Fraknó váraFraknó vára2008.május 9-én  „Hercegi hallali"  címmel nyílt a burgenlandi Fraknó várában új vadászati kiállítás, bemutatva az Esterházyak 400 éves történelmi múlttal rendelkező vadászati hagyományait, a XVII. századi kezdetektől a mai, felelős erdőgazdálkodást folytató erdészetig.  A fraknói vár hercegi lakosztályainak fényűzően helyreállított termeiben látható az új időszaki kiállítás.

 

Fraknó váraFraknó vára2008.május 9-én  „Hercegi hallali"  címmel nyílt a burgenlandi Fraknó várában új vadászati kiállítás, bemutatva az Esterházyak 400 éves történelmi múlttal rendelkező vadászati hagyományait, a XVII. századi kezdetektől a mai, felelős erdőgazdálkodást folytató erdészetig.  A fraknói vár hercegi lakosztályainak fényűzően helyreállított termeiben látható az új időszaki kiállítás.

Az udvari vadászat gazdag tárlataként a vár történelmi dísztermében valamint egy barokk termében mutatják be az Esterházy udvar hercegi vadászlakait,  a tíz vadasparkban, öt vadászkastélyban zajló vadászatokat, azok kellékeit. 

A kiállítás ünnepi megnyitója alkalmából köszöntőt és bevezetőt hallhattak a megjelentek a vár dísztermében.Hans-Peter Weiss-től,  az Esterházy Betriebe Erdészeti és természeti Management igazgatójától, valamint Stefan Körnertől, az Esterházy Hercegi gyűjtemény kurátorától.

 

A vadászat lélektanáról szólt gróf Festetics Antal, a Göttingeni Egyetem Vadbiológiai Intézetének professzora, Köszöntötte a kiállítást Nikolaus Berlakovich,  burgenlandi Mező- és Erdőgazdálkodási Tartományi tanácsos.Az Esterházy Magánalapítvány kulturális tevékenységét Stefan Ottrubay, a magánalapítvány vezérigazgatója ismertette.

Az ünnepélyes megnyitó szavait Jozef Pröll, Szövetségi Földművelésügyi, Erdő- és Vízgazdálkodási, Környezetvédelmi minisztertől hallhatták az ünnepség résztvevői.  A megnyitót a Wienklang elnevezésű bécsi együttes zenéje fűszerezte, akik  Joseph Haydn Nr.73, D-dur,  „La chasse" (A vadászat) című szimfóniáját mutatták be a Santiago de Chile-i Patricio Canete DJ-vel.   A művet 1780-81 között a mester Eszterházy Miklós számára komponálta Eszterházán. ( a szerkesztőség megjegyzése: a DJ itt igazán kimaradhatott volna….)

 

Történeti visszatekintés

Az Esterházy család történelme során, már a hercegi dinasztia alapítója, Gróf Esterházy Miklós (1583-1645)  vadasparkkal ékesítette a lakompaki (Lackenbach) kastélyt. 

 

1.1. 2.2.
3.3. 4.4.
5.5. 6.6.
7.7. 8.8.
9.9. 10.10.
11.11. 12.12.
13.13. 14.14.
15.15. 16.16.

A vadászat II. Esterházy Pál Antal herceg (1711-1762) alatt vált hagyománnyá és érte el fénypontját:  saját solymászatot alapított, Brüsszelből hozatott vadászebeket, vadászait francia kelmékben járatta. Tíz év alatt Kismartonban (Eisenstadt), Köpcsényben (Kittsee) és Tamásiban összesen hét vadasparkot és fácánkertet keríttetett el. 

Az európai arisztokrácia tagjaival Olaszországban, Hollandiában, és Franciaországban vadászott együtt II. Esterházy Pál Antal és az ott látottakat alkalmazta Magyarországra.  Vadászatai mellett rendezett vígasságok Európa szerte híresek voltak. 

Esterházy „Fényes" Miklós herceg (1714-1790) sem adta alább:  saját vadasparkot hozott létre a fertődi Eszterházy Kastély körül, ahol mobil lövészállásból terítette le a vaddisznókat.  Udvari zenészével,  Joseph Haydn-nel megkomponáltatta a "Vadászat" (»La chasse«) című szimfóniát.  Előkelő vendégei, mint Mária Terézia császárnő és Rohan francia bíboros unalmát szívesen űzte el vadászatokkal.

A francia forradalom politikai változásai kihatottak a fényűző udvartartásra is, és rövid időre vissza is fogták azt.

II. Miklós (1765-1833) udvartartása alatt jött újból divatba a vadászat az Esterházy udvarnál, melyek teljes mértékben szolgálták az újra építkező, újra megerősödni szándékozó arisztokrácia szellemiségét:  igény volt a királyi pompára és a köré járó felhajtásra.

Az eredeti elképzelések szerint Kismartont (Eisenstadt)  Charles Moreau, francia udvari építész tervei alapján „csupán a herceg kedvtelését szolgáló" vadászkastélyok és vadászházaknak vették volna körül.  A Balatontól délre fekvő ozorai uradalomban a vadászatok sokszor 6 napig tartottak, akár 12 ezer hajtót,  vadászt és szolgálót foglalkoztattak, és nem ritkán  ezer szarvas életébe is került.

Az 1848/49-es forradalom eredményeként az osztrák és magyar nemesség elvesztette a vadászat privilégiumát, mely egyben a fejedelmi fényűzések végét is jelentette.  A következő Esterházy generációk sokkal bensőségesebb és szerényebb vadászatokat rendeztek,  melyekre csak a császári család tagjai kaptak meghívást.

Csupán Alajos herceg (1844-1912) élte ki vadász szenvedélyét, és tette át székhelyét Indiába;  a család őt híres nagyvad-vadászként jegyzi.

A Magyar Vadászegylet elnökeként IV. Miklós herceg  (1869-1920) különösen síkraszállt a tilalmi idők és a fenntartható vadászat érdekében, mint ahogy ezt a tevékenységet a mai napig sikeresen gyakorolják az ausztriai Esterházy-erdészetekben.

Az Esterházy hercegek fegyvertára értékes és ritka darabokkal büszkélkedhetett;  a  XVIII. században garmadával vásárolták az itáliai és francia lőfegyvereket.  A vadászfegyver-gyűjteményről szóló dokumentumok még drágakő-berakásos arany lőfegyverekről is említést tesznek …

A napjainkra mindössze 280 darabosra összezsugorodott gyűjtemény máig olyan értékeket és érdekességeket rejt, mint pl. balkezes lőfegyverek, lövő vadászlándzsa vagy 16-tól 20. századbeli gyerek puskák. Ezek nem csak az Esterházy család vadászati hagyományairól tanúskodnak, hanem a vadászó hercegek kiváló ízléséről és státuszáról is. 

A vadász-gyűjtemény a míves számszeríjak mellett olyan egyszerű vadász íjakat is tartalmaz, melyekkel vaddisznóknak adták meg a kegyelemdöfést, de vadregényesen összetákolt, az Esterházy erdőkben garázdálkodó vadorzóktól elkobzott orvvadász puskákat is.

A vadászatok nélkülözhetetlen segédei voltak az előírt követelmények szerint kiválasztott és betanított vadászebek, lovak és ragadozó madarak.

A 18. századi Esterházy vadászatok gyöngyszemeinek számított az a 10 francia falkavadász (ú.n. Piqueure), akik felvehették a versenyt a szász király hubertusburgi és a császár Bécs melletti, penzingi vadászaival.

Esterházy Alajos herceg (1844-1912) egyik drámai kimenetelű vadászatának áldozata a dekkáni emberevő tigris, amely Erzsébet (Sisi) császárné és magyar királyné ágyelőjeként végezte: a vadat a kozmopolita főúri kalandor  1886-ban ejtette el az indiai fennsíkon.

 

1.: Belső udvarA fraknói vár fellegvárának belső udvara. Az 1690 körüli falfestmény, egyike az Alpoktól északra készült legnagyobbaknak  és császári portrékat ábrázol. Az udvar közepén I. Esterházy Pál herceg lovasszobra áll, az ő nevéhez köthető az  ősgaléria.  Fotó: Manfred Horvath, Bécs1.: Belső udvarA fraknói vár fellegvárának belső udvara. Az 1690 körüli falfestmény, egyike az Alpoktól északra készült legnagyobbaknak és császári portrékat ábrázol. Az udvar közepén I. Esterházy Pál herceg lovasszobra áll, az ő nevéhez köthető az ősgaléria. Fotó: Manfred Horvath, Bécs 2.: Vendégfegyverek. Forchtenstein (?), 1820 körül. Acél, fa, rézKaliber: 14,6 - 17,9 mm, sima. A 19. században az Esterházy hercegek nagy vadászatainál használták ezeket a fegyverraktárban őrzött, nagy számban fennmaradt vendégfegyvereket.A fegyverek feltehetően a fegyverraktár székhelyének, Fraknó várának a hercegi fegyvergyártó műhelyében készültek. Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs. Esterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein- Vadászfegyverraktár2.: Vendégfegyverek. Forchtenstein (?), 1820 körül. Acél, fa, rézKaliber: 14,6 – 17,9 mm, sima. A 19. században az Esterházy hercegek nagy vadászatainál használták ezeket a fegyverraktárban őrzött, nagy számban fennmaradt vendégfegyvereket.A fegyverek feltehetően a fegyverraktár székhelyének, Fraknó várának a hercegi fegyvergyártó műhelyében készültek. Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs. Esterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein- Vadászfegyverraktár
3.: Elöltöltős puskák, részlet Caspar Zellner Bécs, 18. század eleje. Acél, diófa, réz, csont Kaliber: 13 mm, vontcsövű. Caspar Zellner (Zelner) I. József (1678–1711) és VI. Károly császárok (1685–1740) által a legtöbbet foglalkoztatott udvari szállítóként volt ismert. Zellner a szász udvarnak is dolgozott. A fraknói vadászfegyver-gyűjtemény kilenc darabja Caspar Zellner műhelyéből való.Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs Esterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein- Vadászfegyverraktár3.: Elöltöltős puskák, részlet Caspar Zellner Bécs, 18. század eleje. Acél, diófa, réz, csont Kaliber: 13 mm, vontcsövű. Caspar Zellner (Zelner) I. József (1678–1711) és VI. Károly császárok (1685–1740) által a legtöbbet foglalkoztatott udvari szállítóként volt ismert. Zellner a szász udvarnak is dolgozott. A fraknói vadászfegyver-gyűjtemény kilenc darabja Caspar Zellner műhelyéből való.Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs Esterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein- Vadászfegyverraktár 4.: Esterházy Pál herceg udvari- és vadászkutyája: Leon. Ismeretlen művész, 1690 körül. Az Esterházy hercegek ősgalériájában a családtagokat ábrázoló közel háromszáz éves festmények között hat olyan alkotás is található, amelyek I. Esterházy Pál kedvenc kutyáit ábrázolják. Fotó: Gerhard Wasserbauer, BécsEsterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein4.: Esterházy Pál herceg udvari- és vadászkutyája: Leon. Ismeretlen művész, 1690 körül. Az Esterházy hercegek ősgalériájában a családtagokat ábrázoló közel háromszáz éves festmények között hat olyan alkotás is található, amelyek I. Esterházy Pál kedvenc kutyáit ábrázolják. Fotó: Gerhard Wasserbauer, BécsEsterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein
5.: II. Esterházy Pál Antal herceg bevonulása a kismartoni vadasparkba, részlet a vadaspark-festményből. Festmény C.K. jelzéssel, 1760 körül. A gigantikus festmény azt a kismartoni vadasparkot ábrázolja, amelyet II. Pál Antal herceg a kismartoni és a donnerskircheni rezidenciája közé építtetett. A kép nürnbergi rézmetsző mester Martin Tyroff 1759-ben készült ábrázolását adja vissza. A festőt a kismartoni vadaspark vadászai és erdőmesterei feltehetően részletes információkkal látták el, mivel tökéletes pontossággal ábrázolja a napjainkban is fellelhető térképészeti különlegességeket és részleteket. Fotó: Manfred Horvath, BécsEsterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein5.: II. Esterházy Pál Antal herceg bevonulása a kismartoni vadasparkba, részlet a vadaspark-festményből. Festmény C.K. jelzéssel, 1760 körül. A gigantikus festmény azt a kismartoni vadasparkot ábrázolja, amelyet II. Pál Antal herceg a kismartoni és a donnerskircheni rezidenciája közé építtetett. A kép nürnbergi rézmetsző mester Martin Tyroff 1759-ben készült ábrázolását adja vissza. A festőt a kismartoni vadaspark vadászai és erdőmesterei feltehetően részletes információkkal látták el, mivel tökéletes pontossággal ábrázolja a napjainkban is fellelhető térképészeti különlegességeket és részleteket. Fotó: Manfred Horvath, BécsEsterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein 6.: Kismartoni vadaspark, Rendezvous kastély Fotó: Manfred Horvath, Bécs6.: Kismartoni vadaspark, Rendezvous kastély Fotó: Manfred Horvath, Bécs
7.: Háromlábú asztalka sólyomvadászati jelenettel Bécs, 1740. Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs Esterházy Privatstiftung, Schloss Eisenstadt7.: Háromlábú asztalka sólyomvadászati jelenettel Bécs, 1740. Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs Esterházy Privatstiftung, Schloss Eisenstadt 8.: Vadász. Meisseni porcelán1750 körül. Porcelán, diszített; jelöletlen. A 18. század kedvelt ábrázolása volt a vadász a kutyájával. Feltehetőleg a figura egy női párjával együtt egy órát vagy csillárt díszített.  Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs. Esterházy Privatstiftung, Schloss Eisenstadt-Porcelán- és ezüstgyűjtemény8.: Vadász. Meisseni porcelán1750 körül. Porcelán, diszített; jelöletlen. A 18. század kedvelt ábrázolása volt a vadász a kutyájával. Feltehetőleg a figura egy női párjával együtt egy órát vagy csillárt díszített. Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs. Esterházy Privatstiftung, Schloss Eisenstadt-Porcelán- és ezüstgyűjtemény
9.: Ozorai hercegi vadászat, Reggeli	Johann Erdmann Gottlieb Prestel (1804-1885) 1870. Kromolitográfiák, összesen 11 lapról Gróf Festetics Leó 1870-ben megjelent, Johann Erdmann Gottlieb Prestel által illusztrált írása fontos bizonyítéka II. Miklós ozorai vadászatainak. Az évente megrendezésre kerülő, rendszerint hat napig tartó fővadászatot a kismartoni Főerdészeti Hivatal hetekig szervezte.9.: Ozorai hercegi vadászat, Reggeli Johann Erdmann Gottlieb Prestel (1804-1885) 1870. Kromolitográfiák, összesen 11 lapról Gróf Festetics Leó 1870-ben megjelent, Johann Erdmann Gottlieb Prestel által illusztrált írása fontos bizonyítéka II. Miklós ozorai vadászatainak. Az évente megrendezésre kerülő, rendszerint hat napig tartó fővadászatot a kismartoni Főerdészeti Hivatal hetekig szervezte. 10.: Esterházy Alajos herceg elejti egy tigrist.  Festmény Franc (?) Thomas Smith-től, 19. század vége. A nagyvad-vadász az elefánton és a támadó tigris: ez a kép számos, a 19. századi vadászatot bemutató publikációban megtalálható. Esterházy Alajos herceg vadászbarátja, VII. Edward angol herceg is hasonló módon illusztrálta indiai vadászélményeit.  Fotó: Manfred Horvath, Bécs. Esterházy Privatstiftung, Schloss Eisenstadt-Esterházy Alajos herceg hagyatéka10.: Esterházy Alajos herceg elejti egy tigrist. Festmény Franc (?) Thomas Smith-től, 19. század vége. A nagyvad-vadász az elefánton és a támadó tigris: ez a kép számos, a 19. századi vadászatot bemutató publikációban megtalálható. Esterházy Alajos herceg vadászbarátja, VII. Edward angol herceg is hasonló módon illusztrálta indiai vadászélményeit. Fotó: Manfred Horvath, Bécs. Esterházy Privatstiftung, Schloss Eisenstadt-Esterházy Alajos herceg hagyatéka
11.: IV. Esterházy Miklós herceg vadászok társaságában. Károly Kral Ovar és Moson/ Wieselburg, 1890 körül. Fénykép. A kép a fiatal herceget ábrázolja (balról a második) vadásztársaival, kezükben sétabotokból és lándzsákból összeállított vadászgerellyel. Esterházy Privatstiftung, Schloss Eisenstadt-könyvtár11.: IV. Esterházy Miklós herceg vadászok társaságában. Károly Kral Ovar és Moson/ Wieselburg, 1890 körül. Fénykép. A kép a fiatal herceget ábrázolja (balról a második) vadásztársaival, kezükben sétabotokból és lándzsákból összeállított vadászgerellyel. Esterházy Privatstiftung, Schloss Eisenstadt-könyvtár 12.: IV. Miklós herceg és Esterházy Margit hercegnő, szül. Cziráky  (1874–1910) 1906. Fénykép. IV. Esterházy Miklós (hátsó álló sor, 1. jobbról), Pál örökös herceg (első sor, 1. jobbról) és a Cziráky család tagjai, akik számos kismartoni és eszterházai vadászatban részt vettek.12.: IV. Miklós herceg és Esterházy Margit hercegnő, szül. Cziráky (1874–1910) 1906. Fénykép. IV. Esterházy Miklós (hátsó álló sor, 1. jobbról), Pál örökös herceg (első sor, 1. jobbról) és a Cziráky család tagjai, akik számos kismartoni és eszterházai vadászatban részt vettek.
13.: Egy puskatöltő díszegyenruhája 19. század első fele. A puskatöltő tevékenysége a vadászatról reprezentatív funkcióra változott. A díszegyenruha a császári udvar legpompásabb darabja volt és kizárólag ünnepi alkalmakkor viselték. A vadászatra emlékeztető kellékek az egyenruha jobb oldalán a vadásztülök, bal oldalán pedig a vadásztőr.Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs. Esterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein–Vadászfegyverraktár13.: Egy puskatöltő díszegyenruhája 19. század első fele. A puskatöltő tevékenysége a vadászatról reprezentatív funkcióra változott. A díszegyenruha a császári udvar legpompásabb darabja volt és kizárólag ünnepi alkalmakkor viselték. A vadászatra emlékeztető kellékek az egyenruha jobb oldalán a vadásztülök, bal oldalán pedig a vadásztőr.Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs. Esterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein–Vadászfegyverraktár 14.: Michael Huey:New England (USA)  madarai 2008 Egy 1870-es ezüstnyomat alapján készült anonym sztereográfia. C-print, diasec-mounted on aluminum.130 x 125 cm Edition of five (+2)14.: Michael Huey:New England (USA) madarai 2008 Egy 1870-es ezüstnyomat alapján készült anonym sztereográfia. C-print, diasec-mounted on aluminum.130 x 125 cm Edition of five (+2)
15.: Vadászat az Esterházy udvarban, első terem A vadászat II. Esterházy Pál Antal herceg (1711–1762) alatt vált hagyománnyá és érte el fénypontját: Saját solymászatot alapított, Brüsszelből hozatott vadászebeket, vadászait francia kelmékben járatta. Tíz év alatt Kismartonban, Köpcsényben és Tamásiban összesen hét vadasparkot és fácánkertet keríttetett el. Az európai arisztokrácia tagjaival Olaszországban, Hollandiában, és Franciaországban vadászott együtt II. Esterházy Pál Antal herceg és adoptálta az ott látottakat Magyarországra. Vadászatai mellett rendezett vígasságok Európa szerte híresek voltak.15.: Vadászat az Esterházy udvarban, első terem A vadászat II. Esterházy Pál Antal herceg (1711–1762) alatt vált hagyománnyá és érte el fénypontját: Saját solymászatot alapított, Brüsszelből hozatott vadászebeket, vadászait francia kelmékben járatta. Tíz év alatt Kismartonban, Köpcsényben és Tamásiban összesen hét vadasparkot és fácánkertet keríttetett el. Az európai arisztokrácia tagjaival Olaszországban, Hollandiában, és Franciaországban vadászott együtt II. Esterházy Pál Antal herceg és adoptálta az ott látottakat Magyarországra. Vadászatai mellett rendezett vígasságok Európa szerte híresek voltak. 