EU-USA vízumtárgyalások 2009 júniusáig
14 perc olvasásA jövő év júniusáig kellene lezárni az EU és az Egyesült Államok közötti vízumtárgyalásokat az EP szerint, ez után pedig tilos lenne az uniós állampolgárok ilyen természetű megkülönböztetése – áll az EP állásfoglalásában.
A jövő év júniusáig kellene lezárni az EU és az Egyesült Államok közötti vízumtárgyalásokat az EP szerint, ez után pedig tilos lenne az uniós állampolgárok ilyen természetű megkülönböztetése – áll az EP állásfoglalásában.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, vízummentességről folytatott tárgyalások kapcsán fogadott el állásfoglalást az Európai Parlament csütörtökön, 511 igen, 29 nem, 7 tartózkodó szavazattal.
A szöveg emlékeztet: jelenleg Bulgária, Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia polgárai esetében az USA fenntartja a vízumkötelezettséget.
A képviselők szerint „az európai polgárok között nemzetiségi alapon történő közvetett vagy közvetlen megkülönböztetés bármely formáját az EK Szerződés 12. cikkében megfogalmazottak szerint nem csak Európában kell tiltani, hanem az unión kívül is".
A parlament ugyanakkor üdvözli, hogy az USA elismerte el a közösség hatáskörét a nemzetközi vízummegállapodások tárgyalására, ugyanis a március 13-ai közös állásfoglalásban szerepel az, hogy „azon ügyekben, melyek nemzeti hatáskörbe tartoznak, a tárgyalások a nemzeti hatóságokkal történnek, míg azon ügyekben, melyek az EU hatáskörébe tartoznak, a tárgyalások az EU hatóságokkal történnek".
Az EP úgy véli, mostantól az Egyesült Államoknak vízumkérdésekben a Bizottsággal, biztonsági kérdéseket érintő uniós politikákról pedig a Tanáccsal kell tárgyalnia, a transzatlanti járatokon a biztonsági tisztek jelenlétéről és a saját állampolgárait érintő biztonsági kérdésekről pedig a tagállamokkal.
Az állásfoglalás figyelmeztet: „az EU részéről bárminemű megállapodásnak összhangban kell állnia az alapvető jogokkal és egyéni szabadságjogokkal".
Az EP szerint „a tárgyalásokat 2009 júniusa előtt le kell zárni, és ekkorra nem engedhető meg megkülönböztetés az uniós állampolgárok között".
A képviselők úgy vélik, „meg kell tiltani az USA hatóságai számára az EU/EK-adatbázisokhoz vagy információs rendszerekhez való bármilyen hozzáférést, kivéve, ha azt kifejezetten az EK joga lehetővé teszi". „Ilyen esetben az EU-n belül közös egyetértésre van szükség, és teljes mértékben tiszteletben kell tartani a viszonosság elvét" – áll az állásfoglalásban.
Harminc napra elég az EU gabonatartaléka
A spekuláció élelmiszerár-felhajtó hatását is megvizsgálnák az EP-képviselők. A parlament állásfoglalása szerint elsőbbséget kell adni az élelmiszertermelésnek a bioüzemanyag-gyártással szemben, de túlzás az utóbbit a drágulás okának beállítani.
Az Európai Parlament csütörtökön 485 igen, 52 nem és 7 tartózkodó szavazattal fogadott el állásfoglalást „az élelmiszeráraknak az EU-ban és a fejlődő országokban tapasztalt növekedéséről".
A szöveg megállapítja: „a termékek árának sokéves stagnálását vagy csökkenését követően a búza világpiaci árának növekedése 2008 februárjára 36 hónap alatt elérte a 181%-ot, a rizs ára január óta 141%-kal nőtt, a globális általános élelmiszerárak pedig 83%-kal emelkedtek".
Az állásfoglalás szerint a világon 854 millió ember (köztük 170 millió gyerek) éhezik vagy alultáplált, a mostani áremelkedés pedig hét évvel vetette vissza a szegénység csökkentésére vonatkozó célokat.
Spekuláció
A képviselők szerint a jelenlegi élelmiszerválság a mezőgazdasági és élelmiszeráruk körüli megnövekedett spekuláció következménye is. Az EP-t „aggasztják az élelmiszerárukkal való spekuláció – köztük az árukkal kereskedő fedezeti alapok tevékenysége – éhezésre és szegénységre való hatásai". A parlament „felhívja a Bizottságot, hogy elemezze a spekuláció élelmiszerárakra való hatását, és ennek alapján tegye meg a megfelelő lépéseket", továbbá „elemezze a termelői árak és a nagyobb kiskereskedők árai közötti ellentmondásokat".
Élelmiszertartalékok
Az állásfoglalás szerint „az EU gabonakészletei csupán 30 napra elegendőek". A parlament „kétségbe vonja, hogy élelmiszerkészleteink szintje megfelelő volna, különös tekintettel a lehetséges válságokra", ezért arra „kéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli válságok megelőzése érdekében dolgozzon ki élelmiszertartalékok létrehozására irányuló stratégiákat".
A képviselők mindenesetre üdvözlik, hogy az EU 2008-ra felfüggesztette a területpihentetési kötelezettségeket, ami körülbelül 2,9 millió hektár földterületet szabadított fel a gabonatermelés számára, és körülbelül 10 millió tonnával növeli az idei évi betakarítást.
Bioüzemanyag és élelmiszertermelés
Az EP szerint „az élelemnek elsőbbséget kell biztosítani az üzemanyagokkal szemben, és a bioüzemanyag előállítását szigorú fenntarthatósági kritériumokhoz kell kötni".
Az EP szűk többséggel, 270-261-9 arányban fogadta el azt a módosítást, amely értelmében a parlament „elfogadja, hogy a bioüzemanyag-termelésre szánt termés uniós támogatása többé nem indokolt, de a lehető leghatározottabban hangsúlyozza, hogy jelenleg az EU teljes mezőgazdasági hasznosítású földterületének mindössze 2-3 százalékát használják ilyen termelésre". A képviselők szerint „túlzottak a média azon híradásai, amelyek a bioüzemanyagokat teszik felelőssé a jelenlegi élelmezési válságért".
Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, tegyenek többet a másodgenerációs bioenergia használatának és előállításának előmozdítása érdekében, amely elsődleges mezőgazdasági termékek helyett trágyát és mezőgazdasági hulladékanyagot dolgoz fel.
Globális politika
A parlament úgy véli, „az éhínség elleni valós küzdelemhez szükség van egy globális fenntartható fejlődési politikára annak érdekében, hogy a fejlődő országok képesek legyenek elegendő élelmiszerrel és vízzel ellátni lakosságukat".
Az állásfoglalás szerint „a mezőgazdasági piacok megnyitásának fokozatosan, az adott fejlődő ország fejlődési ütemével összhangban és szociálisan igazságos és környezetvédelmileg szilárd kereskedelmi szabályok alapján kell történnie".
Betiltaná az állatok gazdasági célú klónozását az EP
A 2013-ig követendő uniós állategészségügyi stratégiáról fogadott el véleményadó jelentést az EP csütörtökön. A képviselők tiltanák az állatok gazdasági célú klónozását, és szigorítanák az élőállatok szállításának szabályait.
Az Európai Parlamentnek „határozott meggyőződése, hogy az állatok gazdasági célú klónozását be kell tiltani" – ez is szerepel a Janusz Wojciechowski (UEN, lengyel) által az EU új állategészségügyi stratégiájáról szóló jelentésében.
Az EP szerint „fokozottan kell ellenőrizni és szükség esetén szigorítani az élő állatok szállítására vonatkozó egészségügyi és állatjóléti szabályokat". A képviselők úgy vélik, az állatjólét szempontjából a szállítás minősége fontosabb annak időtartamánál.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a 2008-2013-as állategészségügyi stratégia fő célkitűzései a következők lennének:
- a népegészség és az élelmiszerbiztonság magas színvonalának biztosítása az emberre jelentett biológiai és kémiai kockázatok előfordulásának lehető legkisebbre csökkentésével
- az állatbetegségek előfordulásának megelőzése vagy csökkentése által az állatok egészségének javítása, és ily módon a mezőgazdaság és a vidéki közösség támogatása
- a gazdasági növekedés, kohézió és versenyképesség növelése az áruk szabad mozgásának és az állatok ésszerű mozgatásának biztosításával
- a gazdálkodási módszerek és az állatjóllét támogatása, hogy ezek elejét vegyék az állatok egészségével kapcsolatos veszélyeknek és a lehető legkisebbre csökkentsék a környezeti hatásokat
A plenáris vitában felszólalt Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, „a WTO-ban arra kellene törekednünk, hogy magas szintű állat-egészségügyi és állatjóléti normáinkat a harmadik országok is betartsák". A képviselő szerint „az uniós fogyasztók egészségét védenünk kell az alacsonyabb szintű normák szerint előállított importtermékekkel szemben". Tabajdi azt úgy vélte, „a járványveszélyek nagyobbak, mint korábban. Számos helyen nincs elég szakértelemmel bíró állatorvos, akik megfelelő hatékonysággal és rendszerességgel ellenőriznék a szabályok betartását". A politikus szerint „az elmúlt időszak botrányai, például országomban a M.E.G.A. Trade botrány is azt mutatja, hogy a multinacionális cégeket nem ellenőrzik kellőképpen élelmiszer-biztonsági szempontból".
Jelentéstevő: Janusz Wojciechowski (UEN, PL)
Jelentés: (A60147/2008) Az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007-2013)
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. május 21., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2260
Janusz Wojciechowski
EP-állásfoglalás a kínai földrengésről
Az Európai Parlament együttérzését fejezi ki a kínai földrengés áldozataival. A képviselők méltatják a kínai hatóságok és a média szerepét.
A május 12-ei kínai földrengés kapcsán az Európai Parlament „mély együttérzését és szolidaritását fejezi ki a kínai néppel és a számos áldozattal" – áll a csütörtökön, 525-4-4 arányban elfogadott állásfoglalásban.
A szöveg „elismeréssel szól a kínai hatóságok sürgősségi műveletek útján történő gyors válaszintézkedéseiről".
A parlament „nagyra értékeli, hogy Kína kész elfogadni a külföldi segítséget", és „sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy nyújtson sürgősségi segélyt, technikai segítséget és újjáépítési támogatást az érintett terület számára".
Az EP „üdvözli, hogy a kínai és a külföldi média részletes és pontos információkat kaphat a szerencsétlenségről".
Az állásfoglalás plenáris vitájában Dobolyi Alexandra (szocialista), az egyik előterjesztő azt mondta, az elmúlt hetek természeti katasztrófái minden jóérzésű embert megráztak, és „nincs itt az ideje, hogy bojkottról vagy Tibetről beszéljünk". „Kérem az Európai Unió minden intézményét, hogy minden emberi segítséget adjunk meg és a humanitárius segélyek folyósítását folytassuk a katasztrófa érintetteinek, ameddig az szükséges" – fogalmazott a képviselőnő.
Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, példamutató volt, hogy az Európai Bizottság 2 millió eurós gyorssegélyt küldött Kínába, és mobilkórházakkal, gyógyszerrel, mentőfelszereléssel, romeltakarító eszközökkel segíti a mentést. Tabajdi szeront „rendkívül tiszteletre méltó az indiai száműzetésben élő tibeti kormány felhívása híveihez, hogy ideiglenesen szüneteltessék a Kína elleni tüntetéseket és adományokkal segítsék a földrengés áldozatait". A képviselő szerint az, hogy Kína elfogadta a segítséget, és felelősen kezelte a nyilvánosságot, „azt mutatja, hogy lényeges előrehaladás van a demokratikus fejlődésben".
Bíróság elé állítaná a segítségnyújtást akadályozó burmai vezetőket az EP
Vádat kell emelni a burmai hatóságok ellen a Nemzetközi Büntetőbíróságon, ha továbbra is megakadályozzák a ciklon áldozatainak nyújtandó nemzetközi segítségnyújtást – áll az EP állásfoglalásában.
Az EP Strasbourgban, csütörtökön, 524-3-13 arányban megszavazott állásfoglalásában együttérzését fejezi ki a 2008. május 2-3-ai burmai természeti csapás áldozataival.
Az Európai Parlament „határozottan elítéli, hogy a burmai hatóságok elfogadhatatlanul lassan reagáltak a humanitárius válságra, és saját hatalmuk megőrzését az állampolgárok túlélése elé helyezték", és „a lehető leghatározottabban felhívja a burmai kormányt, hogy polgárainak életét helyezze minden más megfontolás elé, és nyissa meg a ciklon által érintett területeket a nemzetközi humanitárius segélyakciók előtt".
Az EP szerint „megengedhetetlen, hogy egy nemzet szuverenitása fontosabb legyen az ott élők emberi jogainál". A képviselők arra kérik a Tanácsot, „vizsgálja meg, hogy a Burmába történő segélyszállítmányok engedélyezhetők-e a burmai katonai junta beleegyezése nélkül".
A parlament „úgy véli, hogy amennyiben a burmai hatóságok továbbra is akadályozni fogják a segélyek veszélyben lévőkhöz való eljutását, akkor vádat kell emelni ellenük emberiesség elleni bűncselekmény elkövetéséért a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt".
Az EP üdvözli a libanoni megállapodást
Csütörtökön elfogadott állásfoglalásában az EP üdvözli a Dohában aláírt szerdai megegyezést a libanoni hatalommegosztásról.
Az 520-6-13 arányban megszavazott EP-állásfoglalás üdvözli a libanoni pártok dohai megállapodását a köztársasági elnök megválasztásáról, a nemzeti egységkormányról és a választási törvényről.
Az EP „üdvözli a hadsereg és a biztonsági szolgálatok közelmúltbeli események lezárása érdekében tett pozitív hozzájárulását, és felszólítja az összes érintett felet a libanoni hadsereg támogatására annak érdekében, hogy az jogszerűen biztosíthassa Libanon működését, biztonságát, közrendjét, függetlenségét és stabilitását".
A parlament szerint Libanon „és valamennyi libanoni biztonsága a fegyveres erők, különösen a Hezbollah leszerelésétől és a Libanonba irányuló fegyverkereskedelem ellenőrzésétől függ".
A képviselők „kérik Szíriát, hogy tartózkodjon minden olyan beavatkozástól, mely negatív hatással lehet a libanoni belpolitikára, és töltsön be konstruktív szerepet abban, hogy az országban megteremthető legyen stabilitás".
Betiltaná az uránt tartalmazó fegyvereket az EP
Ne alkalmazzanak szegényített uránt tartalmazó fegyvereket, és ne vessenek be katonai és polgári személyeket olyan területeken, ahol használtak vagy használnak ilyet – áll az EP állásfoglalásában. A képviselők felfüggesztenék, aztán betiltanák az ilyen fegyverek alkalmazását.
Az EP csütörtökön, 491-18-12 arányban elfogadott állásfoglalása emlékeztet: „a (szegényített) urán használata széles körben elterjedt a modern hadviselésben mind megerősített célpontok elleni lőszerként vidéki és városi környezetben, mind pedig rakéta- és tüzérségi támadásokkal szembeni megerősített páncélos védelemként", és „számos tanúbizonyság áll rendelkezésre a katonai és polgári személyeket egyaránt érintő káros és gyakran halálos hatásokról".
A parlament azt javasolja, hogy „az unió főképviselője az európai biztonsági stratégia közelgő felülvizsgálata során térjen ki arra is, hogy komolyan mérlegelni kell a nem irányítható töltetek, a kazettás bombák, aknák és más, megkülönböztetés nélkül ható fegyverek, mint például a szegényített uránt alkalmazó fegyverek jövőbeni szükségességét".
Az EP arra kéri a tagállamokat, hogy a jövőben „az európai kül- és biztonságpolitikába tartozó műveletek során ne alkalmazzanak szegényített uránt tartalmazó fegyvereket, és ne vessenek be katonai és polgári személyeket olyan területeken, ahol nincs biztosíték arra nézve, hogy nem használtak, illetve nem fognak használni szegényített uránt". Emellett a képviselők szerint teljes körű tájékoztatást kell nyújtani a misszión részt vevő katonai és polgári személyzetük és szakmai szervezeteik számára annak valószínűségéről, hogy szegényített uránt használtak vagy használhatnak a bevetési területeken.
Az EP „megismétli az uniós tagállamokhoz és a NATO-országokhoz intézett kérését, hogy hirdessenek moratóriumot a szegényített uránt tartalmazó fegyverek használatát illetően, és hogy kettőzzék meg a világszerte történő betiltás érdekében tett erőfeszítéseiket, továbbá szisztematikusan számolják fel az ilyen típusú fegyverek gyártását és beszerzését".
Perger István/EU Parlament sajtószolgálat
