Egészségturizmus – Gyógyfürdők forgalmi bélyegsorozatát. A filatéliai újdonságok a budapesti Király és Rudas Gyógyfürdő jellegzetes külső és belső részleteit ábrázolják. Az alkalmi borítékok és bélyegzők grafikáját a fürdőkhöz kapcsolódó kompozíció díszíti. A kiadványok Hajdú József művészfotóinak felhasználásával, Svindt Ferenc grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készültek.

 

A Király gyógyfürdő (Budapest II. ker., Fő u. 84.) építését 1565-ben Arszlán budai pasa kezdte meg és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. Nem volt és ma sincs közvetlen melegvíz-bázisa, mivel a törökök a forrásoktól távol, a várfalon belül építették a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. Buda visszafoglalását követően 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára, ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta. A II. világháborúban a fürdő megrongálódott, teljes felújítására 1950-ben került sor. 4 medencével várja a gyógyulni vágyó közönséget. Vize nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Alkalmazása javasolt ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízületi gyulladások, porckorongsérv, gerincdeformáció, idegzsábák, a csontrendszer mészhiánya és sérülés utáni állapotok esetén.

 

A Rudas gyógyfürdő (Budapest I. ker., Döbrentei tér 9.) 1566-72 közötti felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető. Ún. ilidzsa típusú fürdő (termálfürdő) volt, amely a források vizének hasznosításával épült. Épületének magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere. Az oszlopokra támaszkodik a felülvilágítókkal áttört félgömb kupola. A kupolatér négyzet alaprajzú tér, sarkain negyed gömb kupolákkal, alattuk sztalaktit boltozattal, amely a török építészetre jellemző lépcsőzetes kialakítással készült. Török kori neve a „Zöld oszlopos fürdő", melyet a régészek szerint a ma már nem álló zöld oszlopról kaphatott. Jelenlegi nevére több vélemény is felvetődött. A lehetséges változatok egyike, hogy a kompkikötő rúdjáról kapta a nevét, mások szerint a környéken élő rácok által használt Rudna ilidzse (ásványos fürdő) névből alakult ki a Rudas elnevezés. A 2004-ben megkezdett átépítési munkálatok nagymértékben érintették a fürdőt. Ma már hat gőzmedencével és egy uszodával várja a gyógyulni és felfrissülni vágyókat. Vize nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Javasolt ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízületi gyulladások, porckorongsérv, idegzsábák és a csontrendszer mészhiányos állapotainak kezelésére. (Forrás: budapestgyogyfurdoi.hu )

 Megjelenési időpont: 2012. március 22.

Névérték: 495 Ft

A példányszám a forgalmi igények függvénye.

Perforálási mérete: 40 x 30 mm (50 bélyegkép/ív)

Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda

Fotó: Hajdú József

Tervező: Svindt Ferenc

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük