„Erkel, Mahler és Liszt belvárosa”
1 perc olvasásAz Erkel-Mahler Év programjait, egy a napokban megjelent reprezentatív, bőséges képanyaggal illusztrált kiadvány gyűjtötte csokorba, „Erkel, Mahler és Liszt belvárosa" címmel. A zenei programok mellett színes, korabeli anekdotákon keresztül ismerheti meg az olvasó az Andrássy út és környéke zene- és kultúrtörténeti szempontból fontos épületeit, azok múltját és jelenét. Nem hiányoznak a könyvből a zenés sétát segítő térképek, valamint a korabeli és mai fényképek.
Az Erkel-Mahler Év programjait, egy a napokban megjelent reprezentatív, bőséges képanyaggal illusztrált kiadvány gyűjtötte csokorba, „Erkel, Mahler és Liszt belvárosa" címmel. A zenei programok mellett színes, korabeli anekdotákon keresztül ismerheti meg az olvasó az Andrássy út és környéke zene- és kultúrtörténeti szempontból fontos épületeit, azok múltját és jelenét. Nem hiányoznak a könyvből a zenés sétát segítő térképek, valamint a korabeli és mai fényképek.
„Magyarországon a ZENÉT nagybetűvel írjuk – írja a könyv előszavában Rubovszky Rita a Hungarofest Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója. Ezzel a szlogennel indítottuk útjára 2008 tavaszán a Hungarofest Nonprofit Kft.-n belül a KLASSZ Zenei Irodát, Az Iroda feladata a tematikus zenei jubileumok koordinálása és programjainak szervezése. Az idén két, Magyarország számára jeles jubileumot is ünnepelhetünk, hiszen 200 évvel ezelőtt született nemzeti himnuszunk zeneszerzője és a magyar nemzeti Opera atyja, Erkel Ferenc. Idén emlékezünk születésének 150 évfordulója alkalmából Gustav Mahlerre is, aki több éven át volt az Operaház főzeneigazgatója. A könyvünk címében is szereplő, már életében klasszikus és világszerte ismert Liszt Ferenc születésének bicentenáriumát 2011-ben ünnepeljük. E három zeneszerzőt a mára már UNESCO Világörökséggé vált Andrássy út köti össze, hiszen itt található több, a klasszikus zenei élet számára meghatározó intézmény, amelynek létrehozása, indulása és hírneve öregbítése a három kiváló zeneszerző nevéhez fűződik. Itt láthatjuk a Magyar Állami Operaházat. amelynek létrejötténél Erkel Ferenc vállalt szerepet, itt volt főzeneigazgató Gustav Mahler, és kellemes sétányira tőle a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont őrzi névadója emlékét, hiszen itt élt és fogadta tanítványait a zongoravirtuóz Liszt Ferenc. Színes programkínálatunkkal szeretnénk elérni. hogy a zenei és kapcsolódó kultúrtörténeti jubileumok során ne csak láthatóvá, de a zene nemzetközi nyelvén hallhatóvá is tegyük országunkat, hogy a klasszikus zene minél több emberhez eljusson. Sokan eme kiadványt magyarul, megint mások angolul olvashatják. Programjaink széles nemzetközi közönsége a bizonyíték arra, hogy „a zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér", Legyen ez a mi közös nyelvünk! Kellemes zenehallgatást és üdítő sétákat kívánok Önöknek!"
A könyv fejezetei közül csak néhányat megemlítve: Erkel Ferenc, Gustav Mahler, Liszt Ferenc, Az Operaház régen és ma, Erkel és a Magyar Nemzeti Opera, Mahler és az Operaház, Jókai – Egy szobor és története, A Párisi Nagy Áruház, Alma Mahler – A lázadó múzsa, és még sok érdekesség. A fentieken kívül programútmutatást is kapunk pl: a Zene Világnapja Budapesten és Pécsen, Nemzetközi Operaverseny Erkel Ferenc Emlékére, Erkel Ferenc emlékév a Nemzeti Színházban.
Néhány mondat az Andrássy út menti zenei világörökségről:
A 19. század utolsó évtizedei látványos, mondhatni amerikai típusú fejlődést hoztak Budapest számára: fővárosunk ekkor vált hamisítatlanul modern európai nagyvárossá. A pesti lakosokkal és az idelátogató turistákkal e dinamikus korszakot a legközvetlenebb módon alighanem az ekkor épített házak, városnegyedek érzékeltetik, s ezek közül is főként a 2002 óta az UNESCO világörökségi listáján szereplő Andrássy út. E nagyszabású fejlődés Budapest kulturális és művészi életében is komoly változásokat eredményezett, új intézményeket teremtve, s egymás mellé állítva a félmúlt még aktív nagyjait és a jövő feltörekvő tehetségeit. A komolyzenei és operaéletben így került egymás mellé a magyar történeti opera műfaját sikerre vivő, a pesti zenei és zenés színházi életet évtizedeken át irányító idős Erkel Ferenc és a pár esztendeig Budapesten működő ifjú Gustav Mahler, s így hívta életre egyesült erővel Erkel és a Pesten megtelepedő Liszt Ferenc a Zeneakadémiát.
A kétszáz éve született Erkel és a másfél évszázada született Mahler, illetve a 2011-ben bicentenáriumi emlékévéhez érkező Liszt részint egymással együttműködve, részint egymás nyomdokaiba lépve fáradozott a magyar főváros kulturális életének felpezsdítésén.
Az Andrássy úton vezényeltek és tanítottak, rendeztek és zongoráztak – itt éltek Budapest világvárosias ütemben formálódó szegletén. A remekül sakkozó Erkel még bízvást láthatta a kávéházi kultúra kiteljesedését. Mahler találkozhatott a város kétnyelvűségével, s az abbéruhájában is világfiasnak ható Liszt valószínűleg hallott egyet s mást a mondén Kék macska mulató zajos éjszakáiról. Egyszerre voltak tehát tevékeny részesei és szemtanúi a modern, gazdag és sokszínű Budapest létrejöttének.
A könyv ismerteti a ZENE Világnapja történetét és megemlíti a programokat is: Mintegy negyed évszázada kezdeményezte Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész az UNESCO által alapított Nemzetközi Zenei Tanácsnál, hogy október 1-jét nyilvánítsa a Zene Világnapjává. A hegedűvirtuóz szándékai szerint ezen a napon mindenki megismerheti a zenét mint művészeti ágat, amely hozzájárul a béke kötelékének megerősödéséhez és az emberek közötti baráti viszony kialakulásához. Yehudi Menuhin a Nemzetközi Zenei Tanács Közgyűlése előtt elmondott beszéde ösztökélte a Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Irodát arra, hogy megalakulásának évében országszerte zenei programokat szervezzen a Zene Világnapján. Az azóta minden évben megvalósuló programok túllépnek a hagyományos koncertek keretein, és a közönség szokatlan helyszíneken találkozhat különböző zenei műfajok előadóművészeivel és zenei formációival. A zene, és így a Zene Világnapja is, mindenkié. Ezért az ismert művészek mellett ez a nap lehetőséget ad arra, hogy amatőrök is kipróbálják magukat, ás a közös platformnak köszönhetően – Yehudi Menuhin eredeti elképzeléseinek megfelelően – szélesebb körben jussanak nyilvánossághoz. A hazai kezdeményezés célja, hogy a fellépő zenészek a mindennapi életben szokatlan helyeken, aluljárókban, közintézményekben, a tömegközlekedési eszközökön, munkahelyükön vagy épp teherautók platóján utazva ajándékozzák meg a közönséget a zene örömével. A népszerű koncertekkel 2010-ben az Erkel – Mahler Év alkalmából az Andrássy úton és környékén találkozhatnak majd a járókelők.
Lantai József