EuroParlament, 2008. január 14-17., Strasbourg
38 perc olvasásAz Európai Parlament első 2008-as plenáris ülésén bemutatkozik a szlovén EU-elnökség, szavaznak az illegális bevándorlók kiutasításával, valamint a reptéri illetékekkel foglalkozó irányelvekről, és elfogadhatják Őry Csaba jelentését az uniós szociális biztosítási rendszerekről.
Az Európai Parlament első 2008-as plenáris ülésén bemutatkozik a szlovén EU-elnökség, szavaznak az illegális bevándorlók kiutasításával, valamint a reptéri illetékekkel foglalkozó irányelvekről, és elfogadhatják Őry Csaba jelentését az uniós szociális biztosítási rendszerekről.
Az EP hétfőn többek között a határon átnyúló, veszteségekkel kapcsolatos adóeljárásokkal (Kauppi-jelentés), a repülőtéri illetékekkel (Stockmann), valamint az üzemanyagokból származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével (Corbey) foglalkozik.
Kedden délelőtt a munkások társadalombiztosítása lesz a téma (Wilmott- és Őry-jelentés), majd ünnepélyes ülésen felszólal a szír nagymufti. Kedd délután a szabadság, biztonság, igazságosság térségéről vitáznak, aztán az illegálisan az unióban tartózkodók visszatérésének közös normái és eljárásai (Weber) lesznek napirenden, majd az európai gyermekjogi stratégiáról (Angelilli) lesz szó. Este többek között a felnőttkori tanulásról szóló jelentést (Pack) vitatják meg a képviselők.
Szerda reggel mutatkozik be a szlovén soros elnökség.
Délután az iráni helyzet, a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése (Frassoni), aztán az uniós romastratégia, majd az EU és a dél-kaukázusi (Polfer), illetve a fekete-tengeri (Anastase) térség kapcsolatai szerepelnek a témák között.
Csütörtök reggel a börtönben lévő nők (Panaiotopulosz-Kassziotu) és az iparban dolgozó nők (Figueiredo) helyzetéről vitáznak a képviselők.
Bemutatkozik a szlovén elnökség Strasbourgban
Január 16-án, szerda délelőtt Janez Janša, az unió Tanácsának soros elnöke, szlovén kormányfő mutatja be a szlovén elnökség prioritásait. Ezt plenáris vita követi.
A szlovén elnökség kiemelt célkitűzései a következők:
1. a lisszaboni szerződés időben történő hatályba lépésének biztosítása
2. a megújuló lisszaboni stratégia elindítása
3. előrelépés a klíma- és energiaügyi kérdésekben
4. a Nyugat-Balkán európai perspektívájának erősítése
5. a kultúrák közötti párbeszéd európai éve
A szlovén elnökség honlapja
A szír nagymufti Strasbourgban
Ahmad Badr El Din El Hasszun, szíriai nagymufti szólal fel január 15-én, kedden délben az EP-ben.
A nagymufti beszéde része a kultúrák közötti párbeszéd európai éve alkalmából az Európai Parlamentben rendezett eseménysorozatnak.
Vita a szabadság, biztonság és igazságosság térségéről
Kedd délután a szabadság, a biztonság és az igazságosság egységes térségéről szóló éves vitát tartják meg Strasbourgban.
A vitában felszólal az Európai Bizottság és a Tanács képviselője is.
EP-vita az iráni helyzetről
A Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően az EP-képviselők vitatják meg az iráni helyzetet.
A vita a január 16-ai, szerda délutáni ülés napirendjén szerepel.
Illegális bevándorlók visszatérése: humánus bánásmód
Távozniuk kell Európából az illegális bevándorlóknak, a visszaküldésnek azonban átláthatónak és az emberi bánásmódot biztosítónak kell lennie – áll az EP elé kerülő jelentéstervezetben. A parlamenti szakbizottság EP-ombudsmani posztot hozna létre a kiutasítások ellenőrzésére.
Manfred Weber (néppárti, német) a jelentéstevője az illegális bevándorlók visszatérésénél használandó közös normákról és eljárásokról szóló irányelvnek, amelyet első olvasatban tárgyal az EP.
A jelentéstevő szerint „az irányelv világossá teszi, hogy az illegálisan Európában tartózkodó személyeknek távozniuk kell". Ezért – véli – „az irányelvnek nem az illegalitás megállapítása a feladata, hanem csak az, hogy biztosítsa a visszaküldés átlátható eljárását". Weber hozzáteszi: „a visszaküldési eljárások először kapcsolódnak minimumszabályokhoz annak érdekében, hogy az emberhez méltó bánásmódot biztosítsák".
Igazságos és átlátható eljárás
A jelentéstervezet „elismeri, hogy a tagállamoknak joguk van személyek visszaküldésére. Ennek az elismerésnek előfeltétele azonban igazságos és hatékony menekültügyi rendszerek működése, amelyek a visszaküldés tilalmának elvét teljes mértékben tiszteletben tartják". A szöveg emlékeztet: „a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény 33. cikke szerint a tagállamok nem utasítják ki és nem küldik vissza a menekültet semmilyen módon azon államok vagy területek határára, ahol élete vagy szabadsága veszélyeztetve lenne".
A képviselők szerint „a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országokból származó személyek Európai Unióban való illegális tartózkodásának megszüntetése igazságos és átlátható eljárás során történik. Az EU általános jogelveinek megfelelően az ezen irányelv alapján meghozandó döntéseket eseti alapon, egyedi és objektív kritériumok figyelembe vételével kell meghozni".
Kényszerű helyett önkéntes hazatérés
A szövegben az áll, hogy „az önkéntes hazatelepülést előnyben kell részesíteni a kényszerű visszatéréssel szemben, és az önkéntes távozásra egy időszakot kell megállapítani", továbbá „a fogvatartás alkalmazását korlátozni kell, és azt az arányosság elvétől kell függővé tenni".
A kiutasítási határozat – elvi alapon – egy legalább négy hétig tartó időszakot (a Bizottság legfeljebb négy hetet javasolt – a szerk.) biztosítana az önkéntes távozásra, „amennyiben az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi hatóságoknak nincs objektív okuk azt feltételezni, hogy az adott személy ezalatt megszökhet vagy a közbiztonságra, a közrendre vagy a nemzetbiztonságra veszélyt jelent".
Humanitárius tartózkodási engedély
„A tagállamok bármikor dönthetnek arról, hogy a területükön harmadik ország illegálisan tartózkodó állampolgára számára különleges körülmények által indokolt, humanitárius vagy egyéb okokból tartózkodási engedélyt, vagy tartózkodási jogot adó egyéb felhatalmazást adjanak. Ebben az esetben nem kell kiutasítási határozatot kiadni, illetve amennyiben erre már sor került, azt vissza kell vonni. A tagállamoknak minden ilyen visszavonásról tájékoztatást kell adniuk a menekültügy és bevándorlás területét érintő tagállami intézkedésekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatási mechanizmusnak megfelelően".
Érthető határozat, jogorvoslatok
A Bizottság javaslatában az szerepel, hogy a kitoloncolási végzésnek „tartalmaznia kell" egy legfeljebb 5 évre szóló ismételt belépési tilalmat. A parlamenti jelentéstevő itt a „tartalmazhat" szót használná.
„A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határozatban és/vagy végzésben a tényszerű és jogi okokat a harmadik ország érintett állampolgára számára ésszerűen feltehetően érthető nyelven meghatározzák, és hogy a harmadik ország állampolgárát írásban tájékoztassák a rendelkezésre álló jogorvoslatokról" – áll a tervezetben.
Kiutasítási EP-biztos
A jelentéstervezet javaslatot tesz arra is, hogy hozzák létre az Európai Parlament kiutasítási ombudsmani tisztségét. Ő a tervezet szerint „bármikor be nem jelentett vizsgálatot végezhet; összegyűjti a számára a közös kiutasításokról megtett jelentéseket; bármikor tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet a tagállamoktól a kiutasítási eljárásról".
***I Jelentés: Manfred Weber (A6-0339/2007) – Közös normák és eljárások az illegálisan tartózkodó harmadik országokbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozóan
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról
[COM(2005)0391 – C6-0266/2005 – 2005/0167(COD)]
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0167
Reptériilleték-irányelv az EP-ben
Kivonná a repülőtéri illetékekről szóló uniós irányelv hatálya alól a kisebb reptereket az EP jelentéstevője. Illetékekből új infrastrukturális beruházásokat is lehetne előfinanszírozni, a díjakkal elégedetlen reptérhasználók pedig független hatósághoz fordulhatnának.
Együttdöntési eljárásban, első olvasatban tárgyalja az EP a repülőtéri illetékekről szóló uniós irányelvet. A parlamenti témafelelős Ulrich Stockmann (szocialista, német).
A tárgyalt irányelv célja annak megakadályozása, hogy a piacvezető repülőterek esetlegesen visszaéljenek pozíciójukkal. A jelentéstevő szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy kis reptereknél ilyen veszély nem áll fenn, ezért a jogszabály hatályának csak az évi 5 milliónál több utast kiszolgáló repülőterekre kellene kiterjednie szemben a Bizottság javaslatával, amely egymilliós utas- vagy a 25 ezer tonnás rakományforgalomnál húzná meg a határt.
A jelentéstervezet módosítaná a repülőtéri illeték fogalmát is. Eszerint ez a következőt jelentené: „a repülőtér használója és/vagy a légi utasok által a repülőtér-irányító szerv javára fizetett járulék a kizárólag a repülőtér-irányító szerv által – szabadon megválasztott üzleti modell szerint – szolgáltatott létesítményekre és szolgáltatásokra, valamint a légi jármű leszállására, felszállására, világítására és parkolására, illetve az utasok és a rakomány kezelésére fordított, és a megfelelő tőkehozam figyelembevétele mellett keletkezett költségek egészének vagy részének fedezésére".
Ha nézeteltérés lenne a repülőtéri illetékekről szóló döntés kapcsán, a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy a repülőtér-üzemeltető vagy a repülőtér használója a független szabályozó hatósághoz fordulhasson. Ez megvizsgálná a repülőtéri illetékrendszert vagy a repülőtéri illetékek szintjét érintő módosítások indoklását. A jelentéstevő a visszaélések elkerülése érdekében ehhez hozzátenné: „a repülőtéri illetékrendszer és az illetékek mértékének módosítására vonatkozó ellenőrzés nem lehet halasztó hatású".
A parlamentnek javasolt módosítás szerint „a repülőtér-irányító szerv egy megfelelő repülőtéri illeték kivetésével előfinanszírozhat új infrastrukturális beruházásokat". Ennek feltétele lenne, hogy „megállapodás szülessen a repülőtér használóival a repülőtéri illeték mértékéről és alkalmazásának időtartamáról; minden további bevételt kizárólag a megállapodás tárgyát képező infrastruktúra létrehozására fordítanak; és minden hivatalos engedélyt beszereztek".
„Annak érdekében, hogy a légi utasok számára megfelelő költségek mellett biztosítsák egy repülőtéri szövetség repülőtereihez való hozzáférést, a tagállamok engedélyezhetik a repülőtéri szövetségek üzemeltetőinek, hogy az összes repülőtéren egy egységes és átlátható repülőtéri illetékrendszert vezessenek be, amelyet a szövetség üzemeltetője irányít."
</RepeatBlock-Amend>
***I Jelentés: Ulrich Stockmann (A6-0497/2007) – Repülőtéri illetékek
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a repülőtéri illetékekről
[COM(2006)0820 – C6-0056/2007 – 2007/0013(COD)]
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0013
Őry Csaba jelentése a szociális biztonsági rendszerekről
Az egyik tagállamból egy másikba költöző polgárok társadalombiztosítását szabályozó uniós rendelet frissítésének jelentéstevője Őry Csaba. A módosítások figyelembe veszik az egyes országok tb-rendszereiben bekövetkezett változásokat, és így elősegítik a tagállamok közötti együttműködést.
A szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló rendelet módosításáról szavazhat első olvasatban az EP. A parlamenti témafelelős a néppárti Őry Csaba.
Az indokolás szerint 1971 óta az egyik tagállamból a másikba költöző polgárok számára a társadalombiztosítási ellátás az 1408/71/EGK rendelet alapján biztosított. A mostani módosító javaslat nem érinti a társadalombiztosításhoz fűződő specifikus intézkedések tartalmát, mivel a közösségi jog szerint az egyes társadalombiztosítási rendszerek megalapozása a tagállamok illetékessége.
A jogszabály-módosítás így alapvetően arról szól, hogy az 1408/71/EGK rendeletben figyelembe vegyék a nemzeti (különösen az ír, a magyar, a lengyel, a holland és az osztrák) társadalombiztosítási rendszerekben az utóbbi időben bekövetkezett változásokat, biztosítandó az ilyen jellegű szolgáltatásoknak a tagállamok közötti hatékony koordinálását.
A jelentéstevő úgy véli, „noha a javasolt módosítások alapvetően technikai természetűek, következményekkel járnak a más tagállamban élő, dolgozó vagy más tagállamba utazó európai uniós polgárok mindennapjaira és a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való jogára".
A felülvizsgálat Őry szerint tartalmi okokból is fontos, a rendelet ugyanis meghatározza azt, hogy „fennmarad-e a polgároknak a származásuk szerinti tagállam által részükre biztosított különleges előnyökhöz való joga", – ebben az esetben ez a jog átvihető -, „vagy pedig ennek megfelelő más előny létezik az érintett személyek új lakhelyéül szolgáló tagállamban".
Őry Csaba az indokolásban megjegyzi: „komolyan fontolgatta annak lehetőségét, hogy jelentésében még mélyebbre ható módosításokat terjesszen elő, de végső soron úgy döntött, hogy az 1408/71 rendelet normális működésének biztosítása érdekében ebben a szakaszban jobb a jelenleg mindenképpen szükséges módosítások ismertetésére korlátozódni, minthogy ennek rövidesen helyébe lép a 883/2004 rendelet".
A most javasolt módosítások a jelentéstevő szerint érthetőbbé és átláthatóbbá teszik a szöveget, biztosítják az új rendelet és végrehajtási szabályainak hatályba lépéséig szükséges jogbiztonságot, hozzájárulnak a polgárok jogi védelmének erősítéséhez, továbbá ahhoz, hogy felszámolják a munkavállalók Európai Unión belüli mobilitását továbbra is gátoló akadályokat.
***I Jelentés: Őry Csaba (A6- /2007) – A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazása
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet módosításáról
[COM(2007)0159 – C6-0104/2007 – 2007/0054(COD)]
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Közös vita vége
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0054
Egészségvédelem a munkahelyeken
Támogatják a képviselők az Európai Bizottság tervét, hogy negyedével csökkentsék a munkahelyi balesetek számát, hiányolják viszont a konkrét kötelezettségvállalásokat. Az EP nagy súlyt fektetne a kis és közepes vállalatok egészségvédelmi támogatására és a munkavállalók rehabilitációjára is.
A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007-2012 közötti közösségi stratégiáról szóló bizottsági közleményre reagál most az EP Glenis Willmott (szocialista, brit) saját kezdeményezésű jelentésével.
A jelentéstervezet szerint az EP „üdvözli a Bizottságnak a munkahelyi balesetek 25 százalékos csökkentésére irányuló, nagyra törő célkitűzését". A képviselőket ugyanakkor „rendkívül aggasztja, hogy hiányoznak az olyan megfelelően célzott, ütemezéssel együtt meghatározott intézkedések és pénzügyi kötelezettségvállalások, amelyek a későbbiekben mérhetők és értékelhetők lennének".
A szöveg „kiválónak tartja, hogy a Bizottság erős hangsúlyt helyez arra, hogy segítse a kis és közepes vállalatokat az egészségvédelmi és biztonsági kötelezettségeik teljesítésében". A jelentéstevő „azonban úgy érzi, hogy a közlemény sajnálatos módon nem összpontosít azokra a foglalkozási megbetegedésekre és daganatos betegségekre, amelyek jóval súlyosabbak és jóval gyakoribbak a baleseteknél, és a munkavállalók egészsége, a vállalkozások, a termelékenység és a társadalom egésze számára nagyobb árat jelentenek".
A jelentés tervezete „hangsúlyozza, hogy a munkavállalók betegséget követő rehabilitációja és újbóli beilleszkedése alapvető fontosságú, és üdvözli, hogy a nemzeti stratégiákban sürgetik, hogy a rehabilitáció és az újbóli visszailleszkedés külön hangsúlyt kapjon".
A képviselők „mély aggodalmukat fejezik ki az ideiglenes és rövid távú munkavállalók körében bekövetkező balesetek túlzottan magas arányával kapcsolatban, amely néhány tagállamban az állandó munkavállalóknál tapasztalt értéknek legalább kétszerese".
Az EP a jelentéstervezet szerint arra szólítja fel a tagállamokat, hogy mérjék fel a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítását szolgáló pénzügyi ösztönzők alkalmazásának lehetőségeit. A jelentéstevő különösen az adókedvezmények bevezetését, ajánlattételi felhívásoknál pedig a biztonságos vállalatok, illetve munkavédelmi tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozások előnyben részesítését javasolja.
Jelentés: Glenis Willmott (A6- /2007) – A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007-2012 között
A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007-2012 között
[2007/2146(INI)]
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2146
Csökkentenék az üzemanyagokból származó üvegházgáz-kibocsátást
A közúti közlekedésben és a belvízi hajózásban használt üzemanyagokból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának ellenőrzésével és mérséklésével foglalkozó irányelv módosítása kerül az EP elé első olvasatban.
A tüzelőanyagok minőségéről szóló irányelv felülvizsgálatának két célja van. Elsősorban a levegőminőség javítása, többek között a kén- és a policiklikus aromás vegyületek kibocsátásának mérséklése révén. A másik cél az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás a közlekedésben felhasznált tüzelőanyagokból származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével.
A tüzelőanyagok minőségéről szóló irányelv új szabványokat állapít meg a kén-dioxid és a policiklikus aromás szénhidrogének tekintetében. A belvízi hajózásban használt tüzelőanyag kéntartalmát a Bizottság két lépésben mérsékelné: 2009. december 31-ig 300 mg/kg-ra, 2011. december 31-ig pedig 10 mg/kg-ra. A Bizottság a tüzelőanyagok megengedett legnagyobb policiklikus aromás szénhidrogén-tartalmának 11-ről 8 százalékra történő csökkentését javasolja.
A jelentés indokolása emellett felveti a gőznyomás kérdését. Minél magasabb ugyanis a gőznyomás, annál nagyobb az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása. Ezek fontos szerepet töltenek be az ózon kialakulásában.. A Bizottság nem javasol további csökkentéseket, és a megengedett legnagyobb gőznyomás tekintetében meg kívánja őrizni a 60 kPa értéket, miközben meghagyja a 70 kPa-ra való növelés lehetőségét azokon a területeken, ahol sarkvidéki időjárási viszonyok uralkodnak, hogy az autókat a sarkvidéki régiókban is be lehessen indítani.
Az EP jelentéstevője, Dorette Corbey (szocialista, holland) a következőket javasolja:
- a belvízi hajózásban használt tüzelőanyagok kéntartalmának gyorsított ütemben történő csökkentése
- a policiklikus aromás szénhidrogének megengedett legnagyobb mennyiségének csökkentése
- az MMT mint káros adalékanyag betiltása
- a gőznyomás csökkentése, valamint a kivételeknek csak abban az esetben történő engedélyezése, ha 3 és 10 százalék közötti mértékben bioüzemanyagot adnak a tüzelőanyaghoz.
***I Jelentés: Dorette Corbey (A6-0496/2007) – Az üzemanyagokból (közúti közlekedés és belvízi hajózás) származó üvegházhatású gázok kibocsátásának ellenőrzése és mérséklése
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a benzinre, a dízelüzemanyagokra és a gázolajra vonatkozó műszaki előírások, illetőleg a közúti közlekedésben a tüzelőanyag-felhasználás következtében kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségének ellenőrzését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó műszaki előírások tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
[COM(2007)0018 – C6-0061/2007 – 2007/0019(COD)]
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0019
Uniós gyerekjogi stratégia
Elfogadhatatlan a kiskorúak elleni erőszak bármilyen formája, fel kell lépni a gyerekkereskedelem, a gyermekpornográfia ellen, és bűncselekménynek kell nyilvánítani a gyerekeket érintő szexturizmust – áll többek között az EP jelentéstervezetében, amely célzott intézkedéseket kér a roma fiatalok kirekesztése ellen is.
Az Európai Bizottság „Az EU gyermekjogi stratégiája felé" című közleményének elsődleges célkitűzése a gyermekjogok pozitív megerősítésének elősegítése – áll a Roberta Angelilli (Nemzetek Európájáért Unió, olasz) által jegyzett jelentés indokolásában. A gyermekjogok körébe tartozik mindenekelőtt „a családhoz, a szeretethez és a játékhoz, az egészséghez, az oktatáshoz, a társadalmi beilleszkedéshez, az esélyegyenlőséghez, a sporthoz és a tiszta és védett környezethez való jog".
A jelentés tervezete szerint az EP üdvözli a Bizottság kezdeményezését, és kéri, hogy a gyermekjogok védelmét illesszék be az Alapjogi Ügynökség többéves kerettervének prioritásai közé.
A szövegben az áll, hogy „a kiskorúak elleni erőszak annak bármilyen formájában elfogadhatatlan". Az EP felkéri a tagállamokat, „vegyenek részt a gyermekkereskedelem, a pedofília és az internetes gyermekpornográfia elleni küzdelemben". A jelentés támogatja a Bizottság szándékát, hogy – „a főbb hitelkártya-kibocsátó társaságokkal egyetértésben – tanulmányozza az olyan honlapok online fizetési rendszerből való kizárásának technikai megvalósíthatóságát, amelyek gyermekpornográfiai anyagokat értékesítenek elektronikus úton".
A jelentéstevő azt szeretné, ha a tagállamok közötti együttműködés biztosítaná az információcserét annak érdekében, hogy azok, akiket „szexuális visszaélés miatt elítéltek és ezért alkalmatlanok a gyermekekkel való foglalkozásra, kizárhatók legyenek bizonyos foglalkozások gyakorlásából, és megelőzhetők legyenek az újabb visszaélések".
A szöveg kéri, hogy „a gyermekekkel kapcsolatos szexturizmust tekintsék valamennyi tagállamban bűncselekménynek, (…) az Europol pedig kapjon felhatalmazást a tagállamok és az ilyen jellegű turizmusban érintett államok rendőrségeivel való együttműködésre az ilyen bűncselekmények tetteseinek azonosítására".
A jelentés emlékeztet, „az Európai Unióban a gyermekek 19 százaléka a létminimum alatt él, és ezért megfelelő támogató intézkedéseket kell meghatározni, elsősorban családjaik javára". A szöveg „hangsúlyozza, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelmet a stratégia egyik fő célkitűzésévé kell tenni"
A jelentéstevő „kéri, hogy különösen a roma gyermekek javára hozzanak célzott intézkedéseket, mindenekelőtt a megkülönböztetés, a társadalmi és iskolai kirekesztés, valamint a kizsákmányolás felszámolása érdekében".
A szöveg „felhívja a tagállamokat, hogy keressenek olyan hatékony megoldásokat az elhagyott vagy árva gyermekek intézményi elhelyezésének kiváltására, mint az országon belüli – szükség esetén pedig azon kívüli – örökbefogadás igénybe vétele".
Jelentés: Roberta Angelilli (A6- /2007) – Egy európai gyermekjogi stratégiája felé
Az európai gyermekjogi stratégiája felé
[2007/2093(INI)]
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2093
Jelentés a felnőttkori tanulásról
Gazdasági és adózási ösztönzésre is szükség lenne az EP jelentéstevője szerint az egész életen át tartó tanulás kultúrájának megteremtése érdekében.
Doris Pack (néppárti, német) jelentésével reagál az EP az Európai Bizottság „Felnőttkori tanulás, tanulni sohasem késő" című közleményére.
A szöveg tervezete „sürgeti a tagállamokat, hogy a tudásszerzés előmozdítására, a tudás vonzóbbá és hozzáférhetőbbé tételére, valamint a képesítések frissítésére irányuló politikák és intézkedések végrehajtásával teremtsék meg az egész életen át tartó tanulás kultúráját".
A jelentés „sürgeti a felnőttoktatás hatékonyabb népszerűsítését annak érdekében, hogy többeket motiváljon a felnőttoktatásban való részvételre".
A képviselők úgy vélik, „a hivatás, a családi élet és az egész életen át tartó tanulás összeegyeztetése nemcsak fokozottabb rugalmasságot igényel az idővel és térrel való gazdálkodás tekintetében, hanem társadalmi, gazdasági és adóösztönzőket is a felnőttek képzési és oktatási programokhoz való hozzáférésének előmozdítása érdekében".
A szöveg kiemeli a „családi tanulás" fontosságát. Eszerint „a szülő azért motivált a tanuláshoz való visszatérésre, mert segíteni szeretne gyermekének a kedvezőbb iskolai teljesítmény elérésében".
A jelentés „támogatja a felnőttkori tanulás terén a kompetenciák fokozottabb átadására és a mobilitás élénkítésére irányuló intézkedéseket", és „felhív arra, hogy a munkáltatók által az alkalmazottak számára biztosított képzések finanszírozásának és szervezésének gyakorlata váljon széles körben elterjedtté és részesüljön adókedvezményben".
Jelentés: Doris Pack (A6-0502/2007) – Felnőttkori tanulás: Tanulni sohasem késő
Felnőttkori tanulás: Tanulni sohasem késő
[2007/2114(INI)]
Kulturális és Oktatási Bizottság
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2114
Közvetlenül is ellenőriznék az EP-képviselők az uniós jogszabályok alkalmazását
A képviselők növelnék a parlamenti bizottságok szerepét az uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében, és támogatják, hogy a jövőben a jogalkotási javaslatokhoz a közvéleménynek szánt összefoglalót csatoljanak.
A közösségi jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 2005-ös bizottsági értékelés kapcsán készített parlamenti jelentést Monica Frassoni (zöldpárti, olasz).
A jelentés „megállapítja, hogy a Bizottság által a Szerződés megsértése miatt kezdeményezett eljárások száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2003-ban a feltárt jogsértések száma elérte a 2709-et (az EU-15-re vonatkozóan)". „A feltárt jogsértések száma jelentősen (563-mal) csökkent 2004-ben és noha 2005-ben ismét nőtt, nem érte el a 2003-as szintet: 2653 volt a nyilvántartott jogsértések száma (az EU-25-re vonatkozóan)". Így – teszi hozzá a szöveg – „a tíz új tagállam csatlakozása látszólag nem volt kihatással a nyilvántartott jogsértések számára".
A szakbizottság „bátorítja azt a gyakorlatot, hogy a petíciót benyújtók által ismertetett ügyek kivizsgálására tényfeltáró küldöttségeket indítanak a különféle tagállamokba; úgy véli, hogy ez a tagállamokkal való közvetlen problémamegoldásnak a polgárok érdekében történő pragmatikus módja". A képviselők szerint „az ilyen kiküldetésekre egyre nagyobb szükség van, tekintettel arra, hogy a Bizottságnak nincs elegendő felügyeleti felhatalmazása a közösségi jog végrehajtásának ellenőrzésére, például környezetvédelmi téren".
Az EP „üdvözli a Bizottság arra irányuló általános elkötelezettségét, hogy a jövőbeni jogalkotási javaslatok az állampolgároknak, illetve a közvéleménynek szóló összefoglalást is tartalmazzanak".
A jelentés „sürgeti a Bizottságot, hogy széleskörűen alkalmazza azt az elvet, amely szerint minden olyan levelezést nyilvántartásba kell venni panaszként, amely valószínűleg a közösségi jog tényleges megsértését derítheti fel".
A szakbizottság „úgy véli, hogy a parlament állandó bizottságainak sokkal aktívabb szerepet kellene vállalniuk a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzésében a hatáskörükbe tartozó területeken, és ennek érdekében támogatást és rendszeres tájékoztatást kellene kapniuk a Bizottságtól". A jelentés „javasolja, hogy ahol csak lehetséges, egy adott ügy parlamenti előadója vagy kinevezett utódja központi és állandó szerepet töltsön be a közösségi jog tagállamok általi betartásának folyamatos felülvizsgálatában".
Jelentés: Monica Frassoni (A6-0462/2007) – A közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése (2005)
A közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése 2005-ben – 23. éves jelentés
[2006/2271(INI)]
Jogi Bizottság
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2271
Kérdés az európai romastratégiáról
Mikor terjeszt elő az Európai Bizottság átfogó cselekvési tervet a romák helyzetének javításáról – egyebek mellett ezt kérdezi öt képviselő a strasbourgi plenáris ülésen.
Öt szocialista EP-képviselő – köztük Lévai Katalin – terjesztett elő egy az európai romastratégiával kapcsolatos szóbeli kérdést:
„2005 áprilisában az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a romák európai unióbeli helyzetéről, amelyben felhívja az Európai Bizottságot, adjon ki közleményt arról, hogyan tudja az EU a legjobban összehangolni és elősegíteni a romák helyzetének javítására irányuló törekvéseket, valamint hogy fogadjon el egy olyan cselekvési tervet, amely világos ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára. Az állásfoglalás javasolja továbbá, hogy vegyék fontolóra a romák nemzeteken átívelő európai kisebbségként való elismerését.
Számos kezdeményezés született már, amely a romákkal kapcsolatos kérdéseket érinti, de az Európai Bizottság egyelőre nem terjesztett elő átfogó cselekvési tervet.
Szándékában áll-e az Európai Bizottságnak a romákat érintő kérdésekről szóló közlemény elkészítése a jövő év során tekintettel az Európai Parlament fenti kérésére? Milyen nagyságrendű azon európai források összege, amelyek a roma közösségek integrációja érdekében állnak a tagállamok rendelkezésére? Végzett-e a Bizottság bármilyen értékelést a romák integrációjára irányuló európai finanszírozás tényleges hatásairól? Vizsgálja-e a Bizottság intézményi struktúráinak olyan módon történő módosítását, hogy hatékonyabban tudja kezelni a romákat érintő kérdéseket?
Kész-e az Európai Bizottság egy roma részleg létrehozására vagy egy szolgálatközi roma csoport felállítására? Amennyiben nem, hogyan fogja az Európai Bizottság biztosítani a roma közösségek társadalmi és gazdasági integrációjának támogatására irányuló erőfeszítéseinek más szakpolitikai kezdeményezésekkel történő hatékony összehangolását?
Megvizsgálná-e az Európai Bizottság annak a lehetőségét, hogy a romákat érintő kérdések kezelésének elsődleges felelősségét egyetlen európai biztos tárcája alá rendelje? Kész-e az Európai Bizottság a romák társadalmi integrációjára irányuló ösztönző intézkedések végrehajtására a 2000/43/EK irányelvben javasoltaknak megfelelően? Vizsgálja-e az Európai Bizottság a »Roma integráció évtizede« elnevezésű kezdeményezésben való nagyobb mértékű részvételének lehetőségét esetlegesen egy roma ügyekkel foglalkozó EK koordinátor kijelölésével?"
Szóbeli kérdés – Egy európai stratégia a roma kérdésben
Jan Marinus Wiersma, Hannes Swoboda, Lévai Katalin, Adrian Severin, Jan Andersson (O-0081/2007 – B6-0389/2007)
Bizottság
Az európai romastratégia
az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2007-0081&language=HU
Jelentés a börtönben lévő nőkről
Európában a börtönlakók 4,5-5 százaléka nő, és ez az arány tovább növekszik. Az EP elé kerülő jelentés szerint a büntetés-végrehajtási intézetekben fokozottan figyelembe kellene venni a nők speciális szükségleteit, terhes nőket pedig csak a legvégső esetben szabadna fogva tartani.
A börtönben lévő nők különleges helyzetével, valamint a szülők bebörtönzésének a társadalmi és a családi életre gyakorolt hatásaival foglalkozik az EP elé kerülő saját kezdeményezésű jelentéstervezet, amelyet Marie Panaiotopulosz-Kassziotu (néppárti, görög) készített.
Az indokolás szerint Európában a börtönlakók megközelítőleg 4,5-5 százaléka nő. (A két szélsőérték Lengyelországban 2,9 és Spanyolországban 7,8 százalékkal).
A jelentéstevő szerint „a börtönök továbbra is a férfiak számára vannak berendezve, és hajlamosak figyelmen kívül hagyni a börtönökben kicsi, de egyre növekvő arányban tartott nők különleges problémáit. Leginkább aggodalomra okot adó területek az egészségügy, a gyermekes anyák helyzete, valamint a szakmai és társadalmi visszailleszkedés."
A jelentéstervezet kiemelten foglalkozik az alábbi, a börtönben lévő nőket különösen érintő témákkal:
- Kábítószer-függőség
- Mentális egészség
- Terhesség
- Anyák
- Gyermekek
- Gyermekek általi látogatás a börtönben
- Oktatás, képzés és foglalkoztatás
- Társadalmi beilleszkedés
A szöveg „emlékeztet arra, hogy intézkedésekre van szükség a fogvatartott nők különleges szükségleteinek jobb figyelembe vétele érdekében a higiénia terén, a fegyintézeti infrastruktúrát és a szükséges higiéniai berendezéseket illetően".
A jelentéstevő azt ajánlja, „hogy a terhes nők fogavatartására csak legvégső esetben kerüljön sor, és hogy bebörtönzés esetén különleges figyelmet kapjanak, különösen az élelmezés és a higiénia terén, valamint, hogy részesüljenek a szülés előtti és utáni vizsgálatokban".
A tervezet „hangsúlyozza, hogy a szülésre, amennyiben lehetséges, a börtönön kívül kell sort keríteni".
Jelentés: Marie Panayotopoulos-Cassiotou (A6- /2007) – A börtönben lévő nők különleges helyzete és a szülők bebörtönzésének hatása a társadalmi és a családi életre
A börtönben lévő nők különleges helyzete és a szülők bebörtönzésének hatása a társadalmi és a családi életre
[2007/2116(INI)]
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2116
Nők az iparban
Sürgős intézkedésekre lenne szükség a férfiak és nők közötti bérkülönbségek csökkentése céljából, és biztosítani kell a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét – áll az EP elé kerülő jelentéstervezetben.
Ilda Figueiredo (GUE/NGL, portugál) a nőknek az iparban játszott szerepéről készített saját kezdeményezésű EP-jelentést.
Eszerint az Európai Unióban „alkalmazottként dolgozó vagy gazdasági tevékenységet folytató majd 200 millió főből több mint 44 százalék nő. Átlagosan a munkavállaló nők több mint 14 százaléka dolgozik az iparban, de egyes országokban ez az arány eléri a 25 százalékot vagy ennél is többet". (Bulgáriában 28, Csehországban 26 százalékos ez az arány, Szlovákiában, Romániában, Görögországban, Magyarországon és Portugáliában pedig 20 százalék körül mozog.)
A jelentéstevő szerint „sürgős intézkedésekre van szükség a bérezési különbségek elleni küzdelem céljából, nevezetesen fokozatosságon alapuló ágazati terveket kell kidolgozni pontosan megjelölt célokkal, amelyek révén lehetővé válik a közvetlen és közvetett bérezési különbségek felszámolása".
A tervezet szerint ellenőrizni kell, hogy a vállalatok „figyelmet fordítanak-e a munkakörülményekre, a munkarendi beosztásra, az anyasággal és az apasággal kapcsolatos jogok tiszteletben tartására, a munka és a családi élet összeegyeztethetőségére".
A jelentéstevő úgy véli, „különös figyelmet kell fordítani a termelés áthelyezésére, amely a nagy női munkaerő-igényű iparágakat – textil-, ruházati és hímzőipar, cipő-, kábel-, kerámiagyártás, villamos és elektronikus berendezések gyártása, valamint különböző élelmiszeripari ágazatok – érinti".
Jelentés: Ilda Figueiredo (A6- /2007) – A nők szerepe az iparban
A nők szerepe az iparban
[2007/2197(INI)]
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2197
Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország: hatékonyabb EU-politikát akar az EP
Az EP elé kerülő jelentéstervezet szerint a képviselők támogatják Grúzia és Azerbajdzsán területi integritását, emellett az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását várják el a dél-kaukázusi országoktól.
Lydie Polfer (liberális, luxemburgi) jegyzi azt a jelentést, amely a dél-kaukázusi országokkal kapcsolatos hatékonyabb uniós politika kialakításának feltételeiről szól.
A jelentés tervezete „üdvözli Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia bevonását az európai szomszédságpolitikába".
A szöveg megjegyzi, hogy a gyors és erőteljes GNP-növekedés eredményeképpen (2006-ban 34,5 százalék) Azerbajdzsán adományozó országgá vált. A jelentéstevő „támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy megvalósíthatósági tanulmányban mérjék fel egy Grúziával és Örményországgal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségét".
A jelentés sajnálatosnak nevezi, „hogy az örmény politika fejlődése elmarad a valódi európai demokratikus normáktól, és hangsúlyozza a további előrelépések megtételének szükségességet a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság területein". Emellett – így a szöveg – „komoly aggodalomra ad okot az emberi jogi helyzet rosszabbra fordulása és a sajtószabadság meggyengülése Azerbajdzsánban".
A tervezet szerint az EP „tudomásul veszi a grúz kormány által a rózsás forradalmat követően végrehajtott széles körű reformokat, ugyanakkor további előrelépések megtételére ösztönöz a plurális kormányzás, valamint a kormány és az ellenzék között folytatott párbeszéd, a jogállamiság és az emberi jogi kötelezettségeknek való megfelelés terén".
A tervezet „felhívja mindhárom országot, hogy tegyenek még több erőfeszítést a korrupció leküzdésére és a kedvező üzleti környezet megteremtésére".
A szövegben az áll, hogy az EP „feltétlen segítséget nyújt Grúzia területi integritásának megerősítéséhez, valamint támogatja a grúz hatóságok Abházia és Dél-Oszétia belső konfliktusainak megoldására irányuló folyamatos erőfeszítéseit", továbbá „tiszteletben tartja és támogatja Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határainak szuverenitását, területi integritását és sérthetetlenségét":
A jelentés tervezete szerint „az EP nagy jelentőséget tulajdonít a Baku-Tbiliszi-Erzerum gázvezeték megnyitásának, és hangsúlyozza a Kaszpi-térséget átszelő energiafolyosó projektjének jelentőségét, amely hozzájárulna a térség gazdasági és kereskedelmi fejlődéséhez, valamint fokozná az energiaellátás és az Azerbajdzsánból és a Kaszpi-medencéből az Unió piacára szállító tranzitrendszerek biztonságát és védelmét".
Jelentés: Lydie Polfer (A6- /2007) – Hatékonyabb európai uniós politika a Dél-Kaukázusban: az ígértektől a tettekig
Hatékonyabb európai uniós politika a Dél-Kaukázusban: az ígértektől a tettekig
[2007/2076(INI)]
Külügyi Bizottság
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2076
Fekete-tengeri regionális politika
A Fekete-tenger térségének országaival való együttműködést elemző EP-jelentés szerint az EU által a térségben követendő politikának a gazdasági szempontok mellett a jogállamiság és a demokrácia követelményeit is szem előtt kell tartania.
Roberta Alma Anastase (néppárti, román) saját kezdeményezésű jelentése a „Fekete-tengeri szinergia – új regionális együttműködési kezdeményezés" című bizottsági közleményre reagál.
A szöveg emlékeztet: „a Fekete-tenger térségében található az EU-tagállam Görögország, Bulgária és Románia, az európai szomszédságpolitikában részt vevő Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna, a tagjelölt Törökország, valamint az Orosz Föderáció, amellyel az EU négy közös térségen alapuló stratégiai partnerségi kapcsolatot ápol". A jelentés szerint „Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásával a Fekete-tenger európai tengerré vált és az EU számára stratégiai jelentőségre tett szert".
A tervezetben az áll, „hogy az új fekete-tengeri politikai megközelítés nem korlátozódhat a gazdasági együttműködésre, hanem olyan térség létrehozására kell törekednie, amelyet a fenntartható demokrácia, a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság jellemez".
A szöveg foglalkozik a gazdasági, kereskedelmi, energetikai, közlekedési és környezetvédelmi együttműködésre. A jelentés „emlékeztet arra, hogy a fekete-tengeri térségben már rengeteg regionális együttműködési mechanizmus van érvényben". A jelentéstevő szerint ezért „az EU-nak és a fekete-tengeri országoknak össze kell hangolniuk tevékenységeiket, és meg kell előzniük a párhuzamos erőfeszítéseket".
Jelentés: Roberta Alma Anastase (A6- /2007) – A fekete-tengeri regionális politika
A fekete-tengeri regionális politika
[2007/2101(INI)]
Külügyi Bizottság
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2101
Határon átnyúló veszteségelszámolás
A határokon átnyúló, veszteségekkel kapcsolatos adóeljárásokról fogalmazza meg véleményét az EP. A képviselők többek között határon átnyúló csoportos adókedvezményeket szeretnének, és támogatják a közös konszolidált társasági adóalap bevezetését.
„A veszteségekkel kapcsolatos adóeljárásokról határokon átnyúló tényállások esetén" – ezzel a címmel adott ki közleményt az Európai Bizottság. Erre reagál a Piia-Noora Kauppi (néppárti, finn) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentésében az EP.
A jelentés indokolása emlékeztet: közleményében a Bizottság – az Európai Bíróság közelmúltbeli ítéleteiből, nevezetesen a Marks & Spencer ügyből kiindulva – olyan lehetőségeket vázolt, amelyek a határon átnyúló veszteségelszámolás hiányának egyedi problémájára nyújthatnak megoldást.
Az EU-ban alkalmazott összes adórendszer aszimmetrikusan kezeli a nyereségeket és a veszteségeket: míg a nyereségeket abban az adóévben adóztatják meg, amelyben keletkeztek, a veszteségeket nem azok felmerülésekor térítik vissza. A Bizottság emlékeztet, hogy néhány kivételtől eltekintve nincs lehetőség a vállalatcsoporton belüli, határokon átnyúló veszteségelszámolásra.
A határokon átnyúló veszteségek eltérő kezelése hatással van a belső piac működésére: a belföldi, illetve a nagyobb tagállamokban történő határokon átnyúló beruházásoknak kedvez, a kis és közepes vállalatokkal szemben pedig a nagy cégeket részesíti előnyben.
A vállalaton belüli veszteségeknél a Bizottság adórendszerük felülvizsgálatára bíztatja a tagállamokat annak érdekében, hogy a belföldi esetekhez hasonlóan tegyék lehetővé a veszteségek automatikus figyelembevételét a vállalatok nettó eredményében. A vállalatcsoporton belüli veszteségek esetében a pedig olyan belföldi adórendszer bevezetésére és fenntartására ösztönöz a Bizottság, amely a vállalatcsoporton belül felmerült veszteségeket ugyanúgy kezeli, mint az egy vállalaton belül keletkezetteket.
Az EP jelentéstervezete általánosságban támogatja a Bizottság elképzeléseit. A képviselők „prioritásnak tekintik a fellépést azon vállalatcsoportok érdekében, amelyek több tagállamban tevékenykednek, mivel ezek a csoportok sínylik meg leginkább a határokon átnyúló veszteségek kezelésének különbözőségét szemben azon vállalkozáscsoportokkal, amelyek csak egyetlen tagállamban működnek".
A képviselők úgy vélik, „a határokon átnyúló csoportos adókedvezmény hiánya torzíthatja a befektetésekről szóló döntéseket, mind a befektetés helye, mind annak jogi formája (fióktelep vagy leányvállalat) szempontjából".
A jelentés „sürgeti a határon átnyúló adókedvezmény jelentőségének elismerését, bár hangsúlyozza, hogy további részletes kidolgozás szükséges a határon átnyúló veszteséglevonás tekintetében".
Az szöveg szerint az EP „támogatja a Bizottság erőfeszítéseit egy páneurópai egységes közös konszolidált társasági adóalap létrehozására", ez ugyanis „nagyobb átláthatóságot és hatékonyságot eredményez, mivel lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy külföldön és belföldön azonos szabályok szerint működjenek, ezzel egyenlő versenyfeltételeket teremtve és növelve az EU vállalkozásainak versenyképességét".
Jelentés: Piia-Noora Kauppi (A6-0481/2007) – Veszteségekkel kapcsolatos adóeljárás határokon átnyúló tényállások esetén
Veszteségekkel kapcsolatos adóeljárás határokon átnyúló tényállások esetén
[2007/2144(INI)]
Gazdasági és Monetáris Bizottság
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2144
Perger István/ EU Parlament sajtószolgálat
