Europarlamenti előzetes 2008. május 19-22., Strasbourg
34 perc olvasásAz Európai Parlament következő plenáris ülésén az EP elfogadhatja azt a jogszabályt, amely büntetőjogi eszközökkel szankcionálná a környezetkárosítást. A képviselők voksolnak a közúti fuvarozásról szóló jogszabálycsomagról, a higanyexport tilalmáról, a Törökországot értékelő jelentésről, és állásfoglalást fogadnak el a burmai, a kínai és a libanoni helyzetről, valamint az EU-USA vízumtárgyalásokról.
Az Európai Parlament következő plenáris ülésén az EP elfogadhatja azt a jogszabályt, amely büntetőjogi eszközökkel szankcionálná a környezetkárosítást. A képviselők voksolnak a közúti fuvarozásról szóló jogszabálycsomagról, a higanyexport tilalmáról, a Törökországot értékelő jelentésről, és állásfoglalást fogadnak el a burmai, a kínai és a libanoni helyzetről, valamint az EU-USA vízumtárgyalásokról.
A parlament elé kerül a klímaváltozással foglalkozó EP-bizottság köztes beszámolója és Harangozó Gábornak a mezőgazdasági felmérésekről szóló jelentése is.
A képviselők hétfőn délután vitatják meg a környezet büntetőjogi védelméről szóló jogszabálytervezetet (Nassauer-jelentés). Egyebek mellett szintén hétfőn lesz szó az uniós fogyasztóvédelmi stratégiáról (Lehtinen).
Kedd délelőtt az esélyegyenlőségről és a diszkrimináció elleni küzdelemről vitázik az EP (Lynne), délután pedig a nemzetközi fuvarozói szakma szabályairól, a közúti árufuvarozási piacra való bejutásról és az autóbuszos nemzetközi személyszállításról szóló jelentéseket (Ţicău és Grosch) vitatják meg a képviselők. Kedd este többek között a mobil műholdas rendszerek kiválasztása és engedélyezése (Hall) és a higany kivitelének tilalma (Papadimoulisz) lesz napirenden.
Szerda reggel az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes EP-bizottság köztes jelentését (Florenz) tárgyalják a képviselők, majd a Törökországot értékelő jelentésről (Oomen-Ruijten) lesz szó.
Délben szavaznak a képviselők az EP jövő évi ülésezési rendjéről, aztán pedig Harangozó Gábornak a mezőgazdasági üzemi struktúrát és a mezőgazdasági termelési módszereket érintő felmérésekről szóló jelentéséről.
Szerda délután először a tragikus burmai helyzet, majd a kínai természeti katasztrófa kapcsán vitázik az EP a Tanács és a Bizottság képviselőinek részvételével, aztán az urániumot tartalmazó fegyverek betiltásáról lesz szó.
Csütörtök délben szavaz a parlament a libanoni helyzetről, az élelmiszerek drágulásáról, valamint az EU-USA vízumtárgyalásokról szóló állásfoglalásokról.
Környezetkárosításért büntetőjogi szankciók
Az uniós környezetvédelmi előírások betartása érdekében a képviselők büntetőjogi felelősségre vonnák a szabályokat súlyosan megsértőket. Ha elfogadják az irányelvet, az EU összes tagállamában bűncselekménynek számítana bármely, a környezet súlyos károsítása. Az EP-nek sikerült első olvasatban megállapodnia a Tanáccsal a jogszabálytervezetről.
A jogi szakbizottsági képviselők Hartmut Nassauer (néppárti, német) jelentésének elfogadásával egyetértettek abban az alapelvben, hogy a kormányoknak büntetőjogi intézkedésekkel kell fellépniük az olyan – akár szándékos, akár súlyos gondatlanság miatt előállt – jogszabályellenes magatartásokkal szemben, amelyek súlyos sérülést okoznak, vagy károsítják a levegőt, a talajt, a vizeket, a növényeket, vagy az állatokat.
Büntetőjogi szankció a közösségi jog megsértése esetén
A jelentés általános célja, hogy minden tagállam bűncselekménynek nyilvánítsa a környezeti károkat okozó magatartásokat. Más szóval, ha egy EU-tagállamban jelenleg egy a jogszabályban felsorolt cselekmény elkövetéséért polgári jogi felelőségre vonás, például bírság jár, ezen jogszabály hatályba lépését követően „célravezető, arányos és visszatartó erejű" büntetőjogi szankciókat kell majd alkalmazni.
A képviselők abban is egyetértettek, hogy az irányelv csak azokra a környezetvédelmi EU-jogba ütköző esetekre vonatkozna, amelyek szerepelnek a jelentéshez csatolt mellékletben.
Védett állat birtoklása és az ózonkárosítás is bűncselekmény lenne
A szöveg az alább felsorolt tevékenységeket akkor tekinti bűncselekménynek, ha nagy valószínűséggel okoz súlyos emberi vagy természeti károsodást.
- a levegő, a talaj, a víz sugárzó anyagokkal történő szennyezése
- szemét elhelyezése, nukleáris anyagok előállítása, tárolása és szállítása
A képviselők támogatták, hogy a következő tevékenységek is kerüljenek fel a listára:
- a védett állat- vagy növényfajok birtoklása vagy elpusztítása
- élőhelyek károsítása védett területeken
- ózonkárosító anyagok előállítása és terjesztése
A Bíróság 2007. októberi döntése
Az EP további módosításokat javasolt az eredeti bizottsági javaslathoz képest azért, hogy az irányelv összeegyeztethető legyen az Európai Bíróság 2007-es döntésével.
A Bíróság szerint az EU csak akkor fogadhat el büntetőjogi szankciókat, ha erre „igazolható szükség" van, például a közös közlekedési és környezetvédelmi politika területén. A Bíróság döntése értelmében az EU nem határozhatja meg a büntetőjogi felelősségre vonás típusát és mértékét. A képviselők ezért kihagyták a bizottsági javaslat erre vonatkozó részét.
Jelentéstevő: Hartmut Nassauer (EPP-ED, DE)
Jelentés (A6-0154/2008) – környezet büntetőjog általi védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
Jogi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008., május 19., hétfő
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5445232
Hartmut Nassauer
Klímabizottság: gyorsan kell lépni
Elítélik a képviselők azokat a „tudományosan megalapozatlan" próbálkozásokat, amelyek kétségbe vonják a klímaváltozásról szóló tanulmányok állításait. Az EP további kutatást tart szükségesnek a bioüzemanyagok terén, és gyors fellépést sürget a felmelegedés megállítására.
Az EP klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottsága elkészítette köztes jelentését, amely most a plenáris ülés elé kerül. A témafelelős a néppárti, német Karl-Heinz Florenz.
A köztes jelentés kizárólag az éghajlatváltozás tudományos alapokon nyugvó hatásaival foglalkozik, a jövőbeli integrált uniós politikára vonatkozó javaslatokat a testület mandátumának végéig, 2009 februárjáig elkészítendő végleges jelentésben olvashatjuk.
Gyorsan kell lépni
A képviselők dicsérik az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) tevékenységét, és támogatásukról biztosítják az uniós stratégiai célkitűzést, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 fokra kell korlátozni az iparosodás előtti szinthez képest. A szöveg ugyanakkor hozzáteszi, gyorsan kell cselekedni, ugyanis a cél eléréséhez szükséges „erőfeszítések megkezdésének lehetősége a következő évtized közepére megszűnik".
Tudománytalan kételyek
Az ideiglenes bizottság „elítéli az arra irányuló, tudományosan megalapozatlan erőfeszítéseket, hogy az éghajlatváltozás okairól és hatásairól szóló tanulmányokban megjelent eredményeket kétesnek, homályosnak és megkérdőjelezhetőnek mutassák be".
A szöveg szerint, bár további kutatásokra van szükség, „a jelenlegi tudásszint elegendő az éghajlatváltozás +2°C-ra való korlátozásával az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentését elérő politikák, valamint a jelenlegi éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra irányuló intézkedések sürgős kidolgozásához".
Tovább kell kutatni a bioüzemanyag-előállítás hatását
A testület „támogatja a bioüzemanyagokat előmozdító politika hatására, valamint a bioüzemanyagoknak az erdőirtás növekedésére, a megművelt földterületek kiterjesztésére és a világ élelmiszerkészleteire gyakorolt hatásaira irányuló további kutatást".
A jelentés szerint fel kell hívni a közvélemény figyelmét a globális éghajlatváltozás emberi okaira, és egyéni szinten is életmód-változtatást kell elérni.
Jelentéstevő: Karl-Heinz Florenz (EPP-ED, DE)
Időközi jelentés: (A6-0136/2008) – Időközi jelentés az éghajlatváltozás tudományos tényeiről: eredmények és a döntéshozatalt segítő ajánlások
Az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. május 21., szerda
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2008/2001
Karl-Heinz Florenz
Gyorsabb török reformokat sürget az EP
Az EP jelentéstervezete szerint súlyos következményei lehetnek, ha Ankara nem tartja be a társulási megállapodásból fakadó kötelezettségeit. A képviselők szerint Törökország előrelépést ért el a nők jogainak biztosítása, a demokrácia terén, jelentős probléma viszont a korrupció és a vallásszabadság sem biztosított.
Ria Oomen-Ruijten (néppárti, holland) a témafelelőse a Törökországról szóló 2007-es EP-s országjelentésnek, amelyről szerdán, Strasbourgban szavaz az EP plénuma.
A külügyi szakbizottságban megszavazott szöveg emlékeztet: az EU Törökországgal 2005. október 3-án kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és Ankara elkötelezte magát a reformok, a jószomszédi viszony és az EU-hoz való fokozatos igazodás mellett. Ugyanakkor a képviselők idézik a Bizottság országjelentését: „a politikai reformok terén 2007-ben csak korlátozott előrelépésre került sor", emellett Ankara „még mindig nem hajtotta végre az EK és Törökország között létrejött társulási megállapodásból, valamint az ahhoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvből eredő rendelkezéseket".
A reformok éve
A jelentés „üdvözli Erdogan miniszterelnök arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy 2008 a reformok éve lesz", és „sürgeti a török kormányt, hogy teljesítse ígéreteit és vesse latba erőteljes parlamenti többségét, és határozottan törekedjen azon reformok megvalósítására, amelyek elengedhetetlenek Törökországnak modern és virágzó, a szekuláris államon és plurális társadalmon nyugvó demokráciává történő átalakulásához".
A képviselők szerint „az EU számára egy stabil, demokratikus és virágzó Törökország stratégiai jelentőséggel bír".
A szakbizottság üdvözli, „hogy 2007-ben a demokrácia győzedelmeskedett a katonaság arra irányuló törekvései felett, hogy a politikai folyamatba beavatkozzon", emellett „felhívja a török kormányt, hogy a reformok végrehajtása során tartsa tiszteletben a szekuláris és demokratikus Törökország pluralizmusát és sokszínűségét".
A „törökség megsértése"
„A büntető törvénykönyv 301. cikkének a kormány által a parlament elé vitt módosítása csupán e cikk és a büntető törvénykönyv többi cikke alapvető megújításának első lépése" – vélik a képviselők, és felszólítják a török kormányt: „késedelem nélkül hajtson végre olyan reformot, amelynek nyomán egyik kérdéses cikket sem lehet majd a szólásszabadsággal kapcsolatos önkényes korlátozások alkalmazására használni".
Vallásszabadság
A jelentés arra is felszólítja Ankarát, hozzon létre olyan jogi keretet, „amelyben valamennyi vallási közösség indokolatlan akadályok nélkül működhet, különös tekintettel jogi státuszukra, a papság képzésére, a hierarchia megválasztására, a vallási oktatásra és a vallásgyakorlás helyszíneinek létrehozására".
A képviselőket „aggasztja a társadalom egyes részeiben a kisebbségekkel szembeni erőteljes ellenségesség, valamint a politikai vagy vallási indíttatású erőszakos cselekmények".
Kurd kérdés
A szöveg „sürgeti a török kormányt, hogy prioritásként indítson olyan politikai kezdeményezést, amely a kurd kérdés tartós rendezését helyezi előtérbe". A szakbizottság szerint ez csak „a kurd származású polgárok számára rendelkezésre álló kulturális, gazdasági és szociális lehetőségek kézzel fogható javításán alapulhat, ideértve az állami és magániskolai rendszerben a kurd nyelv tanulására, valamint a nyelvnek a műsorszórásban, a közéletben és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben való felhasználására irányuló tényleges lehetőségeket is".
Alkotmány, nők helyzete, korrupció
Az új, polgári alkotmány előkészítését a testület kulcsfontosságú lehetőségnek tekinti „arra, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme központi szerepet kapjon az alkotmányban".
A jelentés szerint javult az igazságszolgáltatási szervek hatékonysága, és csökken „a kínzás és a megalázó bánásmód eseteinek száma". A szakbizottság „üdvözli a nők erőszak elleni védelme terén elért előrehaladást".
Az EP ugyanakkor aggódik a korrupció, valamint az egyes török régiók, a vidéki és városi területek fejlettsége közötti egyenlőtlenségek jelentős mértéke miatt.
PKK, Irak, Ciprus, Örményország
A képviselők elítélik „a PKK és más terrorista csoportok által Törökország területén elkövetett erőszakos cselekményeket", és „szolidaritást vállalnak Törökországgal a terrorizmus ellen folytatott küzdelmében". A jelentés „felhívja a PKK-t, hogy hirdessen és tartson tiszteletben egy azonnali, feltétel nélküli tűzszünetet".
A szakbizottság ugyanakkor felszólítja a török kormányt, „ne vegyen részt olyan aránytalan katonai műveletekben, amelyekkel megsértené Irak területét".
Az EP üdvözli a görög-török kapcsolatok javulását, támogatná a török hadsereg kivonását Ciprusról, és felszólítja Ankarát, vessen véget az Örményország elleni gazdasági blokádnak. A parlament „ismételten felhívja a török és az örmény kormányt, hogy indítsák el a megbékélési folyamatot".
Be kell tartani a társulási megállapodást
A jelentés „sürgeti a török kormányt, hogy teljes körűen és késedelem nélkül hajtsa végre az EK és Törökország közötti társulási megállapodásból és az ahhoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvből eredő rendelkezéseket". A szöveg szerint „amennyiben Törökország nem hajtja végre a kötelezettségvállalásokat, az továbbra is súlyosan kihat a tárgyalási folyamatra".
Az EP 2006-os jelentése Törökországról:
Jelentéstevő: Ria Oomen-Ruijten (EPP-ED, NL)
Jelentés: (A6-0168/2008) – A Törökországról szóló 2007. évi országjelentés
Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. május 21., szerda
A jelentés szövege
Jogalkotási ifgyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2269
Ria Oomen-Ruijten
EP-állásfoglalások: Kína, Burma, Libanon
Az Európai Parlament Strasbourgban állásfoglalást fogad el a Burmát (Mianmart), illetve Kínát sújtó természeti csapások kapcsán. Értékelik a képviselők a libanoni helyzetet is.
Három különböző állásfoglalást fogadhat el az EP a kínai földrengés és a burmai ciklon következtében kialakult helyzetről, valamint Libanonról.
Az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering a kínai kormányfőnek küldött levélben fejezte ki részvétét a földrengés áldozatai iránt, és a parlament szimpátiájáról biztosította a katasztrófa sújtotta kínai népet.
Az élelmiszerárak emelkedéséről mond véleményt az EP
Az EP-képviselők a globális élelmiszerár-emelkedésről és annak hatásairól szóló állásfoglalásról szavaznak Strasbourgban.
A parlament a kérdésről 2008. április 22-én tartott vitát.
Az Európai Bizottság 117,25 millió eurót szán a drágulás által leginkább érintettek helyzetének könnyítésére.
Állásfoglalási indítványok – Az élelmiszerárak emelkedése az Európai Unióban és a fejlődő országokban
Vita: 2008. április 22.
Állásfoglalás az EU-USA vízumtárgyalásokról
Az amerikai vízumkötelezettség eltörléséről folytatott EU-USA tárgyalások kapcsán fogad el állásfoglalást az Európai Parlament Strasbourgban.
A témáról az EP-képivselők 2008. április 23-án vitáztak.
Az április 23-ai plenáris vita összefoglalója
Állásfoglalási indítványok – Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a vízummentesség ügyében folytatott tárgyalások
Vita: 2008. április 23.
Az EP az uránfegyverek betiltásáról
EP-képviselők az uránfegyverek betiltását célzó világszintű egyezmény kapcsán intéznek kérdést az Európai Bizottsághoz. A parlament várhatóan állásfoglalást is elfogad a témában.
„A szegényített urán fegyverekben történő felhasználása ellentmond az írásos és szokásjogon alapuló nemzetközi humanitárius és környezeti jogban foglalt alapvető szabályoknak és elveknek. Ezért 2006 novemberében az Európai Parlament megerősítette a nukleáris fegyverek moratóriumára irányuló korábbi felhívását azáltal, hogy állásfoglalást fogadott el a biológiai fegyverekről és az embertelen hagyományos fegyverekről" – áll a több EP-képviselő által benyújtott kérdés bevezetésében.
A szöveg emlékeztet: „2007 májusában az Európai Parlament kiállítást rendezett az uránfegyverek iraki áldozatait bemutató képekből és bizonyítékokból (Irak 70 százaléka szegényítetturán-porral van szennyezve). 2007. októberben az olasz védelmi miniszter felfedte, hogy 1996 és 2006 között 37 olasz katona feltehetőleg uránfegyverekkel való érintkezés miatt hunyt el iraki és balkáni küldetéseik során. Több más országban hasonló esetek történtek, amelyek veteránok százait érintették".
2007. decemberben az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel határozatot fogadott el, amely kiemeli az urán katonai felhasználásával kapcsolatos aggályokat. „A szegényített uránt tartalmazó fegyverek és lőszerek használatának hatásai" című határozat sürgeti az ENSZ-tagállamokat, hogy újra vizsgálják meg az uránfegyverek használatából eredő egészségügyi veszélyeket. Az urán kémiai mérgező hatásával és esetlegesen rákkeltő jellegével kapcsolatos egyre több bizonyíték az uniós jogszabályokkal összhangban az elővigyázatosság elvének alkalmazására ösztönöz.
A képviselők ezek után a következőket kérdezik:
„Milyen intézkedéseket kíván tenni a Bizottság a Parlament említett állásfoglalását követően?
Az elővigyázatosság elve értelmében ráeső kötelezettségekkel összhangban milyen intézkedéseket tesz a Bizottság annak elkerülésére, hogy humanitárius feladatot teljesítő alkalmazottai szegényített uránnal kerüljenek érintkezésbe a szennyezett térségekben?
Tervezi-e a Bizottság, hogy párbeszédet kezd az Euromillel, amely támogatja a betiltást?
Milyen források állnak a Bizottság rendelkezésére ahhoz, hogy jegyzéket és környezeti értékelést készítsen a szennyezett területekről, és segítséget nyújtson azok megtisztításához?
A Bizottság milyen forrásokat kész a civilek, segélymunkások és katonai személyzet tájékoztatására fordítani?
Milyen források állnak a Bizottság rendelkezésére az urán áldozatait érintő orvosi vizsgálatok és egészségügyi felmérések elkészítése és az áldozatok kárpótlása céljából?"
Szóbeli kérdések – Az uránfegyverek betiltására irányuló világszintű egyezmény
Elly de Groen-Kouwenhoven, Angelika Beer, Caroline Lucas, Luisa Morgantini, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Ana Maria Gomes, Ģirts Valdis Kristovskis Dokumentum: (O-0029/2008 – B6-0153/2008), (O-0030/2008 – B6-0154/2008)
A szóbeli kérdések szövege
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2008-0029&language=HU
Harangozó Gábor jelentése a mezőgazdasági felmérésekről
Plenáris vita nélkül fogadhatja el szerdán Harangozó Gábor (szocialista) jelentését az Európai Parlament. Az EP együttdöntési eljárásban szavaz a mezőgazdasági üzemi struktúrát és a mezőgazdasági termelési módszereket érintő felmérésekről szóló jogszabályról.
„A mezőgazdasági üzemek szerkezetéről végzett felmérések a legrégebbi közösségi szintű statisztikák közé tartoznak, melyeket 1966 óta készítenek. E felmérések alapvető és szükséges tájékoztatást adnak az európai gazdaságokról és földhasználatról. A közösségi szinten összehasonlítható adatokra nem csak a közös agrárpolitika kiértékeléséhez van szükség, hanem a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó olyan politikákhoz is, mint például a regionális és vidékfejlesztési politikák vagy a környezetvédelem (talaj- és vízvédelem, növényvédő szerek)" – áll a Harangozó Gábor által készített jelentés indokolásában.
A szöveg szerint a mezőgazdasági üzemek legközelebbi általános felmérésére 2010-ben (egyes tagállamokban már 2009 végén) kerül sor általános összeírás formájában, 2013-ban és 2016-ban pedig mintavételes felméréssel időközi felmérést készítenek.
Az európai bizottsági javaslat legkényesebb pontja Harangozó szerint a mezőgazdasági üzemek szerkezetének felméréséhez biztosított közösségi hozzájárulásra vonatkozik, „mivel az ténylegesen is gondot okozhat a tagállamok nemzeti költségvetése számára, hiszen az uniós hozzájárulás 2007-ig érvényben lévő meghatározása a tagállamokban lévő gazdaságok területe és száma alapján történt".
„Mivel most átfogó felmérést kell elvégezni, az jelentéstevő üdvözli, hogy megemelték az e rendeletben előírt felmérések végrehajtási költségeihez adott maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét, valamint hogy megnövelték a végrehajtás általános pénzügyi keretét".
Mivel a tagállamoknak időre van szükségük a felmérés előkészítéséhez, a jelentéstevő arra törekedett, hogy már az első olvasatban megállapodás szülessen – folytatja Harangozó Gábor.
A képviselő „meggyőződése, hogy a Tanács munkacsoportjával való szoros együttműködés mellett benyújtott módosítások kiegyensúlyozott kompromisszumot valósítanak meg a szükséges információk begyűjtésére és az egyszerűsítésre irányuló törekvések között".
A jelentésben többek között az áll, hogy „a 2010-es, mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérés és a 2011-es, tízévenkénti népszámlálás nagy terhet róna a tagállamok statisztikai erőforrásaira, ha e két fő felmérés terepmunkájának időszakai átfedésben lennének. Eltérést kell ezért tervezni, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok 2009-ben végezzék el a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérést".
Jelentéstevő: Harangozó Gábor (PES, HU)
Jelentés: (A6-0061/2008) – Felmérések a mezőgazdasági üzemi struktúráról és a mezőgazdasági termelési módszerekről
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008. május 20., kedd
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0084
Harangozó Gábor
Jogszabálycsomag a közúti árufuvarozásról és személyszállításról
Három közlekedéssel kapcsolatos jogszabályt tárgyal az EP Strasbourgban. A szövegek a nemzetközi fuvarozói szakma szabályairól, a közúti árufuvarozási piacra való bejutásról és az autóbuszos nemzetközi személyszállításról szólnak. A képviselők a Tanáccsal már egyeztetett verziókról szavaznak első olvasatban.
Szigorúbb szabályok a közúti fuvarozási szakmában
A témafelelősként Silvia-Adriana Ţicău (szocialista, román) által kezelt jogszabály célja azon feltételek (székhely, hírnév, pénzügyi helyzet és szakmai alkalmasság), meghatározása, amelyeket egy természetes vagy jogi személynek teljesítenie kell annak érdekében, hogy közúti fuvarozói szakmáját elkezdhesse és gyakorolhassa.
A tervezet szerint a szállításszervezőnek valamely tagállam lakosának kell lennie. A közlekedési szakbizottság felsorolná azokat a jogsértéseket, amelyek után a fuvarozó elveszítené a munkavégzéshez elvárt jóhírnevét. A fuvarozónak megfelelő banki igazolásokkal kellene bizonyítania, hogy pénzügyileg biztos lábakon áll.
A szállításszervezőknek szakmai hozzáértésüket is bizonyítaniuk kellene (140 órás képzés és vizsga), és ha felelősségi körükben súlyos jogsértést követnek el, a továbbiakban nem dolgozhatnának ilyen pozícióban az unión belül.
Nemzetközi buszos személyszállítás
A Mathieu Grosch (néppárti, német) által jegyzett egyik jelentés indokolása szerint az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférést jelenleg két különböző uniós rendelet szabályozza. Ezek már liberalizálták az alkalmi jellegű szállítást, a menetrend szerinti nemzetközi szolgáltatások esetében azonban a fuvarozóknak engedélyt kell kérniük azoktól a tagállamoktól, amelyeken a járataik áthaladnak. A menetrend szerinti nemzetközi járatok esetében egyébként kabotázsra is lehetőség van.
A Bizottság most egyszerűsíteni kívánja a jogi kereteket. A parlamenti szakbizottság a határmenti régiókban megkönnyítené a menetrend szerinti nemzetközi forgalmat.
Bejutás a közösségi közúti árufuvarozási piacra
Szintén Mathieu Grosch a témafelelőse a Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról szóló jogszabálynak.
A nemzetközi közúti áruszállítás és kabotázs piacához való hozzáférést jelenleg három különböző rendelet szabályozza. A tagállamok közötti nemzetközi fuvarozás a belső piacon teljesen liberalizált, de a kabotázs még korlátozások alá esik. Az Európai Bizottság most a jogszabályok összeolvasztását indítványozza.
A szöveg emellett javasolja a kabotázs engedélyezése feltételeinek meghatározását. Eszerint ez ellenszolgáltatás fejében, ideiglenesen, egy fogadó tagállamban végzett hazai fuvarozási tevékenységet jelent, és legfeljebb három egymást követő műveletre kellene korlátozódnia maximum hét napon belül. A parlamenti szakbizottság azt is javasolja, hogy engedjék meg a kabotázst a teherautók részleges kipakolása után és a tranzitországokban is a visszaúton.
Szintén az EP-képviselők javaslata, hogy a kabotázs független legyen attól, hogy teljesen kiürítették-e a rakodóteret. A parlamenti szakbizottság 2014-től minden, a kabotázst érintő korlátozást megszüntetne.
Jelentéstevő: Silvia-Adriana Ţicău (PES, RO)
Jelentés: (A6-0087/2008) – Tiszteletben tartandó feltételek a nemzetközi közúti fuvarozói szakma gyakorlásához
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008. május 20., kedd
A jelentés szövege
Jogalkotási ifgyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0098
Silvia-Adriana Ţicău
Jelentéstevő: Mathieu Grosch (EPP-ED, BE)
Jelentés: (A6-0037/2008) – Az autóbusszal történő nemzetközi személyszállítás (átdolgozott verzió)
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008. május 20., kedd
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0097
Mathieu Grosch
Jelentéstevő: Mathieu Grosch (EPP-ED, BE)
Jelentés: (A6-0038/2008) – A Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutás (átdolgozott verzió)
Jelentés a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályait létrehozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008. május 20., kedd
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0099
2011-től tiltanák a higany kivitelét az EU-ból
Az EP-ben második olvasatban tárgyalt javaslat szerint 2011. március 15-től kezdve tilos lenne a fémhigany, a cinóber, a higanyvegyületek és bizonyos higanyt tartalmazó termékek kivitele az unióból. A Tanács és az EP delegációi megegyeztek a szövegről, amelyről most a parlamenti plénum szavaz.
A tagállamok és a parlament kompromisszumos szövege szerint 2011. március 15-étől élne higany exportjának tilalma. (Az Európai Bizottság korábban 2011. október 1-jei bevezetést javasolt, a Tanács június 15-eit.) A szabályozás kiterjedne a cinóberre, a higanyvegyületekre és bizonyos egyéb, higanyt tartalmazó termékekre is, a kutatás-fejlesztésre, valamint az orvosi célokra használt összetevőkre viszont nem.
Hulladékkezelés
A jogszabálytervezet a higanyhulladék biztonságos kezelésével, tárolásával is foglalkozik. A javaslat szerint a veszélyes anyagot sóbányákban, mély, felszín alatti, sziklás képződményekben kellene tartani, illetve felszín feletti létesítményekben, úgy, hogy biztosítsák az emberi egészség és a környezet védelmét.
A Bizottságnak 2010-ig kellene előállnia a biztonságos hulladékkezelésről szóló javaslatával, 2013 márciusáig pedig az irányelv felülvizsgálatáról kellene tervezetet benyújtania.
Importtilalom is lesz?
A parlament első olvasatban azt is kérte, hogy a higany behozatalát is tiltsák be, ez azonban nem került bele a kompromisszumos szövegbe. Szerepel benne viszont az, hogy a Bizottság a tagállamok és más érintettek bevonásával 2010-ig megvizsgálja, szükség van-e ilyen tilalomra.
Az egészségre rendkívül veszélyes higany felhasználása világszerte folyamatosan csökken. 2005-ben 3400 tonna volt a globális felhasználás, ebből az akkor 25 EU-tagállam 780 tonnáért felelt.
A plenáris szavazáson a kompromisszumtól való eltéréshez abszolút többség (legalább 393 voks) szükséges.
Jelentéstevő: Dimitriosz Papadimoulisz (GUE/NGL, EL)
Ajánlás második olvasatra (A6-0102/2008) – A fémhigany kiviteli tilalma és biztonságos tárolása
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2008. május 20., kedd
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sidesSearch/search.do?type=REPORT&language=HU&term=6&author=28586
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2279
Dimitriosz Papadimoulisz
Fogyasztóvédelmi stratégia 2007-2013
Az EP plenáris ülése elé terjesztett jelentés szerint koherensebb fogyasztóvédelmi szabályozásra lenne szükség. A képviselők az egységes piac tényleges megteremtését sürgetik, és felvetik egy uniós fogyasztóvédelmi ombudsmani poszt bevezetésének lehetőségét is.
Az Európai Bizottság „Közösségi fogyasztóügyi politikai stratégia 2007-2013 – a fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése, és hatékony védelmük" című közleményére reagál az EP Lasse Lehtinen (szocialista, finn) jelentésével.
Jobb és egyszerűbb jogszabályok
A szöveg szerint „a fogyasztóvédelmi igények jogszabállyal csak úgy teljesíthetők, ha a jogszabály jobb, egyszerűbb, és azt a Bizottság valamennyi illetékes főigazgatóságának – egészségügy és fogyasztóvédelem, igazságügy, szabadság és biztonság, belső piac és szolgáltatások, valamint versenypolitika – bevonásával készítik elő".
A képviselők a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálata eredményeképp „a fogyasztói jogok koherensebb jogi keretét" szeretnék biztosítani.
Biztonságos egységes piac
Az EP intézkedéseket akar annak érdekében, „hogy az EU 27 kisebb, nemzeti piaca ténylegesen a világ legnagyobb kiskereskedelmi piacává alakuljon". A képviselők szerint „ehhez arra van szükség, hogy a polgárok ugyanolyan biztonságban érezzék magukat, amikor az interneten vagy a sarki boltban vásárolnak, és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a belső piacon mindenütt ugyanazokat az egyszerű szabályokat vehessék alapul".
A jelentéstervezet „üdvözli a Bizottság törekvéseit arra, hogy megerősítse a termékbiztonság terén nemzetközi szinten – különösen a kínai, az amerikai és a japán hatóságokkal – folytatott együttműködést".
Európai fogyasztóvédelmi ombudsman?
Az EP megvizsgálná annak a lehetőségét is, hogy egyes európai államok példáját követve az európai ombudsman hivatalán belül is létrehozzanak egy külön európai fogyasztóvédelmi ombudsmani tisztséget.
Jelentéstevő: Lasse Lehtinen (PES, FI)
Jelentés: (A6-0155/2008) – Az EU fogyasztóügyi politikai stratégiája 2007-2013
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. május 19., hétfő
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2189
Lasse Lehtinen
Mobil műholdas szolgáltatások egész Európában
Az EP plenáris ülése elé kerül a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerekről – ilyen például a szélessávú internet és a mobiltévé – szóló jogszabálytervezet. A Tanáccsal már egyeztetett szöveg szerint a rendszerek mindegyikének le kellene fednie az EU területének legalább 60 százalékát, hét éven belül pedig a lakosság legalább felét el kell érnie.
Fiona Hall (liberális, brit) a témafelelőse a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek kiválasztásáról és engedélyezéséről szóló, együttdöntésben tárgyalt jogszabályjavaslatnak.
A mobil műholdas rendszerek a nagysebességű internettől a mobiltévén át a vészhívásokig nagy lehetőséget jelentenek a páneurópai telekommunikáció számára. A jogszabálytervezet közös szabályokat határoz meg a szolgáltatók kiválasztására és a nemzeti hatóságok együttműködésére, engedélyeztetési eljárására is. A jelentés szerint a cél „elősegíteni a mobil műholdas szolgáltatások versenyképes belső piacának fejlődését az egész közösségben és fokozatosan lefedettséget biztosítani a tagállamokbban".
(A szakbizottság szerint a szabályozás csak a 2 GHz-es frekvenciasávot használó mobil műholdas rendszer-üzemeltetők közös kiválasztási eljárására vonatkozna. Ez a frekvenciasáv a 2007/98/EK határozatnak megfelelően a Föld-világűr kommunikációra vonatkozóan az 1980-2010 MHz-es, a világűr-Föld kommunikációra vonatkozóan a 2170-2200 MHz-es rádiófrekvenciás spektrumot tartalmazza.)
„A pályázóknak meg kell határozniuk az igényelt rádiófrekvenciás spektrum mennyiségét, amely nem haladhatja meg a 15 MHz-et Föld-világűr és világűr-Föld viszonylatban sem, és csatolniuk kell a kívánt szakaszokra és kiválasztási kritériumokra vonatkozó nyilatkozatokat és bizonyítékokat, valamint valamennyi adatot és dokumentumot."
A javaslat szerint a pályázóknak kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy a mobil műholdas rendszer a tagállamok összesített szárazföldi területének legalább 60 százalékán már szolgáltatás indulásától kezdve biztosítja a szolgáltatást. Emellett legkésőbb a bizottsági határozat közzétételének időpontja után hét évvel a mobil műholdas szolgáltatást valamennyi tagállamban nyújtania kellene, legalább a népesség 50 százaléka számára, és az egyes tagállamok összesített szárazföldi területének legalább 60 százalékán.
A szolgáltatók kiválasztásánál az EP-képviselők jelentős súlyt fektetnének a páneurópai földrajzi lefedettség biztosítására. Ez 40 százalékkal esne latba, a közérdekű politikai célkitűzések 30, a fogyasztói és versenyelőnyök 20, a spektrumhatékonyság pedig 10 százalékos súlyt kapna az értékelés során.
Jelentéstevő: Fiona Hall (ALDE, UK)
Jelentés: (A6-0077/2008) – A mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek kiválasztása és engedélyezése
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008. május 19., hétfő
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0174
Fiona Hall
Esélyegyenlőség: hiányosságok a tagállamokban
Jobb együttműködésre van szükség a tagállami és uniós szervek között az uniós esélyegyenlőségi előírások betartása érdekében – vélik az EP szakbizottságának képviselői. Támogatni kell a diszkrimináció bírósághoz forduló áldozatait – áll a jelentésben, amely szerint a roma közösségnek különleges szociális védelemre van szüksége.
Az esélyegyenlőség és a megkülönböztetés-ellenesség terén elért előrehaladásról (illetve az ezzel foglalkozó két EU-irányelv gyakorlatba történő átültetéséről) készített parlamenti jelentést Elizabeth Lynne (liberális, brit).
A parlamenti szakbizottság „felhívja a tagállamokat, hogy jogalkotási gyakorlatukban vegyék figyelembe a megkülönböztetés különböző alapjait, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája felsorol".
A jelentés megállapítja, hogy a meglévő irányelveket (2000/43/EK és 2000/78/EK) bizonyos tagállamok hiányosan ültették át. A szöveg „felszólítja az illetékes EU-s, nemzeti és helyi hatóságokat, hogy jobban hangolják össze a végrehajtásra irányuló erőfeszítéseiket".
Ne legyen diszkrimináció-diszkrimináció
A szöveg szerint a szakbizottság politikai, társadalmi és jogi szempontból is kívánatosnak tartja, hogy szüntessék meg a különböző típusú megkülönböztetésekkel szembeni „védelmi hierarchiát". A szakbizottság „erősen hisz abban, hogy nincs értelme kiküszöbölni a megkülönböztetést egy területen, miközben azt lehetővé teszik egy másikon". A képviselők ezért üdvözlik a Bizottság javaslatát egy a megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló átfogó irányelvre.
A testület „felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a megkülönböztetés-ellenes jogszabályok harmonizációjának megkönnyítése érdekében sürgősen dolgozzák ki a fogyatékosság fogalmának széles körű definícióját, amely a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezményen alapulna".
Segítség a bíróságon
A szakbizottság szerint a megkülönböztetés miatti keresetindításra meghatározott határidő hiánya néhány tagállamban igen rövid határidőket eredményezett, ami akadályozhatja az áldozatokat a keresetindításban. „A tagállamoknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy a megkülönböztetés áldozatai a bírósági eljárásokban automatikus segítségben részesüljenek, szükség esetén a nemzeti jogsegélyrendszereken keresztül történő állami finanszírozással" – így a jelentés.
A testület azt ajánlja, „hogy a tagállamok és a Bizottság részesítsék megfelelő forrásokban és támogassák azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek a megkülönböztetéssel érintett csoportokat képviselik és azokat, amelyek a megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben a polgárok tájékoztatásával és jogsegélynyújtással foglalkoznak".
Kisebbségek megkülönböztetése
A képviselők „úgy vélik, hogy a nemzetiségen vagy nyelven alapuló különböző bánásmód, amely objektíven és ésszerűen nem indokolható törvényes céllal, és nem is a megfelelő és szükséges módon valósul meg, faji vagy etnikai alapú, közvetett megkülönböztetést jelenthet, ami a 2000/43/EK irányelv rendelkezéseibe ütközik".
A jelentés szerint „a kisebbségi közösségek, és különösen a roma közösség különleges szociális védelmet igényelnek, mivel a bővítés kapcsán a kizsákmányolás, megkülönböztetés és kirekesztés őket érintő problémája még súlyosabbá vált az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a foglalkoztatás és a nők jogainak területén".
A szakbizottság „javasolja, hogy a hátrányos helyzetű és roma gyerekek minőségi oktatáshoz való hozzáférése, a velük szemben alkalmazott indokolatlan fogyatékossá minősítés kapcsán külön figyelmet fordítsanak az oktatás területén tapasztalható diszkrimináció minden formája elleni küzdelemre".
Jelentéstevő: Elizabeth Lynne (ALDE, UK)
Jelentés: (A6-0159/2008) – Az esélyegyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség terén megvalósított előrehaladás az EU-ban (a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelv átültetése)
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. május 20., kedd
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2202
Elizabeth Lynne
Az EP 2009-es ülésezési rendje
Az EP mostani plenáris ülésén elfogadják a jövő évi ülésezési rendet.
Az európai parlamenti választásokat 2009 júniusában tartják, ezért a szokásos 12 helyett jövőre eggyel kevesebb, 11 plenáris ülésezési hét lesz Strasbourgban. Emellett 6 rövid plenáris ülést is tartanak Brüsszelben.
A parlament most a jövő évi plenáris ülésnapok rendjéről szavaz.
Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat
