Emlék egy csodavilágról

Mely sajnos csak rövid ideig létezhetett, mert közbeszólt a történelem. Szeptember 27-én, a sikeres nyári előbemutatót követően, a kőszínház falai között is sor került Budapesten, a Thália Színház „Madám Bizsu” című zenés dokumentumjátékának ősbemutatójára. A darab egészen különleges színt hozott a teátrum repertoárjába: egy fiktív szereplő, a tetőtől talpig hamis ékszerekbe bújtatott, Madám Bizsu néven ismert titokzatos nő szemén keresztül követhetjük végig, milyen volt a múlt századi Budapest mulatókultúrája és mozgalmas éjszakai élete.

Egy Olaszországban – mintegy száz évvel ezelőtt – világhírűvé vált művészházaspár Rozsnyai Sándor és felesége 1930-ban hazatért. Ők vették észre az épületet a Nagymező utcában, mely jelenleg Mai Manó Ház néven ismert. Rozsnyaiék gazdagok voltak, létrehozták benne az Arizona mulatót, ahol „még a csilláron is táncosnők lógtak”. Örkény István szerint mégis más volt, mint a szórakoztatóipar nagyüzeme. Minden forgott, mozgott, emelkedett. A páholyok liftek voltak, elektromos legyezőkkel, asztali telefonnal, amivel a másik asztalt fel lehetett hívni. Megfordult itt Karinthy Frigyes, a kor politikusai, Szálasi, Gömbös Gyula, ifj. Horthy Miklós, persze inkognitóban. A legismertebb vendég a walesi herceg volt, de látogatást tett hét feleségével a haidarábádi maharadzsa is.  Ebbe a romantikus-bűnös korba repít minket vissza a Göttinger Pál írta és rendezte Madám Bizsu. A darab a Thália Színház Arizona Stúdiójában látható, amely egykor valóban a cselekmény helyszínéül szolgáló Arizona Mulató néven futott. „Amikor Molnár Piroska megkért, hogy találjunk ki egy történetet, ami ezeknek az utcáknak a történeteiből szedi a színeit, rögtön az Arizona Stúdió jutott eszembe – emlékezett vissza a rendező. „Én magam is régóta játszom ebben a helyiségben, és nem telik el úgy nap, hogy ne jutna eszembe, mi minden zajlott itt régen. Tényleg csillárról lógó táncosnőkről beszélünk, és annak a bizonyos csillárnak a hűlt helye ma is látszódik.” A nézők, akik jegyet váltanak az előadásra, valósághű élményt kaphatnak mindabból a sokszínű, látványos attrakcióból, ami egykor a nagyhírű mulató falai között zajlott.  Az előadás középpontjában Madám Bizsu áll, egy hamis ékszereket viselő asszony, aki jelen volt a budapesti éjszakai élet nagy korszakainál; mindent látott, mindent hallott és mindenről megvolt a maga véleménye, amit a másfél órás dokumentumjáték keretei között meg is oszt a közönséggel. A címszereplőt, Madám Bizsut alakító Molnár Piroska így nyilatkozott az egykori éjszakai élet miliőjét idéző darabról: „A Madám Bizsu története maga az épület, a Télikert és a Nagymező utca története is egyben. Ezt próbáljuk átadni a mai közönségnek. A célunk az, hogy tudják, pontosan hol is vannak, ha beülnek a színházba, és mi történt itt, amit ők már nem láthattak. Meg persze mi sem, csak felkutattuk.”   A darabban számos fülbemászó, korabelinek ható dalbetét is felcsendül, ezek Stein Pupi gondos kézzel megalkotott, korhű szerzeményei Heltai Jenő, Gábor Andor és Szép Ernő verseinek felhasználásával. A dalok nem csak a nyárikerti bemutató nézőinek, de maguknak a színészeknek is elnyerte a tetszését; a darab férfi szereplőit egy személyben alakító Hevesi László a következőket mesélte a Madám Bizsu zenei világáról: „Az előadás tele van tánccal, dalokkal, alig van lélegzetvételnyi szünetünk. Megpróbáljuk megteremteni azt a hajtást és mámoros fülledtséget, ami ezeket a mulatókat jellemezte. Hiszen az Arizona olyan precízen működő gépezet volt, amely soha nem állt le, és azért működött, hogy az emberek úgy érezzék magukat ott, mint sehol máshol a világon.”

A Molnár Piroska mellett megjelenő nőalakok színre vitelében ketten több szerepben is feltűnnek a darabban: Mórocz Adrienn és Bordás Barbara. A premier kiemelt sikerrel zárult és ebben nem kevés érdeme van az utca szemközti oldaláról, a Budapesti Operettszínházból vendégként ide átrándult Bordás Barbara operai szintű hangminőségének! A nézői visszajelzések alapján bebizonyosodott, hogy a Madám Bizsu nem csak a színházkedvelők számára nyújt kellemes szórakozást, hanem mindazoknak is feledhetetlen élményeket tartogat, akiket érdekel Budapest polgárpukkasztó oldalának története, és nyitottak egy másfél órányi, zenés-táncos időutazásra.