Családok megélhetése múlhat a korrekt piaci árszabályozáson. Idén a kora tavaszi fagykárok következtében mintegy 30 százalékkal kevesebb meggyet szüretelhetnek a gazdák – adta hírül korai termésbecslését Apostol János, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft (MKSZN) szakértője.

 

Családok megélhetése múlhat a korrekt piaci árszabályozáson. Idén a kora tavaszi fagykárok következtében mintegy 30 százalékkal kevesebb meggyet szüretelhetnek a gazdák – adta hírül korai termésbecslését Apostol János, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft (MKSZN) szakértője.

 

A legbővebben termő észak-kelet magyarországi régióban a termésnek mintegy fele elfagyott, ezért várhatóan a tavalyinál magasabbra szökik a fanyar csonthéjas gyümölcs felvásárlási ára. Az MKSZN a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva szorgalmazza az egységes ármegállapodást, a termelők és a feldolgozók között azonban még továbbra sem született meg az egyezség.

 

A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) az ország nagyobb meggytermesztőinek becsléseire alapozva úgy látja, hogy a tavalyihoz képest a termés idén kétharmadára esik vissza. A hazai összmeggytermés 60 százalékát adó észak-kelet Magyarországi gyümölcsösök virágainak fele ugyanis elfagyott, míg Pest megye déli részén, különösen Ceglédbercelen és Dánszentmiklóson szinte totális volt a fagykár, legfeljebb a fák koronáin maradtak meg a virágok. Van olyan gazdaság, ahol a 60 hektáros meggyesen jó, ha 60 kilogramm gyümölcs megmarad.

 

A kiváló minőségű édes-savanykás meggyről még nem tudni biztosan, hogy milyen áron kerül piacra, de már mindenkit foglalkoztat a kérdés. 

 

„A németországi feldolgozók most járják az országot, de várhatóan csak ezután kezdenek az árakról gondolkodni. Nagyobb termesztők véleménye az, hogy 200 Ft alatt semmiképpen sem szabad eladni a meggyet, ez alatt ugyanis nem lenne gazdaságos számukra az értékesítés, hiszen a részleges fagykár miatt csökkent termésmennyiség kilónkénti önköltsége is megnövekedett." – mondta el Apostol János, az MKSZN szakértője.

 

Az árkérdés azért is fontos tényező a hazai piacon, mert évek óta súlyos tragédiákat okoz a meggy értékesítése, amelyből az alma után a második legnagyobb ipari mennyiséget termeljük. A gazdák ugyanis hiába állítják elő a kiváló minőséget, a feldolgozók a különféle lobbitevékenységek következtében a meggyet mégis olyan alacsony áron vásárolják meg, amely a termelőket gyakorlatilag évről évre ellehetetleníti.

 

„Szervezetünk már két éve kezdeményezi az együttműködést, hiszen családok megélhetése függ attól, hogy születik-e egységes ármegállapodás a két fél között. Az idei Cseresznye- és meggytanácskozáson sem született meg a konszenzus, pedig külföldön létezik már erre jó gyakorlat: a franciáknál a feldolgozók és termelők közösen végeznek termésbecslést, és állapítanak meg fix felvásárlási árat, amellyel önmaguk szabályozzák a folyamatot. Pontosan ezért kérte fel a minisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát arra, hogy dolgozzon ki egy ehhez hasonlóan jól működő rendszert" – árulta el Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

 

A több éve húzódó megállapodás híján az egyik legmeghatározóbb gyümölcsünk előállítói, a magyar meggyterelők kényszerpályán mozognak, kiszolgáltatva magukat a nemzetközi nagy konszerneknek.  Az MKSZN egyik legfontosabb célkitűzése ebben a helyzetben segédkezet nyújtani, hogy a magyar gazdák és a felvásárlók megtalálják a közös nevezőt.

 

http://mkszn.hu

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük