A 28 éves Örkény István, a Magyar Királyi Hadsereg egészségügyi tisztje eldöntötte, hogy megöli 23 éves feleségét és annak szeretőjét. Felrohant a 32 éves Pálóczi Horváth György lakására, ahol a férfi és Örkényné Gönczi Flóra tartózkodott. „Most meghaltok!" – kiáltotta vészjóslóan, a pisztolytáskájához kapott, majd mindenre elszántan előrántott egy doboz mackósajtot. A kettős gyilkosság elmaradt, az egyperces jelenet végén Örkény visszatette a pisztolytáskába a sajtot, összetörten kullogott el a helyszínről, és még aznap visszautazott a századához Erdélybe.

A 28 éves Örkény István, a Magyar Királyi Hadsereg egészségügyi tisztje eldöntötte, hogy megöli 23 éves feleségét és annak szeretőjét. Felrohant a 32 éves Pálóczi Horváth György lakására, ahol a férfi és Örkényné Gönczi Flóra tartózkodott. „Most meghaltok!" – kiáltotta vészjóslóan, a pisztolytáskájához kapott, majd mindenre elszántan előrántott egy doboz mackósajtot. A kettős gyilkosság elmaradt, az egyperces jelenet végén Örkény visszatette a pisztolytáskába a sajtot, összetörten kullogott el a helyszínről, és még aznap visszautazott a századához Erdélybe.

Egészen addig tenyerén hordozta a szerencse, úgyszólván minden az ölébe hullott. A gyógyszerész végzettségű írót irodalmi körökben afféle tehetséges úri műkedvelőként tartották számon. A jómódú polgári család fia túlkorosnak számított a Szép Szó fiatal írói között, és azzal is kilógott közülük, hogy megengedhette magának, hogy évekig utazgasson, majd egy második diploma kedvéért beiratkozzon a műegyetemre. 1936-ban 24 évesen ismerte meg húga barátnőjét, a 19 éves Gönczi Flórát. A feltűnően szép lány régi nemesi földbirtokos családból származott, és azonnal megtetszett neki az életvidám fiatalember. Az sem érdekelte, hogy Örkényék zsidó származásúak, bár ez a katolikus vallású, magyar tudatú patikus családban sem volt központi téma. A fiatalok néhány nap alatt egymásba szerettek, és hamarosan már az esküvőt tervezték. Örkényt zavarta, hogy éppen akkor kaptak a szüleitől nászajándékba egy berendezett polgári lakást cselédlánnyal, amikor József Attila szerkesztőként mindössze egy adag kőrözöttel tudta honorálni első, a Szép Szóban megjelent novelláját. Szégyellte magát, amiért barátai, akiket írói példaképnek tartott, filléres gondokkal küzdöttek.

Neki és feleségének csak akkor kellett nélkülözniük, amikor londoni vagy párizsi utazgatásaik alatt a szigorodó devizaszabályok miatt nem kaphattak apanázst otthonról, de ilyenkor legfeljebb hazautaztak feltölteni a pénztárcájukat. Örkény egy későbbi novellájában emlékezett meg egyik útjukról, amikor Európa egyik legfelkapottabb síparadicsomában időztek. A csinos fiatalasszony alaposan felkavarta az üdülőhely életét: az olasz trónörököstől a síoktatón át a svájci milliomosig mindenki vele akart kikezdeni, de Flóra észre sem vette a nyomában tülekedő férfiakat, akik közül valaki rózsacsokrot is küldtetett neki a házaspár apartmanjába. Amikor a férj felhívta rá a figyelmét, hogy szépsége másokra is hatással van, a feleség megsértődött. „Rosszkedvünk lett, estig alig szóltunk egymáshoz, de a vacsoránál kibékültünk, mert vörösbort hozattam, és mind a ketten becsíptünk. Utána azt javasolta a feleségem, hogy ne lifttel menjünk föl, hanem gyalog, mert ő minden hetedik lépcsőn meg akar csókolni. Nagyon sok lépcsőn mentünk föl, és úgy belejöttünk a csókolózásba, hogy egy emelettel följebb tévedtünk, és csókolózva újra lementünk a földszintre."

A gondtalan szerelmes idill Örkény számára váratlanul szakadt meg. „Egy év múlva szó nélkül faképnél hagyott, csak egy rövid levelet küldött utánam Erdélybe, ahol katona voltam. »Kérlek, egyezz bele a válásba, mert nem tudok nélküle élni.« Elfelejtette megírni, hogy kicsoda nélkül nem tud élni, azonkívül bélyeg se volt a levélen, sőt a borítékot se ragasztotta le." Hamar kiderült persze, hogy a szerető nem más, mint Pálóczi-Horváth György újságíró. A Pálóczi-házaspár összejárt Örkényékkel, a feleségek gyerekkoruk óta legjobb barátnői voltak egymásnak, és sok közös programot csináltak négyesben. Pálóczi több volt, mint írogató gazdag úriember. Teleki Pál miniszterelnök bizalmi emberének számított, és a Magyarország című kormánylap külpolitikai rovatát vezette. Emellett pedig a brit hírszerzés fontos magyar kapcsolata volt, és a háborúból való kiugrást készítette elő. Egy Davidson nevű laptudósítónak álcázott angol kémmel dolgozott együtt, és terveik megvalósításához valószínűleg szükségük volt egy gyanún felül álló, csinos fiatalasszonyra is. Nem tudjuk, hogy az izgalmas munkakapcsolat hozta meg aztán a szerelmet is, vagy fordítva, Flórát mindenesetre beszervezték, és ugyanolyan halálosan beleszeretett Pálócziba, mint négy évvel korábban a férjébe.

Örkényt mint gyógyszerészt és vegyészmérnök-hallgatót ekkoriban több alkalommal is behívták tartalékos tisztként a központi egészségügyi századba. 1940 nyarán a visszacsatolt Észak-Erdélyben teljesített szolgálatot, amikor megkapta felesége táviratát. Mindössze egy nap kimenőt kapott, futárgép hozta Budapestre. Unokatestvérétől, Ágnestől tudta meg, hogy a felesége egyik legjobb barátja miatt akarja elhagyni. „Megölöm őket – kiabáltam -, ezzel a pisztolyommal! – Jó, mondta az unokahúgom, csak előbb mosakodj meg. Rendbe hoztam magam, akkor megmondta, hol vannak, és odarohantam." Ezután következett a kínos mackósajtos jelenet. Az előrelátó unokahúg ugyanis, míg Örkény a fürdőszobában volt, a pisztolyt kivette, s betette helyette a mackósajtot.

A házaspár hamar megegyezett a válásban, akárcsak Pálócziék. Gönczi Flórának és szeretőjének végül nem lett tartós a szerelme, a gyanússá vált férfinek hamis kanadai útlevéllel menekülnie kellett az országból, s csak hosszú évek múlva tért vissza. Örkényt nem sokkal ezután újra behívták katonának, de csak az állomáshelyén tudta meg, hogy már nem tisztként van rá szüksége a hazájának, hanem rangjától megfosztott zsidó munkaszolgálatosként. Az ezt követő háborús vérzivatar és a hadifogság alapvető írói tapasztalatát jelentették. A háború után újra megnősült, de jó kapcsolatban maradt első feleségével is. Pálóczi-Horváth Györggyel azonban soha többé nem állt szóba. Az egykori csábító miután megjárta Rákosi börtönét, 1956-ban Angliába disszidált, ahol Faludy Györggyel szerkesztette az Irodalmi Újságot. Örkény valószínűleg soha nem szerzett tudomást róla, hogy nem csak egy szerelmi románcnak, hanem egy kémhistóriának is majdnem véget vetett a groteszk pisztolyos jelenetben.

 

Egyébként, hogy teljes legyen a groteszk a történetben: Ma Örkény község szakközépiskolájának neve Pálóczi-Horváth Szakközépiskola. Az is igazi magyar történet, ahogy munkaszolgálatos lett. „Tavasz volt, felvettem a nagyon szép fehér extra egyenruhám fekete lakkcipôvel, fekete parolival. Felültem a vonatra, és ott még gyorsan megismerkedtem egy fiatalasszonnyal, mert abban az idôben nagyon sokat udvaroltam, nagyon sok szerelmem volt, és gyorsan megbeszéltem egy randevút, hogy mindjárt, ha a háborúnak vége lesz, összejövünk. Megérkeztem Nagykátára, elmentem egy kertbe, ott egy vadállat ült, a Muray nevû alezredes. Megnézte a behívómat. Én is akkor vettem észre, hogy a nevem mellôl a zászlós szó hiányzott. (…) Kiderült, hogy engem munkaszolgálatra hívtak be. Hát ez elég váratlanul ért, annál is inkább, mert ez a Muray az én egyenruhámat szemtelenségnek, provokációnak minôsítette és kiköttetett. (…) odajött hozzám, és a bicskájával levagdosta rólam a csillagokat, leszedte a karpaszományt, és utána egy jó nagy pofont kaptam, ami elég szokatlan volt, mert addig engem nem pofoztak."

 

Készítette: Nyáry Krisztián

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük