EP Strasbourg 2009 Február 5: Koszovo Státusának Elismerését Kérik - Tarthatatlan állapotok A Menekült Befogadó állomásokon

Az Európai Parlament szűk többséggel Koszovó függetlenségének elismerésére kérte az ezt eddig meg nem tett tagországokat. A képviselők konstruktívnak tartják a szerb kormány hozzáállását az uniós EULEX nevű koszovói missziójához. Az EP a kisebbségi jogok biztosítását kéri.

A korábbi szerbiai tartomány, Koszovó közel egy éve, 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét. Ezt eddig 54 állam, köztük a 27-ből 22 EU-tagország ismerte el.

Az EP 2009. február 5-én, 424 igen, 133 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadott el állásfoglalást Koszovóról.

Az Európai Parlament szűk többséggel, 289 igen, 265 nem, 21 tartózkodó vokssal támogatta azt a módosító indítványt, amely szerint az EP „szorgalmazza, hogy Koszovó függetlenségét ismerjék el azok a tagállamok is, amelyek ezt eddig még nem tették meg".

EULEX

Az EP szerint „a szerb kormány konstruktív hozzáállást mutat, és valódi tárgyalásokba kezdett a megállapodás érdekében", emellett „a negatív körülmények ellenére a szerb kormány megőrizte Európa párti hozzáállását". A képviselők üdvözlik, hogy Belgrád beleegyezett az uniós misszió, az EULEX jelenlétébe.

A képviselők üdvözlik, hogy „az EULEX sikeresen jelen van Koszovó egész területén, beleértve az Ibar folyótól északra eső vidéket". Az EP – megerősítve korábbi állásfoglalását – „egyértelműen elveti Koszovó felosztásának lehetőségét".

Rendőrség, kisebbségi jogok

A szöveg szerint „Koszovó valamennyi területén égetően szükség van a többetnikumú rendőrségre". Az EP ezért üdvözli, „hogy néhány szerb tiszt visszatért a koszovói rendőrség kötelékébe, és szorgalmazza, hogy a koszovói hatóságok támogassák a tisztek visszailleszkedését".

Az állásfoglalás kiemeli: „végre kell hajtani a koszovói alkotmányban foglalt kisebbségvédelmi rendelkezéseket, és a kisebbségi jogok maradéktalan végrehajtása alapvetően fontos Koszovó és az egész régió stabilitása szempontjából". (A szöveg kisebbségként a következő közösségeket sorolja fel: szerb, roma, askali, egyiptomi, gorani, török, bosnyák)

Gazdaság

Az EP „aggasztónak ítéli a koszovói gazdasági helyzetet, illetve a reformok lassúsága, az elterjedt korrupció és a szervezett bűnözés gazdaságra és a koszovói intézmények hitelességére gyakorolt negatív hatását". A képviselők „fokozottabb átláthatóságot és elszámoltathatóságot" követelnek.

Magyar felszólalók

A szocialista frakció vezérszónokaként felszólaló Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, megállapítható, hogy Koszovóban javul a helyzet, az EULEX misszió pedig az EU történetének eddigi legnagyobb kihívása. Tabajdi szerint el kell kerülni a koszovóiakat elidegenítő korábbi ENSZ-igazgatás (UNMIK) által elkövetett hibákat, és megfelelően el kell határolni a koszovói kormány és parlament, illetve az EULEX hatásköreit.

A képviselő úgy vélte, kiemelkedően fontos egyrészt az EULEX jelenléte Koszovó északi részén, másrészt pedig az Ahtisaari-tervnek megfelelő alkotmányos rendelkezések maradéktalan végrehajtása a kisebbségek védelme érdekében.

Sógor Csaba (néppárti, Románia) azt mondta, „bombázni kellett Szerbiát, hogy megértse: a kisebbségek jogait tiszteletben kell tartania. Kemény lecke volt. Ahelyett, hogy autonómiát adott volna Koszovónak, el kell fogadnia Koszovó függetlenségét."

A képviselő szerint „Biztosítania kell minden tagállamnak, hogy országa területén a hagyományos nemzeti kisebbségek biztonságban, és otthon érezhessék magukat". Sógor hozzátette: reméli, hogy „a szerb kisebbség kulturális és területi autonómiája Koszovó területén megvalósul".

