Europarlament 2008 december 4: Pénzügyi válság, klimacsomag, megujuló energiaforrások és kárókatona invázió
55 perc olvasásA dalai láma az EP-ben: Autonómiát szeretnénk Tibetben, nem teljes függetlenséget, és lemondunk az erőszakos megoldásról – mondta a dalai láma az Európai Parlament ünnepélyes brüsszeli plenáris ülésén csütörtökön a kultúrák közötti párbeszéd éve alkalmából. A láma beszélt az emberi értékek fontosságáról és a vallások békés együttéléséről is.
A dalai láma az EP-ben: Autonómiát szeretnénk Tibetben, nem teljes függetlenséget, és lemondunk az erőszakos megoldásról – mondta a dalai láma az Európai Parlament ünnepélyes brüsszeli plenáris ülésén csütörtökön a kultúrák közötti párbeszéd éve alkalmából. A láma beszélt az emberi értékek fontosságáról és a vallások békés együttéléséről is.
Az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering köszöntötte a dalai lámát, és elmondta, a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás képviselőit követően most a buddhizmus jeles képviselője is tiszteletét teszi a parlamentben. Pöttering a mumbai és a márciusi tibeti események kapcsán arról szólt, milyen fontos a békéért és megbékélésért küzdő vallási vezetők fellépése a világban. Csakúgy, mint az Európai Parlamenté – folytatta az elnök, – amely kész arra, hogy a világon mindenütt, így Tibetben is fellépjen az emberek jogaiért és méltóságáért. „Kínával való kapcsolatainkban kötelességünk, hogy őszintén és nyíltan a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a véleményszabadság értékei mellett foglaljunk állást" – fogalmazott az EP-elnök.
Emberi értékek és vallások közötti béke
A dalai láma felszólalásában beszélt két legfontosabb elkötelezettségéről: az emberi értékek hangsúlyozásáról, valamint a vallások közötti egyetértés és béke elősegítéséről. „Az emberi értékek azok, amelyek boldoggá teszik az egyén, a család és a közösség életét" – mondta -, „a mai időkben viszont úgy tűnik, nem szentelünk elegendő figyelmet ezeknek a belső értékeknek". Ehelyett túl sok hangsúlyt fektet a társadalom a materiális javakra és a stressz, a gyanakvás, a törtetés és a kapzsiság a jellemző – tette hozzá.
A láma fontos értékként emelte ki a melegszívűséget, amely véleménye szerint főleg a nők erénye. Szavai szerint örömmel töltötte el, hogy az Európai Parlament soraiban sok női képviselő található.
A politikában és a demokráciában a pluralitás szükségességéről beszélünk, a hit és a vallás kérdésében azonban mégsem akarjuk a különbözőséget elfogadni – folytatta beszédében a láma. „Pedig különböző elveik és filozófiájuk ellenére minden vallás ugyanazt az üzenetet közvetíti: a szeretet, a megbocsátás, a tolerancia, a megelégedés és az önfegyelem üzenetét" – fogalmazott.
Tibet: békés autonómiát szeretnénk, nem teljes függetlenséget
A dalai láma beszéde második részét Tibet kérdésének és jövőjének szentelte. Elmondta, a tibetiek célja a Kínán belüli békés autonómia, a gazdasági élet modernizálása, az emberek alapvető jogainak biztosítása, és nem a kínai hatóságok által feltételezett elszakadás. „Teljes mértékben lemondunk az erőszakról és nem akarunk teljes függetlenséget" – fogalmazott.
A láma szerint az általa választott erőszakmentes út Kína számára is a legkedvezőbb lenne, hiszen „az általános harmónia és egység csak a kölcsönös bizalmon és tiszteleten keresztül érhető el".
A buddhista vezető arra kérte az Európai Uniót, továbbra is maradjon aktív Tibet ügyének támogatásában. Az Európai Parlamentnek, különösen a parlament Tibet-csoportjának megköszönte az eddigi támogatást, és bejelentette, csatlakozik az EP-képviselők által a tibetiekkel vállalt szolidaritás kifejezéseként tartott böjthöz.
(Ebben december 3-a éjféltől december 4-e éjfélig vesznek részt a kezdeményezéshez csatlakozó képviselők, illetve EP-munkatársak. A láma mindenesetre azt mondta, ő jobban szeret reggelitől reggeliig böjtölni. – A szerk.)
Az Európai Parlament és a kultúrák közi párbeszéd éve
Európai romastratégia – Vita az EP-ben
Az Európai Parlament szerda este vitázott a romák helyzetének javítását célzó uniós intézkedésekről.
A plenáris vitát december 3-án este tartották.
A soros elnökség nevében Jean-Pierre Jouyet, francia Európa-ügyi miniszter azt mondta, a Tanács rendkívül fontosnak tartja a romák helyzetének fejlesztése érdekében teendő intézkedéseket és alapvető jogaik előmozdítását, és az EU szociális intézkedéscsomagja új lendületet ad majd a diszkrimináció elleni harcnak.
Jouyet utalt az Alapjogi Ügynökség szerepére, és felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kultúr-, oktatás-, lakás-, egészség- és foglalkoztatáspolitikában, valamint az igazságügyben vegyék figyelembe a romák helyzetét. A Tanács konkrét lépéseket szeretne annak érdekében, hogy 2009-ben és 2010-ben ennek érdekében jobban használják fel a strukturális alapokat. A Tanács 2010-re a helyzetet elemző jelentést vár az Európai Bizottságról.
Vladimir Špidla, foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi biztos szerint a szeptemberben, Brüsszelben tartott első roma-csúcs fontos lépés volt, és megmutatta: „küzdeni akarunk az európai romák társadalmi kirekesztése ellen". A biztos szerint a roma kisebbségnek is kezdeményezőként kell fellépnie, és részt kell vennie az őket érintő politikák végrehajtásában.
Špidla úgy vélte, a romák integrációjának az EU és a tagállamok közös feladatává kell válnia. Segíteni kell a tagországoknak abban, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hogy a strukturális alapokból pénzügyi forrásokhoz jussanak. A biztos azt ígérte, ha a romákat jogsérelem éri, az Európai Bizottság gyorsan fog reagálni.
Járóka Lívia, a néppárti frakció vezérszónoka azt mondta, tavaly előrelépés történt afelé, hogy európai szinten elismerjék: a mélyszegénységben élő 10 millió roma befogadása, jogaik érvényre juttatása az európai társadalmak közös érdeke. A tagállamok elfogadott költségvetései és eddigi eredményei azonban szerinte nem azt bizonyítják, hogy valóban hatékonyan kezelnék a problémát, és „az EU-s forrásokból finanszírozott szórványprojektek nem hoztak átütő eredményt" – vélte Járóka.
A képviselőnő szerint „az eddigi projektalapú elképzelésnél sokkal átfogóbb, a roma és nem roma társadalmat együttesen megszólító (…), pártokon és ciklusokon átívelő szakmai munka kell", ehhez pedig folytatni kell a francia elnökség munkáját. Járóka azt mondta, „válságkezelésre van szükség. A több ezres roma gettókat csak a munkaerő-piaci reintegrálás, a gazdaság új és feltáratlan területeinek, – ilyen például a megújuló és alternatív energia vagy a környezetvédelem – maximális kihasználása, a minőségi integrált oktatás megteremtése tudja felszámolni".
„A kétoldali találkozók helyett európai uniós stratégia kell, melynek új elemeket, jogi alapokat, szankcionálási lehetőségeket, pénzügyi mechanizmusokat is meg kell teremtenie" – fogalmazott Járóka Lívia.
Mohácsi Viktória a liberális frakció vezérszónokaként szólt. A képviselőnő emlékeztetett: az EP január 31-én állásfoglalásban az oktatást, a lakhatást, a foglalkoztatást és az egészségügyet prioritásként megjelölő EU-s romastratégia megalkotására kérte az Európai Bizottságot.
A bizottsági állásfoglalás szerinte kísértetiesen emlékeztet szocialista diktatúrák propagandajelentéseire, a valóságban ugyanis „a romák még mindig táborokban, gettókban élnek naponta szembesülve megaláztatással, diszkriminációval, legrosszabb esetben nyílt, rasszista támadásokkal, aminek eredményeként csak Olaszországból közel 30 ezer roma vándorol az unió területén, hogy valamelyik tagállamban végre otthonra leljenek".
Mohácsi azt mondta, „az európai roma csúcstalálkozó kapcsán civilek részéről szinte csak kritikát hallottam arról, hogy ők mennyivel többet vártak ettől a történelmi csúcstól, és arról, hogy miként nem vonták be őket az előkészületekbe". A képviselőnő szerint továbbá „még mindig nem világos, hogy az olaszországi ujjlenyomatgyűjtés eredményeiről miként számolt be a Berlusconi-kormány az Európai Bizottságnak".
Kósáné Kovács Magda (szocialista) úgy vélte, „Európa legnagyobb létszámú kisebbségének élethelyzete nyugodtan nevezhető fejlődővilág-belinek", különösen az oktatási, lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzete. „A 10-12 millió embernek azonnali, koncentrált, célzott külső segítség nélkül nincs esélye a szegénységből és a kirekesztettségből való kitörésre" – tette hozzá.
„Európa évtizedekkel túlhaladta már azt az időpontot, amikor távolságtartással szemlélhette, hogy területén ilyen gazdasági potenciál mellett generációkon átörökített teljes társadalmi leszakadásban ekkora tömegek éljenek" – mondta Kósáné. „A frissen csatlakozott és tagjelölt országokban a romák helyzete a bővítés után vagy annak reményében sem változott meg alapvetően. Ugyanakkor napról-napra nyíltabb szélsőséges nézetek egyik hívószava lesz Európában a cigánygyűlölet, amelynek megálljt kell parancsolnunk" – fogalmazott Kósáné Kovács Magda.
Lévai Katalin (szocialista) azt mondta, az európai diszkrimináció-ellenes elkötelezettség ellenére „a valóságban a romák európai integrációja lehangoló képet mutat". Lévai szerint „az európai gazdasági válság idején könnyű bűnbakot találni a legsérülékenyebb társadalmi csoportok képviselőiben: szaporodnak a romák elleni erőszakos cselekedetek, ártatlan emberek elleni, nemegyszer halálos kimenetelű támadások".
„Egy ilyen helyzetben a megoldás nem etnikai szempontból diszkriminatív ujjlenyomatok gyűjtése, vagy erőszakszervezetek, gárdák létrejötte, azok elrettentő, tisztességes emberekben félelmet keltő fellépése. Az igazi válasz egy európai romastratégia, amely öt területre épül: oktatásra, foglalkoztatásra, lakhatásra, egészségügyre és aktív társadalmi részvételre a romák részéről. E nélkül, európai romapolitika nélkül nincs nemzeti romapolitika sem" – vélte Lévai Katalin.
Kapcsolódó korábbi anyagok
Uniós romastratégiát akar az EP
A polgárok szabad mozgásáról az olaszországi romák kapcsán
Járóka Lívia jelentése: a roma nők helyzete az EU-ban
Az Európai Bizottság romákkal foglalkozó weboldala
http://ec.europa.eu/employment_social/fundamental_rights/roma/index_en.htm
„Európai Roma Csúcs", 2008. szeptember 16.
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=88&langId=en&eventsId=105
Gurmai Zita jelentése: kiszolgáltatott helyzetben a balkáni nők
Magasabb részvételt kell biztosítani a Balkánon élő nők számára a politikai és gazdasági életben, emellett valódi esélyegyenlőségre, illetve a férfiakéval egyenlő munkabérekre van szükség. Gurmai Zita jelentése szerint fel kell lépni a még mindig létező családon belüli erőszak és a nőket különösen sújtó emberkereskedelem és prostitúció ellen is.
December 4-én az EP 574 igen, 10 nem, 42 tartózkodó vokssal, változtatás nélkül megszavazta Gurmai Zita (szocialista) jelentését, amely a már tagjelölt balkáni országokban – Horvátország és Macedónia -, illetve a jövőben esetlegesen tagjelöltté válókban – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó – élő nők helyzetét elemzi.
Nők a politikában
A jelentés szerint kvóták segítségével kell biztosítani a nők egyenlő részvételét és képviseletét a politikai pártokban, a nemzetgyűlésekben és kormányokban. A magánszférában a kvóták alkalmazása valószínűleg nem megoldható, azonban több nőnek kellene vezető beosztást elfoglalnia – áll a szövegben.
Hátrányban a munkaerőpiacon
„A munkaerőpiacon a nők általában véve alulképviseltek, néhány – hagyományosan »női« – szakmában azonban éppen túlképviseltek", ezeket a munkákat viszont „általában kevésbé díjazzák és kevésbé biztonságosak, különösen a vidéki területeken" – olvasható a jelentésben. A képviselőnő szerint ezért meg kell akadályozni az alulfizetett ágazatok elnőiesedését. Emellett az EP felszólítja a balkáni országok kormányait, „hozzanak létre jogi keretet a nemek egyenlő díjazása érdekében", megfelelő gyermek- és idősgondozási lehetőségekkel „segítsék a nőket magán- és szakmai életük összehangolásában", valamint „szüntessék meg a nők vállalkozását akadályozó tényezőket".
Esélyegyenlőség, különösen a roma nők számára
A parlament üdvözli, hogy az elmúlt években – Szerbia és Koszovó kivételével – minden országban jogszabály született a nők esélyegyenlőségéről. Ugyanakkor „rendkívül nehéz a nemek közötti esélyegyenlőséget értékelni ezekben az országokban, mivel nem állnak rendelkezésre megbízható és naprakész adatok", valamint „a nemek közötti egyenlőségre irányuló jogszabályokat és gyakorlatokat nem alkalmazzák meg teljes mértékben" – így a jelentés.
Az EP ezért felszólítja az országokat, hogy a társadalmi és politikai élet minden szintjén és területén valósítsák meg a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget. Különösen a romákat érő megkülönböztetést és előítéletet kell megszüntetni, hiszen ők többszörös – faji, etnikai, nemi – megkülönböztetés áldozatai és a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés szempontjából is kiszolgáltatottabbak – érvelnek a képviselők.
A parlament az Európai Bizottságtól azt kéri, „biztosítson előcsatlakozási támogatásokat a nők jogainak megerősítése érdekében a Balkánon".
Ingyenes rákszűrés
A jelentés felszólítja az országokat, hogy a nők számára biztosítsák a rendszeres méhnyak- és mellrák-, illetve HIV/AIDS-szűrés lehetőségét, amelyekhez jelenleg nincs megfelelő állami támogatás. Pozitív példaként említi viszont a szöveg Horvátországot, ahol a méhnyakrák elleni oltáshoz ingyenesen lehet hozzáférni. „Külön figyelmet kellene fordítani azon nők pszichológiai és fizikai rehabilitációjára, akik a háborúk, etnikai konfliktusok során szexuális erőszak, illetve kizsákmányolás áldozataivá váltak" – vélik a képviselők.
A családon belüli erőszak ellen
A családon belüli erőszak a Balkán legtöbb országában a meglévő jogszabályok ellenére is jelen van, ezért a képviselők azt várják, hogy az érintett országok hozzanak létre menedékotthonokat az áldozatok számára. „A jogszabályokat megfelelően kellene végrehajtani, a tudatosságot növelő kampányokat kellene szervezni, illetve képzéseket kellene nyújtani a köztisztviselők és rendőrök számára, hogy jobban tudják kezelni a nők elleni és a családon belüli erőszakot" – javasolja az EP.
Emberkereskedelem és prostitúció
A jelentés szerint „a Balkán országai tranzitországok az emberkereskedelem szempontjából, és e kereskedelem áldozatai általában nők és gyermekek". A képviselők ezért felszólítják a balkáni országokat, „sürgősen intézkedjenek a prostitúció, főleg a gyermekprostitúció, illetve a gyermekpornográfia megelőzése érdekében", és szigorítsák a büntetést a prostitúcióra való kényszerítés, illetve ösztönzés, a pornográf anyagok elkészítésében való részvétel és az internetes gyermekpornográfia esetében.
Gurmai: a kvótánál nincs hatékonyabb
Gurmai Zita a plenáris ülésen, jelentése ismertetésekor azt mondta, a régió országai nagyon komoly traumákon estek át, és nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek. „Úgy gondolom azonban, hogy egy nagyon fontos erőforrást nem vesznek kellően figyelembe, mégpedig a nőket" – fogalmazott a jelentéstevő, hozzátéve, „ők nem csupán áldozatok, hanem tevékeny, aktív, hasznos és nélkülözhetetlen elemei a demokratikus stabilizálódásnak és újjáépítésnek".
Gurmai szerint lehetőséget kell adni a nőknek, és mivel ők „adják a lakosság felét, ebben az arányban kell, hogy döntéshozatali szerepet kapjanak". A képviselőnő azt mondta, a kvótánál „hatékonyabb adminisztratív megoldást sajnos még nem találtunk".
A politikus szólt a munka és a család összeegyeztethetőségének és a sztereotípiák megbváltoztatásának fontosságáról, és a médiának ez utóbbiban játszandó szerepéről.
Jelentés: Gurmai Zita (A6-0435/2008) – A nők helyzete a Balkánon
A nők helyzete a Balkánon
[2008/2119(INI)]
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2008/2119
Az EP az európai kisvállalkozások uniós támogatásért
Üdvözli az EP a tervezett uniós kisvállalkozói intézkedéscsomagot. A képviselők támogatják a 30 milliárd eurós EIB-hitelt és a tagállamoktól is azt kérik, biztosítsák, hogy a kisvállalkozások hozzáférjenek a pénzügyi forrásokhoz.
A szocialista frakció nevében Herczog Edit, a néppártiéban pedig a francia Nicole Fontaine és a brit Giles Chichester jegyzi az európai kis és közepes vállalkozások (kkv) üzleti környezetének javítását célzó EP-állásfoglalást, amelyet csütörtökön, 614 igen, 11 nem, 9 tartózkodó szavazattal fogadtak el a képviselők.
A szöveg szerint a kkv-k Európában „több mint százmillió munkahelyet biztosítanak, elősegítik a gazdasági növekedést, az innováció jelentős forrásai, valamint előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és a regionális fejlődést".
A képviselők üdvözlik az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról (Small Business Act, SBA) szóló javaslatot, és arra kérik a Tanácsot, annak „elfogadásakor tegye kötelezővé a benne foglalt intézkedéseket, hogy az jelentős pozitív hatást gyakorolhasson a kkv-k környezetére".
A képviselők szükségesnek tartják, hogy a tagállamok teljes egészében kiálljanak az SBA mellett, és országos és regionális szinten egészítsék ki az uniós intézkedéseket.
Az állásfoglalás szerint az SBA hatékonysága érdekében ellenőrző rendszert kell létrehozni, „hogy ellenőrizni lehessen az előrehaladást és az intézkedéseknek a Bizottság és a tagállamok általi végrehajtását".
A képviselők arra kérik a Bizottságot és a tagállamokat, „ne feledkezzenek meg a reálgazdaságról a jelenlegi pénzügyi válság kezelése során, és konkrétan támogassák a kkv-kat azzal, hogy a kritikus pillanatokban hozzáférést biztosítsanak számukra a pénzügyi forrásokhoz". Az állásfoglalás üdvözli az Európai Beruházási Bank csomagját, amely 30 milliárd euró kölcsönt irányoz elő a kkv-k részére. A képviselők szerint ugyanakkor ez az összeg nem lesz elegendő a kkv-k finanszírozási problémáinak megoldásához.
Herczog Edit az EP plenáris vitáján azt mondta, az elmúlt öt évben sikerült megváltoztatni az unió hozzáállását az európai vállalkozásokhoz. Ez az új megközelítés az „először gondolkodj kicsiben" elv, amelyet az SBA is tartalmaz. Herczog azt mondta, a jelenlegi válsághelyzetben minél előbb el kell fogadni a kisvállalkozói intézkedéscsomagot.
A képviselőnő sajnálatát fejezte ki, amiért a Tanács nem ruházta fel kötelező erővel az SBA intézkedéseit. Herczog azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Tanács következő heti ülésén ez megtörténik.
Európai portál a kis és közepes vállalkozások számára
http://ec.europa.eu/enterprise/sme/index_hu.htm
Az Európai Bizottság oldala az SBA-ról (angolul)
http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/sba_en.htm
Vita: 2008. december 3., szerda
Áfacsalás ellen adatgyűjtés és adatcsere
Az Európai Bizottság javaslata felgyorsítaná az unión belüli tranzakciók adatainak gyűjtését és cseréjét. A cégeknek negyed helyett félévenként, elektronikusan kellene adatokat szolgáltatniuk, a tagállamoknak pedig ezeket egy hónapon belül kellene megosztaniuk.
A hozzáadottértékadó-csalások elleni irányelvről szavazott az EP csütörtökön. A parlamenti témafelelős José-Manuel Garcia Margallo (néppárti, spanyol), akinek két jelentését fogadták el a képviselők (597-19-8, illetve 605-24-10 arányban). Az EP támogatta az Európai Bizottság kezdeményezéseit, azonban bizonyos pontokon változtatna a követendő eljáráson. A képviselők azt is biztosítani akarják, hogy a tagállamok megosszák egymással tapasztalataikat.
A jelentések szerint a Bizottságnak két év elteltével felül kellene vizsgálnia az előírt adminisztratív kötelezettségeket.
Az adózás területén az Európai Parlament konzultációs joggal rendelkezik, a végső döntést a tagállami kormányokat képviselő Tanács hozza.
Jelentéstevő: José Manuel García-Margallo y Marfil (PES, ES)
Jelentés: (A 6- /2008) – A Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem
Javaslat: a Tanács irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosításáról
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008. december 4., csütörtök
José Manuel García-Margallo y Marfil
Közigazgatási együttműködés az áfacsalás ellen
Akár az EU teljes költségvetését is meghaladhatja az az összeg, amelyet az áfacsalások miatt veszítenek el az uniós országok. A képviselők felgyorsítanák és megbízhatóbbá tennék a tagállami adatszolgáltatást, és az Európai Bizottság fokozottabb szerepvállalását sürgetik.
A hozzáadottértékadó(HÉA)-csalások elleni irányelv mellett egy véleményadó jelentést is megszavazott (592-15-20 arányban az EP csütörtökön. A jelentéstevő Bart Staes (zöldpárti, belga).
Az Európai Számvevőszék korábban jelentést fogadott el a HÉA-val kapcsolatos közigazgatási együttműködésről. Ennek megállapításaira reagál most az Európai Parlament.
Sokmilliárd eurót csalnak el
A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy a HÉA-elkerülés és -csalás nemcsak a tagállamok költségvetésének finanszírozását, hanem az EU saját forrásainak rendszerét is érinti.
A jelentés szerint az adóelkerülés „tényleges volumenének a felmérése igen nehéz, mivel sok tagállam vagy nem gyűjt adatokat, vagy nem teszi azokat közzé". A képviselők szóvá teszik egyes tagállamok Brüsszellel való együttműködési hajlandóságának alacsony szintjét is. A Számvevőszék által idézett becslések szerint mindenesetre Németországban 2005-ben 17 milliárd, Nagy-Britanniában pedig 18,2 milliárd euró volt az adókiesés.
Gyorsabb információgyűjtés
Az EP-t „nyugtalanítja, hogy a Számvevőszék súlyos hiányosságokat fedezett fel a HÉA információcsere-rendszerben (VIES) az adatgyűjtés és adatrögzítés késedelme, illetve a hibás adatok korrekciójával kapcsolatos problémák miatt". A parlament továbbá „értetlenségét fejezi ki, amiért a tagállamok még mindig nem állapodtak meg a HÉA-számok visszavonásának közös kritériumairól".
A képviselők ugyanakkor üdvözlik a Bizottság irányelvmódosítási javaslatait, amelyek az unión belüli „ügyletekre vonatkozó információk gyűjtésének és információcserének 2010-től való felgyorsulását célozzák".
A jelentés emlékeztet: az Europol 2008 áprilisában munkadossziét nyitott a közösségen belüli körhintacsalásról. Ennek célja a csalás szervezőinek azonosítása, a bűnözői hálózatok felfedése és az unión belüli körhintacsalás legáltalánosabb formáinak elemzése.
Hogyan?
A képviselők a következő kérdésekre várnak választ az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságától, illetve az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF):
- „Hogyan érhet el a Bizottság szinergiát a különféle, a HÉA-csalás elleni fellépésen dolgozó szolgálatok között annak érdekében, hogy elkerülje a munka megkettőzését, és a különféle szolgálatok közötti versenyt?
- Milyen mértékben kapjon a Bizottság hozzáférést a tagállamok között cserélt információ tartalmához?
- Lehet-e a Bizottság a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés központi koordináló szerve, és ha igen, hogyan?
- Hogyan kapcsolódjanak a Bizottságnak a HÉA-csalás elleni tevékenységei az Europol és az Eurojust tevékenységeihez?"
Jelentéstevő: Bart Staes (Greesn/EFA, BE)
Jelentés: (A6-0427/2008) – Az Európai Számvevőszék 8/2007. számú külön jelentése a hozzáadottérték-adó területére vonatkozó közigazgatási együttműködéssel kapcsolatosan
Eljárás: saját kezdeményezés
Szavazás: 2008. december 4., csütörtök
Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Egymilliárd eurós támogatás az élelmiszerválságtól szenvedő országoknak
Az EP csütörtöki plenáris ülésén 561 igen, 24 nem szavazattal, 34 tartózkodás mellett támogatta az egymilliárd eurós pénzügyi alap létrehozását az emelkedő élelmiszerárak által sújtott fejlődő országok számára. A képviselők kiemelten támogatnák a mezőgazdasági kistermelőket számára nyújtott mikrohiteleket.
Az élelmiszerárak emelkedése – különösen az alapvetőnek számító rizsé, kukoricáé és búzáé – mintegy 2,1 milliárd embert fenyeget a fejlődő országokban. Ők azok, akik naponta mindössze 2 dollárból élnek, és ennek is a felét élelmiszerre kell költeniük. Elemzők arra számítanak, hogy az élelmiszerárak a szárazságok, árvizek, az alacsony gabonatartalékok, az élelmiszernövények bioüzemanyagként történő felhasználása és a különböző árspekulációk miatt a jövőben is magasan maradnak – olvasható a Gay Mitchell (néppárti, ír) által készített parlamenti jelentésben.
Az Európai Bizottság ezért a fejlődő országok számára egy egymilliárd eurós pénzalapot kíván létrehozni, amely segítséget nyújtana számukra az élelmiszerválság kezeléséhez. A rendelettervezet értelmében az EU támogatná például a műtrágyához és vetőmaghoz jutást, és a lakosság élelmezését.
Honnan érkezzen az egymilliárd euró?
Az Európai Bizottság az egymilliárd eurót a hétéves költségvetés 2. fejezetétől, azaz azoktól a támogatásoktól vonná el, amelyekre a közös agrárpolitika finanszírozása során 2008-ban és 2009-ben várhatóan nem lesz szükség. Az EP szerint azonban ezt az összeget a természeti erőforrások megőrzése és kezelésére fordított 2. fejezet helyett „az EU mint globális szereplő" című, 4. fejezetből kell kiutalni. Az EP által elfogadott jelentés szerint az egymilliárdból 240 millió euró a 4. fejezet alá tartozó stabilitási pénzügyi eszközből érkezik majd, 760 millió euró pedig új forrás lesz.
Legfeljebb 35 ország kaphasson támogatást
Az EP a támogatható országok számát harmincötre korlátozná. A támogatást a képviselők például az élelmiszerárak alakulása, az élelmiszer-behozatalra utaltság, a szociális sebezhetőség és a politikai instabilitás mértéke, valamint a mezőgazdasági termelőkapacitás alapján ítélnék oda, de függővé tennék az érintett lakosság valós szükségleteitől, a mezőgazdasági termelés növeléséhez szükséges kapacitástól és a külső megrázkódtatások elleni védekezőképességtől is.
Mikrohitelek és kistermelők előnyben
Az EP szerint az új pénzügyi eszköznek főleg a mezőgazdasági kistermelők számára nyújtott mikrohiteleket kellene támogatnia. Az EP-képviselők a „kis és közepes méretű, családi és élelmiszertermelő – különösen nők által vezetett – mezőgazdasági üzemekre és a lakosságnak az élelmiszerválság által leginkább sújtott, szegény csoportjaira" összpontosítanának „a helyi piacok és termelés bármiféle torzítása nélkül".
Nem csak a nemzetközi szervezetek vehetnének részt
Az Európai Bizottság javaslata szerint csak nemzetközi szervezetek vennének részt a programok végrehajtásában. Az EP szerint viszont „hozzáadott értékük, komparatív előnyeik, valamint gyorsaságuk és hatékonyságuk alapján más szervezetek is bekapcsolódhatnának egy-egy projektbe, abban az esetben, „ha a nemzetközi és regionális szervezetek által végrehajtott intézkedések támogatásra szorulnak".
Félidős értékelés egy év múlva
Az EP arra kéri az Európai Bizottságot, hogy 2009 szeptemberében nyújtson be egy időközi jelentést az új pénzügyi eszköz tapasztalatairól és eredményességéről. A jelentés során figyelembe kell venni a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozat, illetve az accrai cselekvési program elemeit – véli az EP.
A parlamenti vitában a költségvetési szakbizottság nevében felszólaló Surján László (néppárti) azt mondta, az uniós büdzsé 2. fejezete helyett máshol, a globális kérdésekre szánt 4. fejezetben kellett megtalálni a forrást a pénzügyi eszköz finanszírozására. „Ugyanolyan erkölcsi kötelességeink vannak az európai gazdák felé, akiknek évek óta azt mondjuk, hogy nincs pénz sem erre, sem arra. Az új tagállamok gazdáinak tíz évig kell várniuk arra, hogy azonos elbírálás alá kerüljenek" – érvelt.
Surján szerint fontos előrelépés, hogy az EP javaslata beépítette a mikrohitelek előtérbe helyezését, amely „már sok nehéz helyzetben lévő országon segített", az eredeti, európai bizottsági javaslat viszont nem gondolt rá. „Nagyon nehéz Brüsszelből, vagy akár más nemzetközi szervezetek központjából eldönteni azt, hogy egy-egy nehéz helyzetbe került régióban egy gazda hogyan tud előrefelé menekülni" – mondta.
Jelentés: Gay Mitchell (A6-0396/2008) – A fejlődő országok gyorsan emelkedő élelmiszeráraihoz kapcsolódó gyorsreagálási eszköz létrehozása
Fejlesztési Bizottság
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2008/0149
Az EP csütörtökön módosítások nélkül, 540 igen szavazattal, 16 tartózkodás mellett támogatta a Tanács javaslatát a gyerektartási kötelezettség minden tagállamban történő egységes elismeréséről.
Az Európai Unióban a gyermeküket egyedül nevelő szülők által kért tartásdíj éves összegének átlaga a négyezer eurót közelíti. A gyerektartás azonban sokszor nem behajtható. Az Egyesült Királyságban például becslések szerint az összes gyerektartási támogatás hetven százaléka nem jut el az azt kérő szülőhöz.
Az EP ezért módosítások nélkül támogatja a Tanács 2008 októberében kidolgozott rendelettervezetét, amely kimondja, „hogy valamennyi tagállamban kötelező érvényű lesz a gyerektartási kötelezettség, amint egy tagállamban erről határozat születik".
A rendelet emellett létrehoz egy, a tagállamok központi hatóságai közötti együttműködési rendszert is annak érdekében, hogy segítse a jogosultakat tartozásaik behajtatásában.
A joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az e területen folytatott együttműködésről szóló rendelet eredményeképpen egyszerűbbé fog válni a polgárok élete – írja a téma európai parlamenti felelőse, Genowefa Grabowska (szocialista, lengyel). A parlament a rendelettervezethez módosítást sem fűz, hogy „a végleges szöveg még az év vége előtt megszülessen", és „az uniós polgárok a lehető leghamarabb élvezhessék az új szabályozás által biztosított előnyöket" – így Grabowska.
A képviselők ugyanakkor arra kérik a Tanácsot, hogy újra konzultáljon a parlamenttel, ha lényegesen módosítani kívánja a tervezett rendeletet. Az EP szerint egyébként „e lényeges szöveget az együttdöntési eljárás szabályainak megfelelően kellett volna előkészíteni". Azt is kérik az Európai Bizottságtól, hogy a végrehajtási eljárások terén folytassa a jogalkotási munkát annak érdekében, hogy „közös, harmonizált rendszer alakuljon ki a tartási kötelezettségekre vonatkozó határozatok elismerése és végrehajtása területén az EU-ban".
Jelentéstevő: Genowefa Grabowska (PES, PL)
Jelentés: (A6-0456/2008) a tartási kötelezettségek tárgyában a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Vita: 2008., december 12., csütörtök
Szájer József újabb komitológiai jelentése
Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek parlamenti felelőse Szájer József. Az általa jegyzett jelentések az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkoznak. Ezek közül most egy újabbat fogadott el az Európai Parlament.
Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának.
Az új komitológiai eljárást, az „ellenőrzéssel történő szabályozást" a Szájer József (néppárti) által most beterjesztett jelentés a mérőműszerekre és a meteorológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezésekről szóló irányelvre is kiterjesztené.
Az Európai Parlament csütörtökön, 581 igen, 12 nem, 17 tartózkodó szavazattal fogadta el Szájer József jelentését.
Korábbi sajtóközlemény és háttér:
Jelentéstevő: Szájer József (EPP-ED, HU)
Jelentés: (A 6-0429/2008) – A mérőműszerekre és a meteorológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezések (átdolgozás)
Jogi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Szavazás: 2008. december 4., csütörtök
Uniós fellépés a kárókatona-invázió ellen
Súlyos károkat okoznak az európai halállományban az utóbbi évtizedekben elszaporodott kárókatonák, más néven kormoránok. A közel kétmillió madár évente mintegy 300 ezer tonna halat fal fel. Az EP-képviselők összehangolt uniós tervet dolgoznának ki.
Az EP csütörtökön, 558 igen, 7 nem, 18 tartózkodó vokssal támogatta a kárókatonák okozta károk kezeléséről szóló jelentést.
A kárókatonák kizárólag hallal táplálkoznak, napi táplálékszükségletük 400-600 gramm. A kormoránok nem válogatósak: ugyan leginkább a 10-25 cm-es halakat szeretik, megbírkóznak akár 60 centis, 1 kilós példányokkal is.
Ez önmagában még nem lenne baj, azonban az 1997-ig védettnek számító nagy kárókatonák (phalacrocorax carbo) száma az EU területén az utóbbi negyed évszázadban a hússzorosára nőtt. A mára legalább 1,7-1,8 milliósra duzzadt európai állomány évente 300 ezer tonna halat fogyaszt el. Ez – érzékelteti a nagyságrendet az EP-jelentéstevője, Heinz Kindermann (szocialista, német) – meghaladja Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Magyarország és Csehország akvakultúra-ágazaton belüli együttes haltermelését.
Tartós károk
Az EP szerint kimutatható, hogy a madarak tartós károkat okoznak az vízi kultúrákban, számos vadon élő halfaj állományában és egyes területek növényzetében is.
A képviselők többek között azt javasolják, hogy „dolgozzanak ki megbízható, általánosan elismert és évente aktualizált adatbázist az európai kárókatona-állományok alakulásáról, létszámáról és földrajzi eloszlásáról, a halászati kutatóintézetek és a halászati hatóságok szélesebb körű bevonásával".
Az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hozzon létre munkacsoportot, amely „egy éven belül szisztematikusan elvégzi a tagállami szintű kárókatonaállomány-kezelési intézkedések költség-haszon elemzését, logikai és tudományos kritériumok alapján értékeli azok ésszerűségét, és ajánlást terjeszt elő".
Európai terv a kormoránállomány kezelésére
A képviselők továbbá európai szinten összehangolt, a madárvédelmi irányelv és a Natura 2000 célkitűzéseit nem veszélyztető kárókatonaállomány-kezelési tervet várnak a Bizottságtól.
A szöveg emlékeztet: a madárvédelmi irányelv lehetővé teszi a tagállamok és a régiók számára, hogy a „súlyos károsodás" megelőzése érdekében időben korlátozott ellenintézkedéseket hozzanak, amennyiben ezáltal a madárvédelmi irányelv védelmi célkitűzéseit nem veszélyeztetik. A képviselők most a „súlyos károsodás" fogalmának egyértelmű, haladéktalan tisztázását várják a Bizottságtól.
Jelentéstevő: Heinz Kindermann (PES, DE)
Jelentés: (A 6-0434/2008) – A kormoránok által a halállományt, a halászatot és az akvakultúrát érintő egyre növekvő károk minimálisra csökkentését célzó, kormoránokra vonatkozó európai gazdálkodási terv kidolgozása
Halászati Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Szavazás: 2008. december 4., csütörtök
Pénzügyi válság, lisszaboni szerződés, energia- és klímaváltozási csomag – vita az EP plenáris ülésén
Pénzügyi válság, a lisszaboni szerződés jövője, az energia- és klímaváltozási csomag – az EU jövőjét érintő legsürgetőbb kérdésekről vitáztak az EP-képviselők a szerdai brüsszeli plenáris ülésen a december 11-12-ei Európai Tanács-ülés előtt. A felszólalók többsége a klíma- és energiacsomagról történő mihamarabbi megegyezést sürgette, valamint támogatta az Európai Bizottság programját a gazdasági válság kezelésére.
A Tanács képviseletében Jean-Pierre Jouyet, francia Európa-ügyi miniszter elmondta, a december 11-12-ei Európai Tanács-ülés kulcstémái a lisszaboni szerződés jövője, a gazdasági és pénzügyi válságra adott uniós válasz, illetve az éghajlatváltozás elleni küzdelem lesznek.
A lisszaboni szerződéssel kapcsolatban Jouyet felhívta a figyelmet arra, hogy 25 tagállam parlamentje már ratifikálta a szerződéstervezetet, az Európai Tanács pedig menetrendet fog készíteni a következő lépésekről. Jouyet szerint Írországnak magának kell előállnia egy megoldási javaslattal, amely figyelembe veszi a június 12-ei, nemmel végződő népszavazás tanulságait. „Írországot nem lehet mellőzni Európában, az íreknek maximálisan részt kell venniük az unió életében" – fogalmazott a miniszter.
A gazdasági és pénzügyi válságra adott uniós válasz Jouyet szerint jó nyomon halad. Az Európai Szociális Alap, a Globalizációs Alap, a strukturális alapok és az Európai Befektetési Bank mind meghatározók lesznek a válság kezelésében, és különösen a válságtól leginkább sújtott kis- és középvállalkozások támogatására lesz szükség – mondta.
Az energia- és klímacsomag terén a miniszter szerint még a francia elnökség ideje alatt egyezségre kell jutni annak érdekében, hogy az EU felkészüljön a koppenhágai konferenciára (az ENSZ 2009 decemberére összehívott klímaváltozási konferenciája – a szerk.).
Barroso: teszteljük Európát
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint „Európa eddig jól reagált a válságokra, gyorsan és koordináltan tudott választ adni". „Ez részben annak is köszönhető, hogy a három intézmény, a Tanács, a Bizottság és a Parlament együttműködött" – mondta.
Barroso a jövőre nézve három fő kihívást sorolt fel: az európai reálgazdaság növekedési pályára állítása, az EU mint a legfejlettebb nem-szénalapú gazdaság megteremtése és a lisszaboni szerződés megvalósítása. A gazdaság újraélesztésével kapcsolatban emlékeztetett a Bizottság javaslatára, amely 200 milliárd eurót pumpálna az EU gazdaságába, figyelembe véve minden egyes tagállam költségvetési helyzetét. Barroso szerint a közös célok és a megoldási terv megvalósítása „pontosan annak a tesztje lesz majd, hogy hogyan képzeljük el Európát".
Az Európai Bizottság elnöke az éghajlatváltozás elleni küzdelem kapcsán az Európai Tanácsé mellett kiemelte az EP szerepét is. „Amellett, hogy az Európai Parlament demokratikus alkotóelem a folyamatban, megteremtette a határokon és politikai pártokon átívelő konszenzust is" – mondta. Barroso az energiacsomaggal kapcsolatban az uniós költségvetési keretek módosítását javasolta annak érdekében, hogy a felhasználatlan forrásokat környezetbarát energiaprojektekre lehessen fordítani.
Barroso véleménye szerint tévednek azok, akik a gazdasági recesszió idején a lisszaboni szerződésről szóló vitát figyelemelterelésnek vélik. Az EU megmutatta érettségét, együttműködött Írországgal a megoldás érdekében, befolyásolva ezzel a sikeres ratifikációt a többi tagállamban is – mondta. „A szerződésnek minél hamarabb életbe kell lépnie. Remélem, a jövő hét folyamán megszületik az ír ratifikációt lehetővé tevő menetrend" – fogalmazott.
Joseph Daul (francia), az európai néppárti frakció vezetője támogatta az Európai Bizottság válságmentő csomagját. Szerinte ugyanakkor a fő szempontnak minden tagállam számára az ország saját gazdasági és szociális kohéziója megőrzésének kell maradnia. Az energia és klímacsomaggal kapcsolatban arra szólított fel, hogy igyekezzenek minél hamarabb közös és kielégítő megegyezésre jutni. „Az a tény, hogy a kérdések egy része tekintetében már történt előrelépés, biztató jelnek számít" – tette hozzá.
A szocialisták vezérszónoka, Poul Nyrup Rasmussen (dán) a vitában azt mondta, már ma kétmillió munkanélküli van Európában, egy év múlva huszonegy millió lesz, újabb egy év múlva, 2010-re pedig huszonöt millió, ha nem cselekszünk. Azt javasolta, a tagállamok 2010-ben és 2011-ben bruttó hazai termékük egy százalékát különítsék el a válság kezelésére.
A liberálisok nevében felszólaló Graham Watson (brit) gyors cselekvésre szólított fel. Az EU-nak gyorsan kell cselekednie, mert a klímaváltozás és a recesszió is felgyorsul – mondta. „A stabilitási és növekedési paktumon belül kell maradnunk, fenn kell tartani a versenyt, és válaszolni kell a lisszaboni szerződés elmaradt ratifikációja jelentette kihívásra" – vélte. Watson hozzátette, a konzuli védelmet is meg kell erősíteni az Európai Unióban. A képviselő utalt arra az esetre, amikor Mumbaiban az egyik uniós tagállam konzulja kijelentette az EP delegációjának, hogy csak a saját országa állampolgárainak tud segíteni.
Rebecca Harms (német) a zöldek képviseletében azt kérdezte, „vajon ambíciózus klímastratégiával rendelkezik-e az EU a gazdasági-pénzügyi válság ellensúlyozására. A kibocsátási kvóták kereskedelme a legfontosabb eszköze az uniós klímapolitikának, és mégis, az energiaigényes ágazatok felmentést kapnak az árverésre való áttérés terén – mondta. „Az Európai Bizottságnak nem kellene a múlt hibáit újra elkövetni" – fogalmazott a képviselő.
A vitában a Nemzetek Európájáért Unió vezérszónoka, Brian Crowley (ír) azt mondta „ironikus az, hogy éppen a gazdasági-pénzügyi válság volt az, amely közelebb hozta az Egyesült Királyság kormányát az EU-hoz". A lisszaboni szerződés kapcsán Crowley üdvözölte az ír parlament által nemrég elkészített jelentést, és az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Kollektíven sokkal jobb eredményeket tudunk elérni, ehhez azonban kompromisszumokra és toleranciára van szükséges – fűzte hozzá.
Mary Lou McDonald (ír) a GUE/NGL képviselőcsoport nevében azt mondta, a gazdasági válság megmutatta, hogy meg kell védeni a munkavállalók jogait és a közszolgáltatások minőségét. McDonald szerint „egyre inkább világossá válik, hogy a lisszaboni szerződés elavult. Új irányra van szükség, és ez nem a lisszaboni szerződés útja."
Az IND/DEM-et képviselő Hanne Dahl (dán) szerint a lisszaboni szerződéssel kapcsolatban „az üres kompromisszum" esete állhat elő. „A demokrácia itt megbukott. A demokráciára próbáljuk tanítani az embereket – például a Szaharov-díj révén -, de a demokrácia több mint fenyegetések és ígéretek halmaza" – mondta. „Ahol az emberek megszólaltak, nemet mondtak" – fogalmazott.
A független Jim Allister (brit) szerint az Európai Tanács ülésének kizárólag a gazdasági válságra kellene koncentrálnia. „Sajnos azonban a csúcstalálkozó az ír népakarat elnyomásának is időt fog szentelni" – mondta. Allister Mugabe zimbabwei elnök eltipró gyakorlatához hasonlította az európai elit fellépését, „amely számára az értékes lisszaboni szerződés projektje fontosabb, mint a demokrácia" – fogalmazott.
Klímaváltozás és megújuló energiaforrások – vita az EP-ben
Az éghajlatváltozásról és a megújuló energiaforrásokról szóló jogszabálycsomagokról vitáztak a csütörtöki brüsszeli plenáris ülésen az EP-képviselők, illetve a Tanács és az Európai Bizottság képviselői. A felszólalók többsége egyetértett abban, a következő, strasbourgi plenáris ülésen sürgősen megegyezésre kell jutni. A képviselők egy része a célkitűzéseket továbbra sem tartja elég ambíciózusnak.
Andris Piebalgs, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv elfogadása nagy változást jelentene, különösen Európa energiaellátása szempontjából. Célokat tűzne ki a bioüzemanyagok használata terén, és biztosítaná a hozzáférést a megújuló energiaforrásokhoz – érvelt. A biztos szerint az egyezetéseken Tanács, a Bizottság és a Parlament már közel járt a megegyezéshez. A fő vitás kérdések az „együttműködési mechanizmus" és egy 2014-es felülvizsgálat szükségessége voltak – mondta.
A környezetvédelemért felelős EU-biztos, Sztavrosz Dimasz azt mondta, a klímaváltozással és az energiával kapcsolatos jogszabálycsomag megalkotása az utóbbi évek egyik legjelentősebb eredményének tekinthető az EU-ban. Dimasz optimista volt az első olvasatban történő megegyezés lehetőségével kapcsolatban. Szerinte „az alacsony szén-felhasználású gazdaság megteremtése növelné Európa versenyképességét és bátorítaná az innovációt".
A Tanácsot képviselő Jean-Louis Borloo, francia fenntartható fejlődésért felelős miniszter azt mondta, „a világ szeme ebben a hónapban Európán van", és „fordulóponthoz érkeztünk". A Tanács, a Bizottság és a Parlament közötti háromoldalú megbeszélések véleménye szerint jó ütemben haladnak, noha néhány probléma továbbra is fennáll. Példaként említette a tagállamok eltérő pénzügyi és gazdasági lehetőségeit a 20-20-20-as célok elérése tekintetében, illetve a hatékonyság növelésének szükségességét az elektromos energia piacán anélkül, hogy a költségek a fogyasztókra hárulnának.
Borloo azt mondta, a jogszabálycsomagról történő egyeztetések során három fő csoportosulás alakult ki: a balti országok, amelyek elkötelezettek a nukleáris erőművek leállítása iránt, a Lengyelországhoz hasonló államok, amelyek kevésbé energiahatékony, magas szénfelhasználású gazdasággal rendelkeznek, és egyedi menetrendre van szükségük a célok eléréséhez, valamint az olyan országok, amelyek számára a hátrányban lévő tagállamokkal szembeni szolidaritás költségeinek vállalása igen érzékeny kérdés.
A néppárti Joseph Daul (francia) a pénzügyi válságnál is nagyobb kihívásnak nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet. „Európának támogatnia kell az ökológiai innovációkat" – tette hozzá. Az autók szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodás elfogadását pedig biztató lépésként értékelte.
A klímaváltozást szintén korunk egyik legnagyobb kihívásának nevező Martin Schulz (német), a szocialisták vezérszónoka azt mondta, az EP által a jogalkotási folyamat felgyorsítása érdekében alkalmazott speciális eljárás „újdonság volt", és a parlamentnek ragaszkodnia kell majd ahhoz, hogy a tárgyalások végeredménye számára is elfogadható legyen. Szavai szerint a képviselők kemény munkát végeztek, és valójában „nem is Sarkozy francia elnököt, hanem Guido Sacconi rapportőrt illetné az elismerés".
Graham Watson (brit), liberális frakcióvezető szerint felelőtlenség volt Olaszország részéről azt állítani, hogy az energiaszámlák 17 százalékkal emelkednek majd az új intézkedések következtében. Úgy vélte, „a Tanácsnak újra meg kell erősítenie a 20-20-20-as célok eléréséért vállalat kötelezettségét", és „biztosítani kell, hogy a lobbista érdekek ne gáncsolják majd el a törekvéseket".
A zöldeket képviselő Claude Turmes (luxemburgi) szerint az a tény, hogy Barack Obama az Egyesült Államok új elnökeként a megújuló energiaforrásokat és a zöld technológiákat szeretné az amerikai gazdaság motorjává tenni, történelmi lehetőséget kínál az unió számára. „Az EU mindig is vezető szerepet játszott a nemzetközi klímapolitika irányainak kijelölésében, most azonban a legnagyobb szennyezést kibocsátó vállalatok miatt kockáztatja a hihetőségét" – fogalmazott.
Alessandro Foglietta (olasz), a Nemzetek Európájáért Unió képviseletében azt mondta, a 20-20-20-as célok ambíciózusak ugyan, de „ha nem tartunk be kölcsönösen minden egyes célkitűzést, lerombolhatjuk az európai ipart", és „erőfeszítéseink feleslegesek voltak". Foglietta szerint további intézkedések szükségesek Európa versenyképességnek megőrzéséhez, és meg kell vizsgálni, milyen hatással lesznek a klímaváltozási jogszabályok a kis- és közepes méretű vállalkozásokra, valamint a közpénzekre.
Umberto Guidoni (olasz) a GUE/NGL képviselőcsoport nevében úgy vélte, azok, akik a 20-20-20-as célok elérését az európai gazdaság számára túl költségesnek gondolják, valójában vakok. A megújuló erőforrások használatának elterjedése hatalmas előnyökkel jár – mondta, példaként említve a munkahelyteremtést, a jobb energiafelhasználást és a működőképesebb gazdaságot. „Az állami befektetéseknek a környezetvédelem és az energia területén az innovatív megoldások támogatására kellene koncentrálnia" – tette hozzá.
