Europarlament Strasbourg 2007 november 13: Nicolas Sarkozy az EP-ben
12 perc olvasásA francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy november 13-án, kedden délben intézett beszédet az EP-képviselőkhöz Strasbourgban.Erről hamarosan angol, kicsit később pedig magyar nyelvű anyag lesz olvasható itt:
A francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy november 13-án, kedden délben intézett beszédet az EP-képviselőkhöz Strasbourgban.Erről hamarosan angol, kicsit később pedig magyar nyelvű anyag lesz olvasható itt:
http://www.europarl.europa.eu/news/expert/default_hu.htm
Elfogadták Schmitt Pál jelentését a testnevelés szerepéről
Az egykori olimpiai bajnok EP-képviselő, Schmitt Pál jegyzi azt a jelentést, amely a sportnak az oktatásban betöltött, illetve – még inkább – betöltendő szerepéről szól. Az iskolai testnevelés kötelezővé tétele és támogatása a képviselők szerint segítene a gyerekek immár egynegyedét érintő elhízás visszaszorításában, és az önfegyelmet, a szolidaritást, a toleranciát is erősítené.
A sport szerepéről az oktatásban – ezzel a címmel terjesztett elő véleményadó jelentést az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága. A jelentéstevő a néppárti Schmitt Pál. Az EP egésze kedden 590 igen, 56 nem, 21 tartózkodó szavazattal, változtatás nélkül fogadta el a szöveget.
A képviselő az indokolásban emlékeztet: „az elhízás – különösen a fiatalok körében – egyre növekvő európai elterjedése nyugtalanító, és egyben súlyos közegészségügyi probléma. Az Európai Unióban a túlsúlyos és elhízott gyermekek száma a becslések szerint évente több mint 400 ezerrel nő, növelve a már túlsúlyos európai népesség tizennégymilliós táborát". Felmérések szerint az európai gyerekek mintegy negyede túlsúlyos.
A szöveg megállapítja, „az iskolai testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amelynek célja az egészséges életmódra történő felkészítés, és amelynek középpontjában a gyermekek teljes körű, testi és szellemi fejlesztése áll". A képviselők szerint emellett „olyan fontos társadalmi értékeket közvetít, mint a tisztesség, az önfegyelem, a szolidaritás, a csapatszellem, a tolerancia és a tisztességes verseny".
Legalább heti 3 tornaórát
A képviselők ezért felkérik a tagállamokat, „tegyék kötelezővé a testnevelést az általános és középiskolákban, fogadjanak el olyan elveket, amelyek szerint a tanterv legálabb heti 3 tanórát biztosít a testnevelés számára, és ösztönözzék az iskolákat e meghatározott minimum lehetőség szerinti meghaladására". Az EP azt is kéri, „hogy az egészségfejlesztés kiemelt helyre kerüljön az iskolák és óvodák pedagógiai programjában".
A képviselők arra szólítják fel a tagállamokat, „folytassanak tájékoztató kampányokat az egészséges életmód szükségességéről, a rendszeres testedzés fontosságáról és az egészségtelen táplálkozáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokról a szülők és gyermekeik számára nagyon fiatal kortól kezdődően".
Jobb tornatermek, esélyegyenlőség
A parlament „felszólít, vessenek véget annak, hogy lefokozzák a testnevelés mint tantárgy és a testneveléstanárok státuszát"
A parlament többek között a testnevelés-tanítás fejlesztését, minőségi sportlétesítmények építését, a fogyatékos tanulók számára is elérhető sportlehetőségek biztosítását várja a tagországoktól.
A képviselők arra is kérik a tagállamokat, a testnevelésben is „biztosítsák az esélyegyenlőséget azáltal, hogy lépéseket tesznek nemi, vallási vagy etnikai alapú megkülönböztetés felszámolására".
Drogmegelőzés
A szöveg arra is kitér, hogy „a testnevelő tanárok – az iskolában és azon kívül egyaránt – tájékoztassák a diákokat a doppingszerek használatával járó fizikai és pszichológiai veszélyekről".
Az EP „felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg azokat a területeket, amelyeken az EU fellépése hozzáadott értéket jelenthet a sportszervezetek és a tagállami hatóságok tevékenysége mellett".
Schmitt: sportcélú uniós pályázati lehetőséget az elmaradott régióknak
A hétfő esti plenáris vitában Schmitt Pál azt mondta, „az európai fiatalokra jellemző inaktív életmód, a mozgásban szegény mindennapok kompenzálásaképpen nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy ilyen egyszerű, de mégis hatásos eszközt, mint a testnevelésóra, elhanyagoljunk".
A jelentéstevő gratulált „a tagállami vezetők bölcs döntéséhez, hogy a legutóbbi lisszaboni csúcsértekezleten nem feledkeztek meg a sportról, és a reformszerződés elfogadása után felruházták az uniót a sporttal kapcsolatos kezdeményezés jogával".
Schmitt azt mondta, „fontosnak tartom, hogy az élethosszig tartó tanulás, a bolognai folyamat kereteit felhasználva az edzők és testnevelők mobilitását, továbbképzését elősegítsük, képzettségüket igazoló diplomáikat kölcsönösen elismerjük, a sportszakmai szervezetek közti hatékonyabb együttműködést pedig segítsük".
A képviselő kiemelte: javasolta, hogy az elmaradott régiók pályázhassanak a strukturális alapoknál sportcélú beruházások finanszírozására.
Jelentéstevő: Schmitt Pál (EPP-ED, HU)
Jelentés: (A6-0415/2007) – A sport szerepe az oktatásban
A sport szerepe az oktatásban
Kulturális és Oktatási Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. november 12., hétfő
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0415&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2086
Pál Schmitt
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28133&language=hu
A légi közlekedést is bevonná a kibocsátás-kereskedelembe az EP
Az EP kiterjesztené az EU emissziókereskedelmi rendszerét (European Emission Trading Scheme, ETS) a légi közlekedésre, és jelentősen szigorítana a Bizottság által javasolt széndioxid-kibocsátási határértéken. A képviselők a Bizottság 2012-es javaslata helyett már 2011-ben életbe léptetnék a rendszert.
Az EP kedden nagy többséggel elfogadta az Európai Bizottság javaslatát a kibocsátáskvóta-kereskedelmi rendszernek a légi közlekedésre történő kiterjesztéséről.
Csökkenés helyett nő a kibocsátás
A beavatkozás szükségességének indokai közé sorolják, hogy az egy évvel korábbi mérésekhez képest 2004-re a nemzetközi légi közlekedési szektor által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázoknál az EU részaránya 7,5 százalékkal emelkedett. 1990 óta a légi szektor összes széndioxid-kibocsátása 87 százalékkal nőtt. Ez nagyon távol áll attól a 8 százalékos csökkentési céltól, amelyet a kiotói jegyzőkönyv az üvegházhatást okozó gázok visszaszorítására irányoz elő az EU számára.
Az EP megjegyzi: „annak ellenére, hogy a légijármű-üzemeltetők nehezen tudnak átállni az alternatív (megújuló) energiaforrásokra, a légi közlekedési ágazatnak így is olyan jelentős mértékben kell csökkentenie kibocsátását, amely megfelel az 1990-hez viszonyított 20-30 százalékos uniós csökkentési célnak".
Az elfogadott szöveg szerint „a Bizottság, attól függően, hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozóan az 1990-es évhez viszonyítva a 20 vagy a 30 százalékos szén-dioxid-csökkentés melletti döntés születik-e, csökkenteni fogja a légijármű-üzemeltetők számára a (…) további időszakokban kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségét".
Mindenkire vonatkozna 2011-től
A parlament szerint 2011-ig az ETS-t ki kell terjeszteni mind a közösségen belüli, mind pedig az EU és harmadik országok közötti légi forgalomra. A Bizottság ezt az új rendszert az unión belüli járatok esetében 2011-től, az EU határain túllépő járatokra pedig 2012-től vezetné be. A jelentéstevő Peter Liese (néppárti, német) szerint nehezen lenne megmagyarázható az, hogy például az Egyesült Királyságból induló és Marokkóban leszálló járat nem lenne része a rendszernek, a Kanári-szigeteken landoló viszont igen.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a légijárat-üzemeltetők ETS-értékét a 2004 és 2006 közötti átlagos éves szándioxid-kibocsátás 100 százaléka alapján határozzák meg. A képviselők ennél tovább mennének, és 90 százalékra csökkentenék ezt az arányt. (A korábbi, szakbizottsági verzióban még 75 százalék szerepelt.)
Az ETS olyan engedélyt is adhatna az üzemeltetőknek, amelyek értelmében lehetőségük lenne évi 1 tonna széndioxid kibocsátásra. Az engedélyt kapók által kibocsátott összes mennyiség nem léphet túl viszont egy bizonyos határértéket. Az engedélyek egy részét díjmentesen kapnák a légi üzemeltetők, a maradékot pedig szabadon lehetne adni-venni, árverezni, elősegítendő a kvóták költséghatékony igénybevételét.
A Bizottság nem korlátozná az elárverezhető engedélyek számát, a parlament viszont 25 százalékban határozná meg ezt az értéket.
További kibocsátás-csökkentésre használnák a bevételeket
Az EP szerint „az árverésen értékesített egységekből származó bevételeket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának enyhítésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, (…) a kutatás és fejlesztés finanszírozására kell felhasználni. A jelentés hozzáteszi: a bevételeket „az éghajlatbarát közlekedés, például a vonat- vagy a buszközlekedés adóinak és díjainak csökkentésére is fel kell használni; továbbá fedezni lehet belőle a tagállamok ezen irányelvből adódó, indokolt igazgatási költségeit".
A bizottsági javaslat nem terjesztené ki a rendszert a kormányzati járatokra, a képviselők viszont törölték ezt a kivételt, mondván, a kormányoknak példát kell mutatniuk a kibocsátás csökkentésében.
A jogszabályról – miután az EP most első olvasatban elfogadta azt – a Tanács dönt. Amennyiben elfogadja az EP módosításait, az irányelv véglegessé válik, ellenkező esetben második olvasatban visszakerül a parlamentbe.
Az EP 2006 júliusában már elfogadott egy határozatot (Lucas-jelentés) arról, hogyan lehetne csökkenteni a repülés klímaváltozásra gyakorolt kedvezőtlen hatását. A parlament már ebben is javasolta légi ágazat bevonását a kibocsátás-kereskedelembe.
Hegyi: ne a kevesebbet szennyezőket büntessék
A jogszabály hétfői vitájában felszólalt Hegyi Gyula (szocialista). A képviselő azt mondta, az EU-ban az új tagállamok csatlakozásával és az olcsó légitársaságok előretörésével a korábbi két- háromszorosára nőtt a légi forgalom. Hegyi szerint az egyes országok kibocsátási kvótáit az egy főre jutó értékek alapján kell meghatározni, mivel nagy különbségek vannak az egyes tagállamok között. A képviselő úgy vélte, tisztességtelen lenne, ha a nyugati országok egy főre vetítve háromszor annyi üvegházhatást okozó gázt bocsáthatnának ki, mint például Magyarország és a többi új tagállam. Hegyi szerint – itt és a többi környezetvédelmi politikában is – az összes tagországtól, összesen elvárt csökkenést kellene meghatározni, nem pedig a százalékos arányt, „különben azokat büntetik, akik kevesebbet szennyeztek a múltban".
Sajtóközlemény a Lucas-jelentésről: Kerozinadóval az éghajlatváltozás ellen
Jelentéstevő: Peter Liese (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0402/2007) – A 2003/87/EK irányelv módosítása: a repülési tevékenységnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerébe történő bevétele
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
A vélemény fogalmazója:
Georg Jarzembowski, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2007. november 12., hétfő
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0304
Peter Liese
EP-vita az Európai Bizottság 2008-as munkaprogramjáról
Kedden reggel vitatta meg az EP az Európai Bizottság jövő évre szóló jogalkotási és munkaprogramját, melyet október 23-én fogadtak el.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke korábban úgy nyilatkozott, „a dokumentum az Európai Bizottság 2008-ra szóló politikai programja. Ismerteti stratégiai kezdeményezéseinket, és azon elkötelezettségünkön alapul, hogy jobbá tegyük az európai polgárok életét. A Bizottság a reformszerződés ratifikációjával párhuzamosan eredményeket fog felmutatni a polgárok előtt annak bizonyítására, hogy Európa a globalizáció korában fontosabb szerepet tölt be mint valaha: aktívan elősegíti a növekedést és munkahelyteremtést; a fenntartható Európát; a migráció kezelését; előtérbe helyezi a polgárokat és erősíti Európa globális partnerként való szerepét."
A 2008-as munkaprogram az Európai Bizottság közleménye szerint „napjaink legsürgetőbb kérdéseivel foglalkozik, mint például a növekedés és munkahelyteremtés, a klímaváltozás, az energia, a migráció és a bővítés".
A vitában felszólalt Surján László (néppárti). A képviselő szerint „a munkaprogram inkább végeláthatatlan kívánságlista. Ha a jogalkotási tervet és az éves politikai stratégiát már az év elején és összevontan tárgyalnánk meg, akkor a költségvetést lehetne a kitűzött célokhoz alakítani, nem pedig céljainkat a költségvetéshez".
Surján azt mondta, „a parlament elkötelezett a Galileo-program és az Európai Technológiai Intézet iránt, és azt várja a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy e kérdésekben az európai polgárok javát szolgáló döntés szülessék". A képviselő helyeselte, hogy „súlyos visszaélések esetén a Bizottság kész az érintett tagállam kifizetéseinek felfüggesztésére". „Erre a fájdalmas lépésre remélhetőleg nem kerül sor, de mindenkinek, a kormányoknak és az európai polgároknak is tudniuk kell, a támogatás célja az elmaradt régiók fejlesztése, a növekedés, az állásteremtést nem pedig az ügyeskedők és az élősködők számlájának növelése" – tette hozzá Surján László.
A 2008-as munkaprogram
http://ec.europa.eu/atwork/programmes/index_en.htm
Perger István/EU Parlament sajtószolgálat
