Az ÉRTEM Egyesület gondozásában zajlott 2009. december-én   „Az intelligens válasz" c. könyv bemutatója.A mű alcíme:  Spontán evolúció vagy tudatos tervezés révén jött létre az élővilág?

 

Az ÉRTEM Egyesület gondozásában zajlott 2009. december-én   „Az intelligens válasz" c. könyv bemutatója.A mű alcíme:  Spontán evolúció vagy tudatos tervezés révén jött létre az élővilág?

Az intelligens tervezettség témaköre iránt egyre nagyobb az érdeklődés úgy nemzetközi, mint hazai vonatkozásban.

Az ismertetett kiadvány a szerkesztő Tasi István szerint, rövid és közérthető formában kíván válaszolni a témakörre vonatkozó kérdésekre, az intelligens tervezettség mellett szóló alapvető tudományos érvek közreadásával,  az evolucionista felfogás, úgymond, zsákutcába vezető tételeinek tételes bírálatával.  A szerkesztett kötetben hazai és külföldi szerzők tanulmányokban, kérdés-felelet formájú összeállításban írnak minderről.

A kötet szerkesztőjén kívül a moderátor Lőrincz Gabriella beszélgető partnere volt  dr.Jeszenszky Ferenc fizikus, dr.Tóth Ferenc  mezőgazdász, a Gödöllői Egyetem tanára  és  Pusztay Sándor, a Kornétás Kiadó vezetője.

dr.Jeszenszky szólt arról, mi az ÉRTEM Egyesület tevékenységének lényege;  az értelmes tervezettség gondolatkörének terjesztése, az evolúció és a naturalista szemlélet hiányosságainak, viszásságainak bírálata.

Az intelligens tervezettség felfogása szerint a természet olyan komplex megoldásokat tartalmaz, melyek létrehozásához intelligencia szükséges, önmaguktól, önfejlődés következményeképpen nem alakulhatnak ki.

A magyar közfelfogásban a naturalista világkép, ill. a vele összefonódó evolucionista világkép az uralkodó, mely szerint az élet egyetlen, élettelen anyagból összeállt őssejtből keletkezett, ez hozta létre fejlődés eredményeképpen világunk sokféleségét. Darwin 150 éves, fajták által behatárolt, egymástól különálló fejlődésen alapuló elmélete sok mindenre nem tud választ adni, az intelligens tervezettség hívei szerint ez kudarc. A kötet a másik felfogás, az intelligens tervezettség mellett sorol érveket, az Egyesület is ezekre kívánja felhívni a közvélemény figyelmét előadásokkal, cikkekkel, DVD kiadással.

Mi lehet a tudomány feladata ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban?

Erre sok eltérő válasz adódik, általánosságban szólva, a tudomány feladata a valóság megismerése a rendelkezésünkre álló eszközökkel. Az azonban, hogy mit tekintünk tudománynak, már vita tárgya lehet…

A média érdeklődéssel fordul az áltudományok kérdésköre felé, de ennek relatív meghatározottságára kínál példát a Francia Akadémia 1796-ban hozott határozata a meteorok létének tagadásáról, mondván, az űrből nem hullhatnak kövek, így erről a továbbiakban szó ne essék.

Tanulság;  a tényeknek kell hinnünk, nem az előítéleteknek.  Mi az oka a kérdés kiéleződésének?  Amit az emberek az iskolában megtanultak, azt nehezen korrigálják önmagukban később, különösen áll ez arra aki a korábbi nézeteket tanítja. Egyfajta fetisizálásról van szó, önkéntelen ellenállással.  A tudomány objektív valami, a művelői azonban emberek, sajátos gyengeségeikkel együtt.

Pusztai Sándor, a 20 éve működő kiadó vezetője, törekvéseikről szólva elmondta; a konzervativizmus falait kívánják feszegetni.  Kiadói tevékenységüket 1996-ban kezdték, a védikus szövegekkel foglalkozó művel, ma pedig a magyar szerzők által jegyzett, „A természet IQ-ja" című könyvüket az Egyesült Államokban 2009-ben az év legjobb könyvei közé választották. Felvetése; mi van ha nincs evolúció?

A témakör iránti érdeklődést jelzi egyébként, hogy az irányzat egyik vezéralakja, Stephen Meyer „Aláírás a sejtben"

(Signature int he Cell)  c. műve, amely a DNS molekula rejtélyes eredetéről szól, az amazon.com  tudományos sikerkönyv-listáján az első 10 között szerepel.

Dr.Tóth Ferenc  visszaemlékezett, milyen körülmények között találkozott az ÉRTEM egyesülettel.

A Gödöllői Egyetemen folytatott oktatói tevékenysége során, össze kellett vetnie magában korábbi ismereteit a gyakorlati természettudományos tényekkel, s ellentmondásokat tapasztalt. A növények állati kártevői, a rovarok fejlődéselméleti szemlélete például sántít;  a fejlődéselmélet tanítása szerint a kezdetleges, szárny nélküli rovarból fejlődött ki a szárnyas változat, de ez tudományos lehetetlenség, a szárny fizikai kifejlődése ily módon nem lehetséges és a rendkívül bonyolult mozgató izmok, azok vezérlésének kialakulása nem indokolható fejlődéstanilag.  

Más ellentmondás vetődik fel pl. a burgonyabogárnak a rovarirtó szerekkel szembeni rendkívül gyors alkalmazkodását tekintve, néhány generáció után szinte beépíti szervezetébe az elpusztítására kitalált anyagot.

Magyarázzák az ilyesfajta alkalmazkodást a véletlen mutációkkal, ez a magyarázat helyénvaló lehet pl. a hatalmas tömegű, (többnyire) rövid életciklusú baktériumok populációjánál, de a rovaroknál csakis valamifajta „rejtett" vezérlő hozhatja ezt létre.

Az egyesület által kiadott DVD-vel megismerkedve a fejlődéselméleti hiányosságok magyarázata ésszerűen adódott a szakember számára, így kapcsolódott tevékenységi körükhöz.

Tasi István,  a kötet szerkesztőjeként megjegyezte, különbséget kell tenni az intelligens tervezettség és a kreacionizmus között.  Az intelligens tervezettség empirikus alapokról indul, vizsgálódik és felteszi a kérdést, létrejöhet-e a valóság bennünket körülvevő komplexitása önmagától? A kérdésfeltevés tudományos.

A tudományos kutatás megállapítása pl. a DNS-ről;  50 nukleotidánál több önmagától nem kapcsolódik össze, márpedig csak egy baktérium sejtjénél is nagyon nagy bonyolultságú kapcsolódásokat találunk, ez önmagától nem tud létrejönni.

Az intelligens tervezettség három fő érve:

-Makro-fokon:  az, hogy itt legyünk élő anyagként a Földön, több tucat fizikai dolognak pontosan kell egybeesnie, honnan származik ez az egybeesés? 

-Az összetettség:  az élő anyagban vannak olyan szervek, amelyek csak akkor működnek, ha minden egyes alkotóelemük együtt van jelen, ilyen pl. a baktériumok farok-motorja…

-Az információ eredeztetése:

Az élő anyagban olyan működtető elveket-elemeket találunk, mint amelyekkel az emberi információ-technika dolgozik; leíró nyelvek, adatbázisok, információ-átviteli rendszerek. Mindez arra mutat, hogy intelligens tevékenység eredményeként jöttek létre, ugyanis az információ-elmélet kimondja, információ nem jöhet létre intelligens, tudatos megfogalmazó nélkül. Példával élve,  az információt nem lehet a papír vagy a tinta törvényszerűségeivel jellemezni.

Az intelligens tervezettség objektívvé tudta tenni a maga rendszerét, kérdéseit, de mi erre a társadalom válasza?

Az új megismerés bonyolult, többlépcsős folyamat.  Elsőként a vitatás tárgyává kell tenni az új gondolatokat, majd következhet az elfogadás lépése, s végül a társadalmi elismertség a valóság ilyesfajta, új szemléletére.

Az elfogadottság érdekében az intelligens tervezettség támogatói petíciót fogalmaztak meg az USA-ban; hangoztatva az újfajta gondolkodás szükségszerűségét.  A 700 aláíró mindegyike doktori fokozatú tudós, tanár, egyetemi oktató, stb.  A lényeg:  szakemberek, tudományos háttérrel!

Amerikai felmérés szerint a megkérdezettek 78%-a úgy véli, a Darwinizmus tanításai mellett annak hiányosságait is oktatni kell!  A hagyományos tudományos felfogás ne váljon a haladás, a tudományos megismerés gátjává! Ne legyen tabu ez az új felfogás.  Aki úgy véli, a tudományos megismerés idővel a ma még megválaszolatlan dolgokra is választ talál, maradhasson ebben a meggyőződésében, de azok, akik másfajta válaszokat keresnek, szintén gyakorolhassák idevágó tudományos munkájukat.

Az emberekre jellemző testi komplexitás nem magyarázható a hagyományos módon, az evolúció csak egy hit.

Az intelligens tervezés tudományosan is tartható tan, a területen kifejtett tevékenység a tudomány módszertanát használja!

A hátsó borító szövege:

„A természettudomány az elmúlt évtizedekben feltárta az élő szervezetek felépítésének részleteit. A legapróbb élőlények, a sejtek belső világának felfedezése során lélegzetelállító összetettség tárult a biológusok elé.

Úgy tűnik, a mikrovilág kutatási eredményei nem támasztják alá Charles Darwin százötven éves elképzelését, mely szerint az élőlények spontán fejlődés során alakultak volna ki. A biológiai szerveződés minden szintjén összehangoltan működő, egymást feltételező alrendszereket találunk.

Az élővilág intelligens tervezettségét hirdető, alternatív tudományos iskola szerint a biológia legújabb felfedezései beteljesítették Darwin öncáfoló jóslatát:

Ha be lehetne bizonyítani, hogy van olyan bonyolult szerv, amely nem képződhetett számos, egymásra következő, csekély módosulás révén, akkor az én elméletem teljesen megdőlne.

A tudomány keresi az adatokból következő legvalószínűbb magyarázatot…"

Cím:  Az intelligens válasz

         Spontán evolúció vagy tudatos tervezés révén jött létre az élővilág?

Kornétás Kiadó

Budapest

© Értem Egyesület, Kornétás Kiadó, 2009-12-07

http://www.ertem.hu/

Szerkesztő:  Tasi István

Fordítók:  Frei Gábor,  Mudriczki Judit, Németh Orsolya

Szakmai lektor:  Dr.Farkas Feren

ISBN 978-963-9353-90-9

A kiadásért felel:  Pusztay Sándor ügyvezető igazgató

Felelős szerkesztő:  Vermes Judit

Műszaki szerkesztő:  Odler Péter

Nyomda:  Alföldi Nyomda Zrt.

Felelős vezető:  György Géza vezérigazgató

196 oldal

Ára:   2.490 Ft

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük