Az Európai Postaüzemeltetők Egyesülete (PostEurop) évente lehetőséget kínál tagjainak arra, hogy közös témakörben úgynevezett EUROPA bélyeget bocsássanak ki. Ezeket az újdonságokat szakmai zsűri, illetve a közönség is bélyegszépségverseny keretében értékeli. Az idei évben a kibocsátók a „népi hangszerek" témakört dolgozták fel. A Magyar Posta bélyegkisívén a Leskowszky Hangszergyűjtemény féltett kincsei közül egy doromb, egy gardon és egy tekerőlant került megörökítésre. A bélyegszépségversenyen a dorombot ábrázoló címlet vesz részt. A kisívből Baticz Barnabás grafikusművész tervei alapján 70.000 példány készült az ANY Biztonsági Nyomdában.

Az Európai Postaüzemeltetők Egyesülete (PostEurop) évente lehetőséget kínál tagjainak arra, hogy közös témakörben úgynevezett EUROPA bélyeget bocsássanak ki. Ezeket az újdonságokat szakmai zsűri, illetve a közönség is bélyegszépségverseny keretében értékeli. Az idei évben a kibocsátók a „népi hangszerek" témakört dolgozták fel. A Magyar Posta bélyegkisívén a Leskowszky Hangszergyűjtemény féltett kincsei közül egy doromb, egy gardon és egy tekerőlant került megörökítésre. A bélyegszépségversenyen a dorombot ábrázoló címlet vesz részt. A kisívből Baticz Barnabás grafikusművész tervei alapján 70.000 példány készült az ANY Biztonsági Nyomdában.

A doromb az egyik legősibb hangszer a világon. Régebben varázsláshoz, gyógyításhoz, spirituális célokra használták, ma már szinte minden zenei stílusban lehet hallani a hangját. A játékos a keretet a fogához illeszti, majd a rezgőnyelvet kezével pengeti. A dallamot a száj mozgatásával alakítja. A magyar népzenében a moldvai csángóknál számít autentikusnak, ahol dallam- és ritmushangszerként egyaránt használatos.

A gardon (ütőgardon) valószínűleg a világ egyetlen olyan húros hangszere, amin nem dallamot, hanem ritmust játszanak. Négy húr található rajta, melyből a három birkabélből sodortat ütővel ütik, a negyedik, vékonyabb, vagy más néven csípőhúrt pedig felcsippentik. A XVII. században Erdélyben jelent meg és vált a gyimesi csángó zene jellegzetes hangszerévé.

A tekerőlant (tekerő, nyenyere) egy olyan húros hangszer, ahol a dallam- és kísérőhúrokat egy begyantázott kerék tartja folyamatos rezgésben. A játékos a dallamhúron billentyűk segítségével szólaltatja meg a melódiát. Európában a X. században jelent meg és számos helyen elterjedt. A magyar népzenében a XVI. századtól kezdve van jelen. Elsősorban az Alföld középső és déli részére jellemző.(Forrás: Szilágyi Áron, Leskowszky Hangszergyűjtemény)

EUROPA 2014:

Megjelenés: 2014. május 9.
Össznévérték: 1000 Ft
Példányszám: 70.000 db
A kisív vágási mérete 100 x 68 mm, a bélyegek perforálási mérete: 26 x 26,4 mm
Gyártó: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Fotó: Madla Anett Tervezőművész: Baticz Barnabás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük