Egy újabb mestermű

 Ha valakit a saját működési területén felállítható rangsorban Magyarországon és Európában az első helyre, a világon pedig a legjobb öt közé sorolnak, akkor ő joggal érdemel figyelmet. Ám a neve inkább mindig csak a Húsvét körüli hetekben válik újra meg újra ismertté, az év többi időszakában már nem annyira emlegetjük. Pedig a számokkal kifejezhető pozícióján túlmenően egy sor más elismerésnek is birtokosa. A legismertebb közülük talán „A tojásdíszítés királynője”!

A Kecskeméten élő és dolgozó Zsigóné Kati, népi iparművész fest tájképeket, lovas témájú képeket, kazettás mennyezetet, népi bútorokat, üveget. Készít hímzett terítőket, blúzokat, mellényeket. A kedvence mégis a tojás. Készült róla portréfilm „A tojásdíszítés királynője” címmel, de illik rá „Az ország nyuszija” elnevezés is. Sikerei alapján joggal nevezhető világhírűnek, hiszen Dubaiban a világ öt legjobb tojásdíszítője közé választották, egyszersmind ez azt is jelentette, hogy Európában is ő a legjobb. Hímes tojás kiállítása volt Brüsszelben, a Dán Kulturális Intézetben, Dubaiban és Herenden. A színvonalat jelzi, hogy itt a nemes porcelánokkal együtt állították ki az ő alkotásait! Hímes tojás és Húsvét témában három könyve is megjelent, az egyiket már német nyelvre is lefordították.  Bár most ismét megjelentek már a csoki nyuszik az üzletekben, ezúttal mégsem ebből az okból lépett a nyilvánosság elé. Úgy mondta: „Élete főművét” kívánja bemutatni és hangot adni kívánságának, mely szerint legfontosabb alkotásait szeretné biztos helyen tudni. A „Magyar Nemzet Tojását” és a kiállítását, aminek része az összesen 348 különböző, de értelmet hordozó jelet viselő „Beszélő Tojás”. Szívesen átadná ezeket a magyar államnak, egy múzeumnak vagy egy olyan városnak ahol az idegenforgalom élénkítésére keresnek eszközt. Tény ugyanis, hogy az ő gyűjteményének megtekintésére a világ minden tájáról érkeznek látogatók. Díszítő munkája során sok alapanyagra dolgozik, de ezek közül a kedvence a tojás. Leletek bizonyítják, hogy évezredekig fennmarad, de ettől függetlenül is összetartó erővel bír. A most bemutatásra váró strucctojást azért nevezi élete főművének, mert elhatározta, újabbat addig nem fog készíteni, amíg az előző alkotások állandó, biztos helyre kerüléséről meg nem győződhetett. Ez a tojás a „Világunk Tojása” nevet viseli, és száz minta van rajta. Három évig készült. Igaz, maga a kézműves munka valójában csak néhány hónapot vett igénybe, a többi idő az anyaggyűjtéssel, válogatással, rendszerezéssel telt. A „legek” vannak rajta, akár a legek tojásának is nevezhetnénk. Olyan témák kerültek rá, melyek képesek a legtöbb emberhez szólni, a legegyedibbek, a legidőállóbbak. Bárki is néz rá, talál olyat, amire azt mondhatja: én azt ismerem, vagy pedig felteszi a kérdést: az mi lehet, hazamegyek, utánanézek. Emberek, tárgyak, építmények képei sorakoznak rajta. Megtalálhatjuk negyven ismert, elismert ember arcképét. A legnagyobb tudósok, akik a legtöbbet tettek azért, milyenné lett most a világunk. Leonardo da Vinci, Mahatma Gandhi, Teréz anya, Gagarin, Mozart, Einstein, Edison, Semmelweis, Teller Ede, de tartozik a sorba élő is, mint például Bill Gates vagy Luis Alfredo Garavito. Ő a megtestesült rossz jelképeként kapott helyet, elég, ha annyit tudunk róla, hogy összesen 835 év börtönre ítélték Kolumbiában! Végső soron ugyanis ez az alkotás rólunk, emberekről szól, ezért negatív dolgok – éhezés, járvány, háború, természeti katasztrófák – is vannak rajta. Mivel mindennek rend a lelke és a népművészetben is, ahogy az életünkben, rendnek kell lenni, ezért a tojáson a motívumok elliptikus sorba rendeződve helyezkednek el. Helyet kapott rajta néhány világcsoda, a Gizai piramisok, a kínai Nagy Fal, a Tádzs Mahal és szerepelnek az emberek életét befolyásoló tudományos témák: a repülés, a DNS, a film, az Ájurvéda, különféle fogalmak, mint a család, a béke. A Világunk Tojásának üzenete is van. Az, hogy segítsük egymást és féltőn óvjuk bolygónkat! Tudjuk: az ember csodákra képes, de az is igaz, hogy a legkártékonyabb lény a Földön! Kiirtja saját magát! Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a végfázisba érkeztünk, sokkal jobban kellene vigyáznunk a természetre. Ne a másikra várjuk – ő vigyázzon – vegyük tudomásul: elsősorban nekem kell vigyázni! Vissza kell fognunk a pénz, a kapzsiság, az ego mértéktelen szeretetét és helyükbe tenni a valódi értékeket, a segítségnyújtást a rászorulóknak. Ez a tojás szeretné ráirányítani a figyelmet, hogy nincs hová mennünk. Mivel – jelenlegi ismereteink szerint – elérhető távolságban csak egyetlen élhető bolygónk van. Csak a Föld! Ráadásul sajnos igaznak látszik az a következtetés is: a jelenlegi viselkedésünkkel, szemléletünkkel, ha lenne másik, onnan is kiirtanánk magunkat. Úgy kell vigyázni a minket körülvevő természetre, mint ahogyan az egészségünkre. Mindkettőt ingyen kaptuk, de büntetlenül egyiket sem rongálhatjuk! Annyi ismeretet hordoz ez a tojás, amiből nemcsak a ma élők, hanem a jövő nemzedék is tanulhat. Rajta van szinte minden nemzetiség. Felismerhetjük a gondolataikat, a jeleiket, amiket használnak, hozzá még tizennégy vallás szimbólumait, hiszen a világon nem kizárólag keresztények élnek.  Végül szóljunk arról is: nem csekély valós, anyagi értéket is hordoz ez a tojás. Jól meghatározható helyeken, tizenhat darab – aranyba foglalt – gyémánt ékesíti! Az arany a régi tanítások szerint a legmagasabb szintű tudást szimbolizálja, a tapasztalatok rendszerezése után nyert bölcsességet. A Nap szimbóluma. Nem vitás, ezekre mostanában nagyon is szükségünk van! A gyémánt szó a görög „adamas” szóból ered, melynek jelentése legyőzhetetlen, így a gyémánt az örök kötelék jelképe, de arra is kényszerít bennünket, hogy megtaláljuk a helyes utat – ennek a jelentőségét sem kell sokat magyarázni. A gyémántok elhelyezésének szerepe is van. Egyik részük pontosan mutatja a Föld kontinenseinek elhelyezkedését, mások pedig a Naprendszer bolygónak helyét jelzik. Joggal viseli tehát ez az alkotás a „Világunk Tojása” nevet, és ha előtte állunk, van miről elgondolkodni.