ESEMÉNYEK 2016-ban

A kormány Zrínyi Miklós várkapitány magyar, osztrák és horvát seregének hősies helytállásának 450. évfordulóján 2016. szeptember 7-ét emléknappá nyilvánítja. Az évet pedig Zrínyi Miklós és Szigetvár 1556-os győzelmének szenteli. A győzelem máig nyomot hagyott a közép-európai népek emlékezetében. Szigetvárt 2011-ben példamutatásáért Civita Invicta néven törvénybe iktatta az Országgyűlés.

A kormány Zrínyi Miklós várkapitány magyar, osztrák és horvát seregének hősies helytállásának 450. évfordulóján 2016. szeptember 7-ét emléknappá nyilvánítja. Az évet pedig Zrínyi Miklós és Szigetvár 1556-os győzelmének szenteli. A győzelem máig nyomot hagyott a közép-európai népek emlékezetében. Szigetvárt 2011-ben példamutatásáért Civita Invicta néven törvénybe iktatta az Országgyűlés.

Széchenyi István emlékévnek hirdeti meg 2006-ot a Gróf Széchenyi Család Alapítvány.a Kulturális Örökségért Felelős Államtitkárság kezdeményezésére. Az emlékév keretében pályázatokat írt ki fotókiállításra, futóversenyre és rajzversenyre. Széchenyi István (1791-1860) a Batthyány-kormány közlekedési minisztereként elősegítette a magyar út- és vasúthálózat fejlesztését, valamint szorgalmazta a gőzhajózást. Tiszteletet érdemel mint politikus, író, polihisztor. Kossuth Lajosnak ugyan ellenfele volt, mégis „a legnagyobb magyarnak" nevezte Széchenyit. Érdeme a modern Magyarország megteremtése, a közlekedés, a sport, a lóverseny és a külpolitika reformja. Íróként legismertebb művei: Hitel, Világ, Stádium. Ő alapította 1825-ben a Magyar Tudományos Akadémiát (a Magyar Tudós Társaság utódját), 1827-ben a Nemzeti Kaszinót, 1842-ben pedig letette a Lánchíd alapkövét.

A Magyar Turizmus Zrt. 2016-ot a gasztroélmények évének mondta ki, és ennek megvalósítására összpontosít a turizmus területén.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján állami ünnepségek keretében emlékeznek meg az eseményekről, amelyek koordinálására a kormány Schmidt Máriát, a Terror Háza főigazgatóját kérte fel.

A nem hazai rendezvények sorában első helyet foglal el Európa Kulturális Fővárosának (EKF) 2016-ra megválasztott Wroclaw és San Sebastián. Évente két város viselheti az EKF címet 1985 óta. Magyar város is akadt közöttük: 2010-ben Pécs.

Wroclaw Nyugat-Lengyelország legnagyobb települése, Alsó-Szilézia fővárosa, az Odera-folyó 12 szigetére épült. A szigeteket hidak kötik össze. A városmag 13. századi gótikus templomaival középkori látványt nyújt. Jelenleg egyetemi város, ahol Kopernikusz is lakott. Volt már lengyel, cseh, magyar, osztrák, porosz és német fennhatóság alatt, mint különböző nevei mutatják: Breslau, Boroszló stb. 1945-től vált végleg Lengyelország részévé, most a 4. legnagyobb lengyel város. 2016-ban a Világ Könyveinek Fővárosa, a színházi olimpia, a Bridge Világbajnokság és az Európai Film fővárosa is lesz. Az ünnepségek január 15-én nagy felvonulással, népünnepéllyel kezdődnek.

San Sebastián, baszk nyelven: Donostia a Biscay-öbölben, 20 km-re a francia határtól, Baszkföldön fekszik. Szép fekvése miatt elsősorban a turizmusáról, másodsorban a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztiválról híres. Az Urumea-folyó partjára a paleolit korok óta telepedett meg a Homo sapiens. Az 1200-as évektől Kasztília, majd Navarra spanyol tartományok része lett. A 17. században elfoglalta Napóleon, s itt zajlottak a nagy csaták az angolokkal. 1943-ban alapították meg az első baszk nyelvű iskolát. Január 20. a város napja, amikor dobfesztivál és gasztronómiai fesztivál veszi kezdetét. Kulturális rendezvények százaira szintén számíthat az odalátogató.

DOBI ILDIKÓ