A biotechnológia most (jogos) félelem tárgyaAz Európai Bizottság félidõs értékelésében különleges figyelmet szentel a biotechnológiában az innovációnak, a kutatásnak, a piacfejlesztésnek és az etikai kérdések társadalmi vitájának.

 A biotechnológia most (jogos) félelem tárgyaAz Európai Bizottság félidõs értékelésében különleges figyelmet szentel a biotechnológiában az innovációnak, a kutatásnak, a piacfejlesztésnek és az etikai kérdések társadalmi vitájának.

Az ?Élettudomány és biotechnológiai stratégia 2002-2010" program április 11-én közzétett félidõs értékelésében a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, Günter Verheugen vállalkozásokért és iparért felelõs biztos, valamint Janez Potocnik kutatási és fejlesztési biztos a versenyképesség és a fenntartható, tudásalapú biogazdaság elõsegítése érdekében a cselekvéseket helyezte újra fókuszba. 

Verheugen elmondta, hogy ?a biotechnológia fontos eszköze a növekedésnek, munkahelyteremtésnek és versenyképességnek, felhasználása ugyanakkor nem ellentmondás nélküli és széleskörû társadalmi vitának kell kísérnie a lehetséges kockázatokról és elõnyökrõl, beleértve az etikai kérdéseket is".

?Az élettudományok és a biotechnológia fontos szerepet játszik az ipar versenyképességében, de úgy látom, hogy jelentõsek az olyan kihívások megválaszolásában is, mint az olajfüggõség veszélyei, az éghajlatváltozás, az élelmiszerbiztonság és a népegészségügy" – mondta Potocnik. ?A hetedik kutatási keretprogram éppen ezekkel a kihívásokkal szembesül és elõsegíti az európai tudásalapú biogazdaság fejlesztését, amely döntõ szerepet játszik abban is, hogy 2020-ra a bioüzemanyagok gépjármûvekben felhasznált 10 százalékos minimum szintjét realizálni lehessen" – tette hozzá a biztos. 

A versenyképesség a kutatás és a piac fejlesztésével biztosítható, innovációs programokkal és társadalmi vitákkal segíthetõ elõ, ugyanakkor a mezõgazdaság fenntartható fejlesztését és a jogalkotás hatékony végrehajtását is igényli. Az élettudomány és a biotechnológia új és megújuló forrásokat helyez kilátásba, lehetõvé teszi a kisebb energia- és vízfelhasználást, továbbá az üvegházhatású gázok és az olajfüggõség csökkentését.  

A több mint ötezer éve létezõ biotechnológia a gyógyszerek, terápiák, diagnózisok és vakcinák feltalálásában és kifejlesztésében egyre növekvõ szerepet játszik. Elõször élelmiszerek – például kenyér, sajt, bor és sör – esetén használták, modern felhasználása már az enzimtermelést is magában foglalja. Mindennapi használati tárgyakban fellelhetõ, például mosóporokban vagy biomûanyagok elõállításában, amelyek sokkal gyorsabban lebomlanak, mint a hagyományos mûanyagok. A biotechnológia felhasználható új életmentõ gyógyszerek, és gyógyeszközök kifejlesztésében is. Az alkalmazási kör egyre bõvül, és Európának az élvonalban kell lennie ezeknél a fejlesztéseknél.

A Bizottság Közös Kutatási Központja nemrég adta ki ?Bio4EU" címû tanulmányát, amely igazolja a biotechnológia iparra gyakorolt hatását. Az uniós biotechnológiai ipar közel 96 ezer embert foglalkoztat. A számos sikeres európai biotechnológiai kezdeményezés ellenére a cégek lassan növekednek, és külsõ anyagi támogatásra szorulnak.  Nehéz szert tenni jelentõs kockázati tõkére és az európai szabadalmi rendszer drága, fõleg a kis- és középvállalkozások számára. Ráadásul a kutatásokba való invesztálás világszerte nõ és a kínaiak, indiaiak és brazilok személyében Európának új versenytársakkal is kell számolnia.

A Bizottság számos területet tekint kiemeltnek, ezekre különleges hangsúlyt fektetne:

1. Elõsegítené a bio alapanyagú termékek kutatását és a piac fejlesztését, valamint új technológiákat vezetne be. A kutatás finanszírozására a köz- és magánszféra társulásait ösztönözné.  

2. A ?tudástranszfert" és a tudomány ipar általi felhasználhatóságát megkönnyítené, ezáltal növelné a versenyképességet.

3. Javítaná a kutatóintézetek és az ipar kapcsolatait, megkönnyítené a szabadalmazási eljárásokat a kis- és középvállalkozások számára, és a fiatal innovatív cégek számára ösztönzõ intézkedéseket vezetne be.

4. Az elõnyökrõl és a kockázatokról széleskörû társadalmi vitát folytatna.

5. Biztosítaná a mezõgazdaság számára a biotechnológia fenntartható alkalmazását, és a növénytudomány kapacitásait kihasználná az energia terén, különösen a vegyi folyamatok és a fosszilis tüzelõanyagok helyettesítésében.

6. Hatékonyabbá tenné a jogalkotást, és a kutatásra és iparra nehezedõ szükségtelen adminisztrációs terheket megszüntetné, mivel a szabályozásnak nem akadályoznia, hanem ösztönöznie kell az innovációt.

BRUXINFO