Esztergom visszakéri jogos jussát

Amikor a szekértáborok ellentétei végre feloldódnak, és amikor az indulatok lecsillapodnak, akkor újból időszerűvé váltak azok a korábban megfogalmazott célok, amelyek szorgalmazták, hogy az Alkotmánybíróság Esztergom székhellyel végezze munkáját, nyilvánítsák megyei jogú várossá Szent István városát, és a királyváros váljon a világörökség részévé.

Amikor a szekértáborok ellentétei végre feloldódnak, és amikor az indulatok lecsillapodnak, akkor újból időszerűvé váltak azok a korábban megfogalmazott célok, amelyek szorgalmazták, hogy az Alkotmánybíróság Esztergom székhellyel végezze munkáját, nyilvánítsák megyei jogú várossá Szent István városát, és a királyváros váljon a világörökség részévé.

 Közös céljaink megvalósításában számítunk az Országgyűlés és a kormány jóakaratára – jelentette ki Meggyes Tamás, Esztergom fideszes polgármestere az augusztus 20-án megtartott ünnepi közgyűlésen.

Az esztergomi polgárok óhaja jogos, mert Esztergom a nemzeti egységet jelképezi. Itt született, keresztelkedett, itt lett király, és itt halt meg Szent István. Itt volt az Árpád-királyok udvara, itt fogadták a követeket, itt tanácskoztak a külföld képviselőivel. II. András itt esküdött fel az Aranybullára, ami a kor legmodernebb olyan okirata volt, ami a nagyobb közösség akaratát és az egyeduralkodó korlátozását foglalta okmányként magába. Ennek pecsétje a jelképe is lett, és 2005-ben Bihari Mihály ennek az okmánynak a Prímási Palotában őrzött másolata előtt tett esküt.
Esztergom első fővárosunk, a keresztény magyar katolikus egyház székvárosa. Ezt tagadták a kommunizmusban, és 1950-ben elvették megyeszékhelyi státusát, Rákosi az ország egyik rákfenéjeként emlékezik meg róla, a Mindszenty-perben és az '56 utáni megtorló perekben is a célkeresztbe került, Kádár idején pedig szovjet garnizonként a szovjet megszállás jelképe.

Esztergom alkalmas az Alkotmánybíróság befogadására, mert a város vezetése képes létrehozni a megfelelő körülményeket az Alkotmánybíróság számára. 

A megyei jogú városi státuszra azért van szükség, mert többletjogosultságokat kapna a település, és A város vállalja a többletkötelezettségeket, hiszen saját erőből tartaná fenn a  középfokú oktatást, a levéltárat, a közművelődési intézményeket, a kórházat,   a gyermekvédelmi szolgálatot.

Esztergom minden kritériumnak megfelel, kivéve az 50000 lakót, de annak Szekszárd és Salgótarján sem felel meg. A város Géza nagyfejedelem székhelye, István koronázó városa, a magyar államalapítás fővárosa. A királyi udvar elköltözése után is privilegizált város, szabad királyi város, kivéve a török időket, és vármegyei székhely, kivéve II. József uralkodása alatt, aki Komárom és Esztergom vármegyéket Tata székhellyel összevonta, de ezt 1790-ben eltörölték.

1870 és 1950 között létezett a "törvényhatósági jogú város" rang, amit Esztergom meg is kapott.

1945 után ismét Komárom és Esztergom megye székhelye, ám a kommunista vezetés egyszerre veszi el tőle a székhely státust és a megye nevét, és ezzel megszűnt Esztergom évezredes közjogi funkciója és igazgatási szerepe.

Ugyanakkor tudni kell, Esztergom gazdálkodása és gazdasága stabil, oktatási intézményeket tart fent, intézményrendszere fejlődik, már az egyetemi képzés is elindult, leelőz nála nagyobb megyei jogú városokat is.

Egészségügyi ellátórendszere kiterjedt, megyei és megyei jogú városi intézményekhez hasonló. Turisztikai fejlesztéseket hajtanak végre, vonzereje nő. Esztergom az Alkotmánybíróság székhelye, így közjogi szerepe is különleges, ezért morálisan, jogilag és történelmileg is indokolt a megyei jogú várossá nyilvánítása.

Esztergom jelkép a magyar történelemben. Már a rómaiak idején is, Géza követei innen indultak Ottó császárhoz. Esztergom emlékei a nemzeti identitásunk alapjához tartoznak.
Esztergom a középkori Magyar Királyság szíve – medium Regni. Évente egymillió turista, köztük sok külföldi, állami és egyházi méltóság fordul meg a városban.

Mindezek ismeretében Esztergom jogosan kéri, hogy határozatban rögzítsék a világörökséghez való tartozás céljait.