Johannes Blokland (holland) az IND/DEM képviseletében üdvözölte a klímaváltozási és energia-jogszabálycsomagot. Elmondása szerint, a tárgyalások során a francia elnökség néhány alkalommal azt a benyomást keltette, hogy nem képes az Európai Parlament álláspontjához közeledni. Hozzátette, néhány tagállam a pénzügyi válságot ürügyként használja saját klímakötelezettségeinek csökkentésére, de ezáltal a jövőben a költségek csak sokkal nagyobbak lesznek.
A független Roger Helmer (brit) szavai szerint „kétségtelenül a legnagyobb válsággal nézünk szembe ma", amelyet azonban „nem a globális felmelegedés okoz, hanem az arra adott saját politikai válaszaink", hiszen azok pusztító gazdasági következményekkel járnak majd. „Az intézkedések, amelyekről vitázunk a valóságtól való kollektív elrugaszkodást jelentik" – fogalmazott.
A vitában felszólalt Olajos Péter (néppárti). Szerinte a tervezet azt mutatja, hogy az unió elkötelezett a cselekvés mellett, viszont azt is, hogy részrehajló, következetlen és kettős mércét alkalmaz a végrehajtásnál. „Egyes tagországoknak megengedi, hogy többet bocsátsanak ki 2020-ban, mint amennyit 2010-ben Kiotóban megígértek. Másokat, a korábban jól teljesítőket viszont nem ösztönzi kellőképp" – vélte. „Miért kell kétszer annyit csökkentenie a cementiparnak, mint a hulladékiparnak, vagy a közlekedésnek?" – tette fel a kérdést a képviselő. Szerinte a globális gazdasági recesszió nem ok a nemcselekvésre, hanem éppen a kitörés lehetőségét jelenti. „Európa történelmi felelőssége és lehetősége is egyben a harmadik ipari forradalomban való úttörő szerep vállalása" – fogalmazott Olajos.
Hegyi Gyula (szocialista) azt mondta, az új tagállamok, így Magyarország számára is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló javaslat nem tisztességes. „A gazdasági veszteségekért cserébe kompenzációra van szükség" – fogalmazott. Hegyi alapvető fontosságúnak nevezte a környezetvédelmi szakbizottság döntését arról, hogy a távfűtés számára szabad kvótákat biztosítsanak. Az újnak és drágának számító széncsapdás tárolási technológiát véleménye szerint a piaci helyzet és verseny figyelembevételével kellene alkalmazni, és óvatosabbnak lenni, mielőtt az unió közpénzekkel támogatja azt. A képviselő továbbra is ragaszkodna a szankcionálás rendszeréhez.
HÁTTÉRANYAG AZ ÉGHAJLAT-CSOMAGHOZ
Az előzetesben kiadott anyagba lényeges hiba csúszott. A megváltozott részek pirosak.
Éghajlatváltozás és megújuló energiaforrások: merészebb célkitűzésekről szavaz az EP
2020-ra megszüntetné az EP környezetvédelmi szakbizottsága – az energiaigényes ágazatok kivételével – a széndioxid-kibocsátási kvóták ingyenes kiosztását, és minden kvótát árverésen osztana ki. A képviselők támogatják a széndioxid föld alatti tárolását, 2012 után pedig minden autógyártót büntetnének a kilométerenként 120 grammnál több széndioxid-kibocsátásért. Az Európai Bizottság éghajlatváltozással és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos jogszabálycsomag-javaslatát csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén tárgyalja az EP. A szavazás a két héttel későbbi plenáris ülésen lesz.
Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén a tagállamok állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy 2020-ra legalább 20 százalékkal csökkentik az EU által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, illetve 20 százalékkal növelik a megújuló energiaforrások részarányát a közösségi energiafogyasztásban. A klímaváltozás elleni küzdelem célkitűzéseinek eléréséhez szükséges konkrét jogszabályokról csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén szavaz az EP együttdöntési eljárásban, első olvasatban.
Kibocsátási kvóták: 2020-tól csak árverésen keresztül
Az EP környezetvédelmi szakbizottsága támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely az uniós széndioxid-kibocsátást 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 21 százalékkal csökkentené. Egyetért azzal is, hogy az EU ezt a 21 százalékot 30 százalékra növelje abban az esetben, ha „más ipari országok is hasonló erőfeszítésekre vállalnak kötelezettséget egy globális éghajlatváltozási-egyezmény keretében".
Az Avril Doyle (néppárti, ír) által készített jelentés azt is helyesli, hogy az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EKR) harmadik szakaszában (2013-2020 között) a jelenlegi tagállami plafonértékek helyett egy egységes és harmonizált uniós plafonértéket állapítsanak meg.
A szakbizottsági képviselők az ingyenesen kiosztott kibocsátási kvótákat évente fokozatosan csökkentenék. 2013-ra az energiaágazatban száz százalékos árverésre bocsátási arányt szeretnének elérni, „mivel az ágazat szükség esetén átháríthatja a költségeket a fogyasztókra" – olvasható a jelentésben. Emellett 2020-ig az összes ágazatnak meg kellene valósítania a teljes árverezési arányt, mivel a kibocsátási egységek elosztásának ez a leghatékonyabb és leginkább átlátható módja – véli a szakbizottság.
A képviselők az árverésből származó bevételeket, amely becslések szerint évente 50 milliárd euró is lehet, a klímaváltozás elleni küzdelemre akarják felhasználni, különösen „az erdőpusztulás megakadályozására, a fenntartható erdősítés támogatására, illetve az erdők újratelepítésére szolgáló alapok finanszírozására".
A nagy energiaigényű ágazatok ugyanakkor a szakbizottság szerint továbbra is ingyenes kvótakiosztásban részesülnének, kivéve, ha a kibocsátási egység olyan villamosenergiára szólna, amelyet harmadik félnek történő eladás számára termelnek. A feldolgozóipar esetében 2013-ig a kvóták 85 százalékát kellene ingyenesen kiosztani (ellentétben az Európai Bizottság által javasolt 80 százalékkal), 2020-ra azonban ezt is nullára kell csökkenteni – vélik a képviselők.
A környezetvédelmi szakbizottság szerint emellett azok az ágazatok, amelyeket a széndioxid-szivárgás fokozottabban veszélyeztet, 2020-ig a kibocsátási egységek akár 100 százalékát is ingyen kaphatnák meg. Doyle szerint azonban az ágazatok kifejezett megemlítése a javaslatban hátráltatná a nemzetközi éghajlatváltozási egyezményről szóló tárgyalások előrehaladását, valamint a globális környezetvédelem támogatása érdekében szűkíteni kell a „széndioxid-szivárgás" fogalmát is.
A jelentés szerint emellett a hajózásnak is be kell kerülnie a közösségi kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe 2013-ra.
Megbírságolt tagállamok a kibocsátás-kereskedelmi rendszeren kívül is
2013 és 2020 között minden tagállamnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az EKR alá. Ilyen például a közúti és tengeri szállítás, az építőipar, a szolgáltatások, a kisebb ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. (Ez jelenleg az uniós összkibocsátás 60 százalékát teszi ki.) Az EP környezetvédelmi szakbizottsága támogatja az Európai Bizottság által javasolt nemzeti kibocsátás-csökkentési célértékeket, amelyek uniós szinten 10 százalékos csökkentést jelentenek 2020-ra.
A 2020 utáni időszakra azonban a Satu Hassi (zöldek, finn) által készített jelentés új célokat is javasol: a kibocsátás legalább 50 százalékos csökkentését 2035-re, és 60-80 százalék közötti csökkentést 2050-re (az 1990-es szinthez képest). Ehhez a szakbizottság szerint arra is szükség van, hogy „a tagállamok hosszú távú politikát dolgozzanak ki több ágazatban, így például a lakásépítés, a földhasználat és a közlekedés területén, hogy elkerüljék az olyan infrastruktúrákba való további befektetéseket, amelyek nem egyeztethetők össze az éghajlat védelmére irányuló célokkal".
Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem csökkentik a kereskedelmi rendszeren kívüli kibocsátásukat a számukra előírt mértékben, szigorú bírsággal kellene számolniuk – ha elfogadják az EP-képviselők javaslatát. A képviselők a kereskedelmi rendszerre már alkalmazott büntetési összeget alkalmaznák, azaz minden 100 tonnányi, a megengedetten felül kibocsátott széndioxid után 100 eurót kellene a tagállamoknak fizetniük. Amennyiben a fizetést elmulasztják, a kibocsátott mennyiséget az árverésre bocsátható széndioxid mennyiségéből vonnák le. Ezen felül a mulasztást követő évben kötelezően a kibocsátott mennyiség 1,3-szorosánál még kevesebbel kellene csökkenteniük a kibocsátásukat – írja a jelentés.
A szakbizottsági képviselők azt is javasolják, hogy azok a tagállamok, amelyek kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint amennyit lehetne, átutalhassák, eladhassák, vagy éppen kölcsönadhassák szabadon maradt egységeiket más tagállamoknak a célértékek elérése érdekében. Az így keletkező bevételeket az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, illetve a környezetbarát közlekedés területére kellene fordítani – olvasható a jelentésben. Emellett fontos, hogy a „nemzetközi tengeri szállításból származó kibocsátás is tartozzon a határozat hatálya alá, amíg nem kerül a kibocsátáskereskedelmi rendszer vagy más közösségi jogi eszköz hatálya alá" – így a képviselők.
A szakbizottság szerint az Európai Bizottsági javaslat „nagyvonalúan szabja meg a hazai csökkentési célok EU-n kívüli kibocsátás-csökkentéssel való kompenzálásának szintjét". Hassi a kompenzáció mértékét a javasolt 3 százalékról 1 százalékra csökkentené a kibocsátás-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban (a 2005-ös kibocsátáshoz viszonyítva).
A szakbizottság emellett 2020-ra legalább 10 millió euróra növelné (a 2013-as 5 millió eurós szintről) a fejlődő országok számára nyújtott pénzügyi támogatást a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás céljára.
Széndioxid a föld alatt
Az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy 2050-re valamennyi európai erőmű szén-dioxid-kibocsátása kerüljön a föld alá az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia alkalmazásával. A környezetvédelmi szakbizottság támogatja a technológia alkalmazását, a Chris Davies (liberális, brit) által készített jelentés szerint ugyanis „a technológia teljes kapacitásának kihasználása 2050-re akár 50 százalékkal is csökkentheti az uniós széndioxid-kibocsátást".
A szakbizottság ugyanakkor azt szeretné, ha 2015 után már csak olyan erőművek épülhetnének, amelyek fel vannak szerelve a tárolási technológiával. A képviselők emellett 60 millió kibocsátási egységet különítenének el annak az első 12 létesítménynek a számára, amelyek nagyszabású, széndioxid-kivonást és -tárolást végző kísérleti létesítményekként épülnének vagy az EU-ban vagy harmadik országokban legkésőbb 2015-re, az Európai Bizottság döntése után és az Európai Tanács külön támogatásával.
A környezetvédelmi szakbizottság elfogadott egy olyan módosítást is, amely szerint a több mint 300 megawatt teljesítményű új erőművek számára a kibocsátási teljesítményükre vonatkozó értékmérőt határoznának meg. A képviselők szerint a bezárt tárolóhelyek működtetőinek legalább 50 évre kellene felelősséget vállalniuk a telepért. Emellett a bezárt telepek ellenőrzését és kezelését finanszírozó alapra is szükség van – olvasható a jelentésben.
Szennyezés a kipufogóból
Az EP környezetvédelmi szakbizottsága támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint 2012-re az autóiparnak egységesen átlagosan 120 grammra kell csökkentenie a jelenlegi 160 grammról az autók által kilométerenként kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. 30 grammnyi csökkentést a gépjárműmotor technológiájának fejlesztésével, míg a fennmaradó 10 grammnyit egyéb fejlesztésekkel kellene elérni, mint például a jobb gumik vagy a bioüzemanyagok használata – írja Guido Sacconi (szocialista, olasz) jelentése.
A szakbizottsági képviselők ugyanakkor elutasították azt a javaslatot, hogy 2015-ig átmeneti mentességeket kapjon az autóipar. 2012 után az autógyártóknak bírságot kell fizetniük minden, a megengedett kibocsátási határon felüli grammért – írja a jelentés. Emellett a szakbizottság hosszú távú célkitűzésként elfogadta, hogy 2020-tól kezdve a kilométerenkénti széndioxid-kibocsátás ne léphesse túl a 95 grammot.
A szakbizottság ugyanakkor egyetértett a Bizottsággal abban, hogy az évente kevesebb, mint tízezer gépjárművet gyártókra ne vonatkozzon a kibocsátás korlátozása. A tízezer és háromszázezer gépjárművet gyártóknak pedig lehetősége lenne arra, hogy – a 2006-os szinthez képest – a járművek széndioxid-kibocsátását csak 25 százalékkal csökkentsék.
Több megújuló energiaforrást az üzemanyagokban
Az EP ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottsága támogatta azt a célkitűzést, hogy 2020-ra az EU összes energiafogyasztásának legalább 20 százaléka megújuló energiaforrásokat használjon fel. A képviselők szerint a túlteljesítő tagállamok pénzjutalmat, az alulteljesítők pedig pénzbüntetést is kaphatnának.
A szakbizottság emellett támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát is, hogy 2020-ra a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagoknak legalább 10 százaléka származzon megújuló energiaforrásokból. Ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ennek a 10 százaléknak a 40 százaléka (tehát az összes uniós üzemanyag-fogyasztás 4 százaléka) a bioüzemanyagoknál fenntarthatóbb forrásból származzon, ami lehetne hidrogén, elektromos áram, valamint második generációs – hulladékból vagy algákból előállított – bioüzemanyag. A szakbizottsági képviselők egy köztes célkitűzést is megfogalmaztak: 2015-re már a felhasznált üzemanyagok legalább 5 százaléka kell, hogy megújuló forrásokat használjon, ennek legalább egyötödének pedig alternatív, az élelmiszertermeléssel nem versengő forrásokból kell érkeznie.
Claude Turmes (zöldek, luxemburgi) jelentése szerint azonban „az úgynevezett eredetigazolások és a bioüzemanyagok területén az Európai Bizottság javaslata gyenge". Turmes szerint az eredetigazolás három funkcióját szét kell választani. Elsőként, az eredetigazolásnak el kell látnia valódi tájékoztató funkcióját, és el kellene kerülni a kétszeres felhasználást – írja a jelentés. „Véget kell vetni a fogyasztók oly módon történő félretájékoztatásának, hogy a meglévő vízierőművekből származó olcsó elektromos áramot magasabb árért hozzáadott értékkel bíró környezetbarát elektromos áramként árusítsák" – így a képviselő. Emellett a végfelhasználást nem az eredetigazolások, hanem az Eurostat adatai alapján kellene elszámolni, és azokban az országokban, amelyek a társaságok és a közös projektek közötti átruházásokon keresztül kívánnak rugalmas környezetet biztosítani, átruházási igazolásokat kell bevezetni – olvasható a jelentésben.
A szakbizottság úgy véli, el kell vetni a megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyag 10 százalékos részarányára vonatkozó kötelező célkitűzést. „A biomassza felhasználásának a nem vitatott területekre, az úgynevezett »megengedett« kategóriákra és az olyan konverziós technológiákra kell irányulnia, mint a hő- és villamos energia termeléséhez használt biogáz és biomassza, amelyek nagyobb hatékonyságot érnek el, mint a biomasszából előállított első és második generációs tüzelőanyagok – érvel a jelentés.
A benzin minősége
A szakbizottság egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy „méréseket kell végezni az üzemanyagok általi üvegházhatású gázkibocsátás terén az üzemanyag teljes életciklusán keresztül". A képviselők támogatják azt is, hogy az üzemanyaggyártókat kötelezzék a kibocsátás 10 százalékkal történő csökkentésére 2020-ra. Így mintegy 500 millió tonna széndioxid levegőbe jutását lehetne megakadályozni – írja a Dorette Corbey (szocialista, holland) által készített jelentés. Corbey szerint azonban a rugalmasság biztosítása érdekében 2012 és 2020 között kétévente 2 százalékkal kellene csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, ellentétben az Európai Bizottság által javasolt egy százalékkal. A képviselők ráadásul már 2011-től csökkentenének.
Annak érdekében, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésének kötelezettsége ne vezessen a bioüzemanyagok fenntarthatatlan termeléséhez, a szakbizottság módosítást javasol, amely garantálná, hogy csak a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagokat lehessen felhasználni.
A képviselők azt javasolják, hogy a dízelolaj 2009-től kezdve kilogrammonként legfeljebb 10 mg ként tartalmazhasson. Emellett 2009 végére (két évvel korábban, mint az Európai Bizottság) a nem közúton használt járművek és belföldi vízi közlekedésben használt hajók esetében is ugyanezt a kéntartalmat szeretnék elérni. A dízelolajokban megtalálható rendkívül káros policiklikus aromás szénhidrogéntartalmat pedig hat százalékra kellene leszorítani, a Bizottsági 8 százalékos javaslattal ellentétben – vélik a képviselők.
Perger István/ EU Parlament sajtószolgálat