„Szerbiának van még egy esélye: a Vajdaság" – vélte a politikus, hozzátéve: „az EU tagállamai is igyekezhetnek kulturális vagy területi autonómiát adni az országaik területén élő nemzeti kisebbségeknek".

EP: elviselhetetlenek a körülmények a menekültbefogadó állomásokon

Több tagállamban is elviselhetetlen higiéniai körülmények uralkodnak a menedékkérőket befogadó állomásokon, és nincs sem megfelelő egészségügyi ellátás, sem megfelelő szintű jogi segítség és tolmácsolás – állapították meg a menekültközpontokba ellátogató EP-képviselők.

Több mint 12 tagállamba látogattak el 2005 és 2008 között az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának képviselői, hogy felmérjék, a menedékkérők fogadása megfelel-e a minimális szabályokat előíró 2003-as uniós irányelvnek.

A csütörtöki plenáris ülésen 487 igen, 39 nem szavazattal és 45 tartózkodás mellett elfogadott jelentés több hiányosságot is felfed a tagállamok részéről, különösen a jogsegély biztosításával és az ellátás körülményeivel kapcsolatban.

Elviselhetetlen körülmények

A menekültbefogadó állomásokon sok esetben elviselhetetlen körülmények uralkodnak, „mind a higiénia és a felszereltség, mind a szexuális morál tekintetében" – olvasható a Martine Roure (szocialista, francia) által készített jelentésben. Az egészségügyi ellátás szintje nem megfelelő, különösen a várandós nők gondozása és a kínzásnak áldozatul esett menedékkérők esetében. Ráadásul több állomás is régi, klasszikus típusú börtönökben működik – szól a szöveg. Az EP ezért kéri, hogy „a legrövidebb határidőn belül zárjanak be minden olyan menekültbefogadó központot, amely nem felel meg az előírásoknak".

Az EP-képviselők a látogatások során több olyan menedékstátuszért folyamodóval is találkoztak, akit nem tájékoztattak megfelelően arról, miért és mennyi ideig kell még az állomáson maradnia. A tagállamok egyre több alkalommal váratják hosszú ideig a menedékkérőket, pedig nem kellene őket csak azért az állomáson tartani, mert nemzetközi védelmet kértek – vélik a képviselők.

Ügyvédek listája = jogsegély?

A kötelezően nyújtandó jogsegély egyes tagállamokban egy ügyvédek neveit felsoroló listában merül ki – olvasható a jelentésben. A jogi segítséghez való hozzáférés az EP-képviselők szerint több tagországban is korlátozott, és a tolmácsolás szintje sem megfelelő. A megfelelő ügyvéd megtalálását ráadásul tovább nehezíti az, hogy a menedékkérőket gyakran egyik táborból a másikba szállítják, illetve az, hogy nehezen tudnak kapcsolatot létesíteni a külvilággal – derül ki a jelentésből.

A menekülteket – az EP szerint – minden tagállamnak nyitott állomásokon kellene fogadnia, és a minimális szolgáltatásokat, azaz a szállást, az ellátást és az elsősegélyt egyetlen esetben sem szabadna megtagadni tőlük.

Helytelenül alkalmazott jogszabályok

Az EP delegációja szerint a látogatások rávilágítottak arra, hogy számos tagállam rosszul, vagy egyáltalán nem hajtotta végre a befogadási és az eljárási irányelvet. A képviselők ezért kérik az Európai Bizottságot, hogy „hozzon létre egy állandó ellenőrző és megfigyelő rendszert" az irányelv átültetésének nyomon követésére, ők maguk pedig „szeretnék tovább folytatni az ellenőrzéseket a jogszabályok betartatásának érdekében".

Több szolidaritás a tagállamok között

A legrosszabb állapotokat az unió déli országaiban tapasztalták az EP-képviselők, ezért minden tagállamtól nagyobb szolidaritást várnak a bevándorlás kihívásaival leginkább szembesülő országok iránt.

A képviselők a jelentésben támogatják azt a jogszabálytervezetet, amely többek között hat hónappal a menekültstátusz elnyerése után engedélyezné a munkavállalást. Egy európai költségmegosztási eszköz létrehozását is javasolják a menedékkérők jobb védelme és a fő célpontokként szolgáló tagállamok terheinek csökkentése érdekében.

Perger István/Eu parlament sajtószolgálat