A Magyar Posta két új címlettel bővíti Idegenforgalom elnevezésű forgalmi bélyegsorozatát. A filatéliai újdonságok két hazai oktatási intézmény, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Debreceni Egyetem alapításának centenáriumát köszöntik. A bélyegképeken a két intézmény épülete látható. A legújabb bélyegek Domé Eszter grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készültek.

 

 

A Magyar Posta két új címlettel bővíti Idegenforgalom elnevezésű forgalmi bélyegsorozatát. A filatéliai újdonságok két hazai oktatási intézmény, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Debreceni Egyetem alapításának centenáriumát köszöntik. A bélyegképeken a két intézmény épülete látható. A legújabb bélyegek Domé Eszter grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készültek.

 

A Puskás Tivadar Távközlési Technikum a Magyar Királyi Posta 1912-ben alapított Műszerész Tanonciskolájából nőtt mára az ország legjelentősebb középfokú távközlési intézményévé. Az első távíróvonal 1847-ben épült ki Pozsony és Bécs között és 1881-ben építették ki a Puskás fivérek (Tivadar és Ferenc) az első budapesti telefonközpontot és a telefonhálózatot. Ez a fejlődés sürgette a hazai szakemberképzés megoldását. Kolossváry Endre, az első postamérnökök egyike kezdeményezte 1910-ben a Posta ipari szakiskolájának megszervezését. Két év alatt készült el a Ferencvárosban, a Gyáli úton a háromszintes neobarokk stílusú iskolaépület, melynek tervezője és kivitelezője Fleischl Róbert építész volt. A Magyar Királyi Posta Műszerész Tanonciskolája 1912. október 24-én kezdte meg működését. A II. világháborút követő változások és későbbi fejlesztések, korszerűsítések eredményeként a Puskás Tivadar Távközlési Technikum a 60-as évek elejére az ország híradástechnikai színvonalát reprezentáló, a szakmai képzés számára korszerűen felszerelt iskola lett. (Forrás: puskas.hu)

 

1912 – a Debreceni Egyetem jogelődjének – a Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem megalapításának éve, de a város felsőoktatásának gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza. 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatás és kultúra fejlesztésében. 1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idejében a XXXVI. törvénycikk elfogadásával két egyetem felállítását mondta ki az országgyűlés, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918-ban IV. Károly király felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét. Az intézmény 1921-ben vette fel gróf Tisza István, az 1918. október 31-én mártírhalált halt államférfi, volt miniszterelnök, a Református Kollégium egykori diákjának nevét, így az egyetem elnevezése Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott. A húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, amely a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Mára az ország legrégibb, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye 15 karával, 25 doktori iskolájával hazánk vezető kutatóegyetemei közé tartozik. Forrás: centenarium.unideb.hu

 

 

Megjelenési időpont: 2012. március 22.

Névérték: 450 Ft

A példányszám a forgalmi igények függvénye.

Perforálási mérete: 40 x 30 mm (50 bélyegkép/ív)

Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda

Tervezőművész: Domé Eszter

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük