EuroParlament-előzetes, 2008. január 30-31., Brüsszel
14 perc olvasásAz Európai Parlament rövid plenáris ülést tart Brüsszelben. A képviselők második olvasatban szavazhatják meg a postai szolgáltatások liberalizációjáról szóló irányelvet. A parlament várhatóan állásfoglalást szavaz meg az európai romastratégiáról. Az EP-képviselők Javier Solana külügyi főképviselővel vitatják meg az iráni helyzetet és az Európába telepítendő amerikai rakétaelhárító rendszer ügyét.
Az Európai Parlament rövid plenáris ülést tart Brüsszelben. A képviselők második olvasatban szavazhatják meg a postai szolgáltatások liberalizációjáról szóló irányelvet. A parlament várhatóan állásfoglalást szavaz meg az európai romastratégiáról. Az EP-képviselők Javier Solana külügyi főképviselővel vitatják meg az iráni helyzetet és az Európába telepítendő amerikai rakétaelhárító rendszer ügyét.
Az EP szerda délután 15 órai kezdettel tart plenáris vitát az Európai Bizottság képviselője és Javier Solana, kül- és biztonságpolitikai főképviselő részvételével. A két fő téma az iráni helyzet, valamint az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszere lesz.
A képviselők ezt követően vitatják meg második olvasatban a közösségi postai szolgáltatások belső piacának megvalósításáról szóló jogszabályt (Ferber-jelentés), melynek értelmében 2011-től, illetve az új tagállamok esetében 2013-tól kell megnyitni a verseny előtt ezt a szektort.
A parlament vitázik még az európai kutatási térségről (Guidoni), valamint az (Hall), csütörtök reggel pedig a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlődésének éves vitáját tartják. Ez után a tagállamok különleges intervenciós egységei közötti együttműködésről (França) lesz szó.
Az EP január 16-án, Strasbourgban tartott vitát az unió romastratégiájáról. Erről most állásfoglalást is elfogadnak a képviselők.
A szavazások csütörtökön, 11 órakor kezdődnek.
Postai liberalizáció második olvasatban
Mivel a tagállamokat képviselő Tanács elfogadta az EP első olvasatban megszavazott főbb változtatásait, a képviselők várhatóan végleg megszavazzák a postai szolgáltatások liberalizációjáról szóló irányelvet. Eszerint 2011-től, az új tagállamokban pedig 2013-tól kell megnyitni a postákat a verseny előtt.
Az EU-ban a postai szolgáltatásokat jelenleg az 1997-es postai irányelv szabályozza. Az Európai Bizottság 2006 októberében nyújtotta be az ennek módosításáról szóló javaslatát, amely szerint 2009-től kezdve szűnt volna meg a nemzeti posták monopóliuma az 50 grammnál könnyebb küldeményeknél (az ennél nehezebbekre már korábban megszűnt a kizárólagosság).
Az Európai Parlament első olvasatban 2007. július 11-én fogadta el a jogszabályt. A képviselők több ponton módosították a szöveget.
A legfontosabb változtatás a liberalizáció határidejének kitolása 2010 legvégére. A 2004 óta csatlakozott 12 tagállam, valamint a „bonyolult topográfiájú", illetve „kis lakosságú" országok (mint például Görögország vagy Luxemburg) kérhetik a határidő további két évvel, vagyis 2012. december 31-ére történő meghosszabbítását. Az EU-országoknak tehát gyakorlatilag 2011-től, a halasztást kapóknak – köztük Magyarországnak – pedig 2013-tól kell mindenképpen megnyitniuk a verseny előtt a postai szolgáltatási piacukat.
A parlament véleménye szerint a liberalizáció fő indoka, hogy „a megnövekedett verseny elő fogja mozdítani a postai ágazat és az alternatív kommunikációs módszerek integrációját, és lehetővé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások minősége javuljon".
Az EP a piacnyitáson túl – a jelentéstevő, Markus Ferber (néppárti, német) összefoglalása szerint – a következő területeken ért el jelentős módosításokat a bizottság tervezetéhez képest:
A piac torzulásának és a tisztességtelen versenynek az elkerülése érdekében a piacaikat megnyitó tagállamok számára – a kölcsönösség jegyében – lehetőséget biztosítanak arra, hogy elutasítsák olyan üzemeltetők engedélyezését, amelyeket még mindig nemzeti monopólium véd egy másik tagállamban.
Továbbra is minden EU-polgár számára biztosítani kell legalább heti egy kézbesítést, illetve a küldemények legalább heti öt napon történő felvételét. Emellett az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség teljesítése érdekében meg kell tartani a jól működő, elegendő hozzáférési pontot biztosító postai hálózatokat a vidéki, távoli vagy ritkán lakott területeken.
A tagállamoknak a társadalmi megfontolásokat, így a postai dolgozók megfelelő munkafeltételeinek biztosítását is figyelembe kell venniük a szolgáltatók engedélyezése során.
Ha egy tagállam úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség számára nettó költséggel jár, finanszírozási tervet kell készítenie, és értesítenie kell a Bizottságot, amely iránymutatást készít a költségek kiszámításához.
Mivel a tagállamokat képviselő Tanács 2007 novemberében kialakított közös álláspontja kisebb változtatásokkal gyakorlatilag helyben hagyta az EP első olvasatban megszavazott szövegét, a jelentéstevő most a tanácsi változat módosítás nélküli elfogadását javasolja.
Ha ez így is történik, a jogalkotási folyamat minden bizonnyal lezárul.
Sajtóközlemény az első olvasatról:
Ajánlás második olvasatra: Markus Ferber (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0505/2007) – A közösségi postai szolgáltatások belső piacának megvalósítása
A Tanács 2007. november 8-án elfogadott közös álláspontja a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2008. január 30., szerda
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0196
Markus Ferber
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1917&language=hu
Állásfoglalás az európai romastratégiáról
Az Európai Parlament csütörtökön szavaz az európai romastratégia kialakítását sürgető állásfoglalásról.
A témáról az EP január 16-án, Strasbourgban tartott plenáris vitát, amelyben négy magyar képviselő is felszólalt.
A január 16-ai vita az európai romastratégiáról
EP-vita Solanával Iránról és az amerikai rakétákról
A képviselők a Tanács kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével vitatják meg az iráni helyzetet és az Európába telepíteni szándékozott amerikai rakétavédelmi rendszer ügyét.
A vitát szerda délután, 15 órai kezdettel tartják.
EP-vita az éghajlatváltozással foglalkozó bali konferenciáról
Az éghajlatváltozással foglalkozó, Balin, december 3. és 14. között tartott ENSZ-konferencia eredményeiről vitáznak az EP, az Európai Bizottság, valamit a Tanács képviselői.
A vitát szerda este tartják.
Szabadság, biztonság, jog: éves vita
Az Európai Parlament vitázik arról, milyen haladást sikerült elérni 2007-ben a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége kapcsán.
Az éves vitát csütörtök reggel tartják.
Jobb együttműködés az uniós országok különleges rendőri egységei között
Az EP szakbizottsága már támogatásáról biztosította azt az osztrák kezdeményezést, amely javítaná az együttműködést a tagországok különleges rendőrségi egységei között azok válsághelyzetben történő bevetése során. A plenáris ülésre kerülő szöveg kisebb módosításokat javasol.
„Egyetlen tagállam sem rendelkezik a lehetséges, különleges beavatkozást igénylő, különleges vagy nagy horderejű válsághelyzetek hatékony kezeléséhez szükséges valamennyi eszközzel, erőforrással és szakértelemmel. Különös jelentősége van ezért annak, hogy a tagállamok más tagállamoktól segítséget kérhessenek" – áll az Armando França (szocialista, portugál) által jegyzett, konzultatív parlamenti jelentésben.
Az osztrák kormány ezzel kapcsolatos kezdeményezése kiegészítené a tavaly nyáron elfogadott „prümi döntést", amelynek az volt a célja, hogy a terrorizmus, a határokon átnyúló bűnözés, valamint az illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében biztosítsa a személyazonosító adatok (ideértve a DNS- és ujjlenyomat-információkat is) hatékony megosztását a tagállami hatóságok között.
A megállapodás kiterjedt a határmenti közös rendőrségi műveletekre is. Eszerint az ilyen együttműködés keretében az egyik tagállam rendőrei a másik EU-országban is saját egyenruhájukban, saját fegyverükkel láthatnak el szolgálatot. Ilyen esetekben mindig a fogadó tagállam viseli a felelősséget az együttműködés keretében a területére érkezett rendőrök intézkedéseiért.
A képviselők szerint a most meghatározandó „jogi keret és az illetékes hatóságokat feltüntető összeállítás birtokában a tagállamok válsághelyzet esetén gyorsan reagálhatnak és időt takaríthatnak meg". A szöveg hozzáteszi „a tagállamok ilyen válsághelyzetek, és különösen a terrorcselekmények megelőzésére vonatkozó képességének és az azokra való reagálási képességének megerősítése céljából alapvető fontosságú, hogy a különleges intervenciós egységek rendszeresen találkozzanak és közös képzéseket szervezzenek a kölcsönös tapasztalatok hasznosítása érdekében".
A parlamenti szöveg szerint a válsághelyzet: „bármely olyan ember előidézte helyzet valamely tagállamban, amely alapján joggal feltételezhető, hogy olyan bűncselekmény történt, történik vagy fog történni, amely súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, tulajdonra, infrastruktúrára vagy az ott található intézményekre nézve". A különleges intervenciós egység pedig „egy tagállam azon bűnüldöző hatósága, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése".
Jelentéstevő: Armando França (PES, PT)
Jelentés: (A6-0507/2007) – A tagállamok különleges intervenciós egységei közötti együttműködés
A Tanács határozata az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti, válsághelyzetekben történő együttműködés javításáról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008. január 31., csütörtök
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0803
Armando França
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=39510&language=hu
Jelentés az európai kutatási térségről
A képviselők növelnék a kutatatásra fordítandó forrásokat, vonzó munkakörülmények biztosításával bírnák maradásra, illetve csábítanák vissza az európai kutatókat, és csak megfelelő nemzeti alternatíva híján hoznának létre páneurópai kutatási infrastruktúrát.
Az Európai Parlament a Bizottság 2007 áprilisában nyilvánosságra hozott, „Európai Kutatási Térség: új perspektívák" című zöld könyvére reagál Umberto Guidoni (GUE/NGL, olasz) saját kezdeményezésű jelentésével.
Az EP eszerint „üdvözölné a kutatói karrier egységes meghatározását, valamint a kutatók és kutatói gyakorlatok alkalmazását tartalmazó információs rendszer létrehozását Európa-szerte, és úgy véli, hogy mindez hozzásegíti az EU-t a legmagasabb kutatási színvonal eléréséhez".
A képviselők sajnálatukat fejezi ki, amiért „kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások uniós átlaga csupán a GDP 1,84 százaléka, míg az ugyanez az arány az USA-ban 2,68, Japánban pedig 3,18 százalék". A szöveg a negatív példák közé sorolja Románia 0,39 és Ciprus 0,4 százalékos adatát, ellentétben a svéd, 3,86 százalékos aránnyal.
A szakbizottság „hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni a hozzáértő, európai kutatók további kivándorlását, és megfelelő intézkedéseket sürget a kutatók EU-ban tartására, illetve a visszatérés vonzóvá tételére különösen széleskörű karrierlehetőségek és vonzó munkakörülmények biztosítása révén".
A képviselők szerint „a fiatalabb generáció körében tapasztalható csökkent érdeklődés a tudományos és technológiai oktatásban való részvétel iránt szoros összefüggésben áll a magánszféra és az akadémiai szféra közötti együttműködés hiányával".
A szakbizottság úgy véli, „csak akkor kerüljön sor az új, páneurópai kutatási infrastruktúra finanszírozására, ha nincsenek egyenértékű nemzeti infrastruktúrák, amelyek hasonló hozzáférési lehetőségeket nyújtanak a másik tagállamból származó kutatók számára".
Jelentéstevő: Umberto Guidoni (GUE/NGL, IT)
Jelentés: (A6-0005/2008) – Az európai kutatási térség: új távlatok
Az európai kutatási térség: új távlatok
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. január 30., szerda
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2187
Umberto Guidoni
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28974&language=hu
Az EP az energiahatékonysági cselekvési tervről
Energiahatékonysági követelményeket határozna meg az EP szakbizottsága többek között a légkondicionálóknál és a tévéknél, az épületfűtési és -hűtési technológiáknál, valamint a közlekedésben, és adókedvezményekkel is ösztönözné a kevesebb energiát felhasználó technológiák terjesztését.
Az EP Fiona Hall (liberális, brit) saját kezdeményezésű jelentésében mond véleményt az Európai Bizottság 2006. októberi „Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása" című közleményéről.
A képviselők szerint „az a cél, hogy az energiahatékonyság 2020-ra több mint 20 százalékkal javuljon – az önálló strukturális vagy árhatásoknak köszönhető változásokon felül -, technikailag és gazdaságilag teljesen megvalósítható". A szöveg ugyanakkor hozzáteszi: „az energiahatékonyságról szóló jelenlegi jogszabályok tagállami végrehajtása hiányos, és az ütemtervhez képest lemaradás tapasztalható".
A jelentés „sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az Európai Energiaipari Szabályozók Tanácsával (CEER) folytatandó együttműködésről a jövőben elfogadandó szándéknyilatkozat kidolgozását, amely közös iránymutatásokat és közös magatartási kódexet fog meghatározni valamennyi ágazatban az energia-végfelhasználási hatékonyság javítása céljából".
A dokumentum felszólítja a Bizottságot, hogy 2008-ig vezessen be energiahatékonysági minimumkövetelményeket a légkondicionálóknál és a tévékészülékeknél, ezen kívül támogatja az épületfűtési és -hűtési technológiák ökocímkézését a felhasználók megbízható tájékoztatása érdekében.
A képviselők azt kérik a Bizottságtól, „hogy minden közlekedési mód esetében – ideértve a tömegközlekedést is – határozzon meg energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket". A szöveg emellett olyan, energiahatékony közlekedéspolitika mellett kardoskodik, „amely a városi területeken a tömegközlekedést, a kerékpározást és a gyaloglást részesíti előnyben".
A jelentés „felszólítja a Tanácsot, hogy ösztönözze a tagállamokat az épületek energiahatékonyságát javító munkaköltségekre, anyagokra és komponensekre kivetett hozzáadottérték-adó kulcsának csökkentésére".
Jelentéstevő: Fiona Hall (ALDE, UK)
Jelentés: (A6-0003/2008) – Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása
Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Közös vita vége
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. január 30., szerda
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2106
Fiona Hall
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28477&language=hu
Perger István /Eu Parlament sajtószolgálat
