Elindul az első Egészségkommunikációs Felmérés
2 perc olvasás
Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás és általában az egészségtudatosság alacsony szintje. Az OECD szerint Európában nálunk a legnagyobb az elhízottak aránya, egy februárban napvilágot látott átfogó nemzetközi kutatás szerint Magyarország a legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek élvonalába tartozik, valamint nálunk halnak meg a legtöbben tüdőrákban.
Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás és általában az egészségtudatosság alacsony szintje. Az OECD szerint Európában nálunk a legnagyobb az elhízottak aránya, egy februárban napvilágot látott átfogó nemzetközi kutatás szerint Magyarország a legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek élvonalába tartozik, valamint nálunk halnak meg a legtöbben tüdőrákban.
Annak érdekében, hogy mindezen változtathassunk, az Országos Egészségfejlesztési Intézet kezdeményezésére 2015 tavaszán első alkalommal kerül sor az Egészségkommunikációs Felmérésre (EKF). Az országos felmérés keretében március 2. és május 6. között 10 ezer felnőttet az otthonában keresnek fel, 12 ezer diák pedig az iskolában töltheti ki a kérdőívet. A felmérés önkéntes és név nélkül történik, a gyermekek esetében előzetes szülői beleegyezéshez kötött.
A módszertanát tekintve nemzetközileg is innovatívnak számító felmérés eredményeként nyert információkkal átfogóbb képek kapunk arról, hogy a lakosság honnan és milyen módon nyeri az egészséggel kapcsolatos ismereteit. A kutatás célja hazai egészségkommunikáció hatékonyságának növelése, ezáltal pedig az emberek egészségtudatosságának javítása, egészségkultúrájának fejlesztése.
A felmérés eredményéről 2015 nyarán készül egy gyorsjelentés, majd várhatóan októberben lesz elérhető a részletes elemzés. A kutatás 100 százalékban európai uniós forrásból finanszírozott.