16.: A hercegi vadászat kellékei, második terem. Az Esterházy hercegek fegyvertárai értékes és ritka darabokkal büszkélkedhettek: a 18. században garmadával vásárolták az itáliai és francia lőfegyvereket. Eszterháza Kastélyban vadászfegyver-gyűjteményről szóló dokumentumok még drágakő-berakásos arany lőfegyverekről is említést tesznek...… A mindössze 280 darabosra összezsugorodott gyűjtemény máig olyan értékeket és érdekességeket rejt, mint pl. balkezes lőfegyverek, lövő vadászlándzsát vagy 16-tól 20. századbeli gyerek puskákat. Ezek nem csak az Esteházy család vadászati hagyományairól tanúskodnak, hanem a vadászó hercegek kiváló ízléséről és státuszáról is.16.: A hercegi vadászat kellékei, második terem. Az Esterházy hercegek fegyvertárai értékes és ritka darabokkal büszkélkedhettek: a 18. században garmadával vásárolták az itáliai és francia lőfegyvereket. Eszterháza Kastélyban vadászfegyver-gyűjteményről szóló dokumentumok még drágakő-berakásos arany lőfegyverekről is említést tesznek…… A mindössze 280 darabosra összezsugorodott gyűjtemény máig olyan értékeket és érdekességeket rejt, mint pl. balkezes lőfegyverek, lövő vadászlándzsát vagy 16-tól 20. századbeli gyerek puskákat. Ezek nem csak az Esteházy család vadászati hagyományairól tanúskodnak, hanem a vadászó hercegek kiváló ízléséről és státuszáról is.
17,: Hercegi kalandor nagyvad-vadászaton, harmadik terem. III. Miklós herceg (1817-1894) másodszülött fiaként Lajosnak csekély esélye volt a család kormányzásának megöröklésére. A monarchia tisztjeként futott be karriert, magasan kitűntetésekkel, lovas tábornokként és a magyar testőrség kapitányaként szerelt le. A lelkes vadász élete során beutazta csaknem egész Európát, Észak-Afrikát, a Közel- és Közép-Keletet, Észak-Amerikát és Ázsiát.Nagyvad-vadászként akkor tett szert hírnévre Lajos herceg, amikor elejtette a dekkáni tigrist. Annak trófeáját Ferenc József császárnak ajándékozta, hitvese, Erzsébet (Sisi) a Hermesvillát díszítette vele.17,: Hercegi kalandor nagyvad-vadászaton, harmadik terem. III. Miklós herceg (1817-1894) másodszülött fiaként Lajosnak csekély esélye volt a család kormányzásának megöröklésére. A monarchia tisztjeként futott be karriert, magasan kitűntetésekkel, lovas tábornokként és a magyar testőrség kapitányaként szerelt le. A lelkes vadász élete során beutazta csaknem egész Európát, Észak-Afrikát, a Közel- és Közép-Keletet, Észak-Amerikát és Ázsiát.Nagyvad-vadászként akkor tett szert hírnévre Lajos herceg, amikor elejtette a dekkáni tigrist. Annak trófeáját Ferenc József császárnak ajándékozta, hitvese, Erzsébet (Sisi) a Hermesvillát díszítette vele. 18.: A hercegi vadászlakok, negyedik terem. II. Miklós (1765-1833) volt az utolsó, aki az Esterházy vadasparkot teljes egészében használta, és a kismartoni rezidenciája körüli területre kis klasszicista kastélyokat és vadászházakat terveztetett, mint pl. a Mária templomot a fenyvesben (Föhrenwald, Gloriette).Ő alakíttatta át 1817-ben a miklósvári kastélyt is a távoli Tamásiban, ami az Esterházy hercegek utolsó vadászkastély-építménye volt.18.: A hercegi vadászlakok, negyedik terem. II. Miklós (1765-1833) volt az utolsó, aki az Esterházy vadasparkot teljes egészében használta, és a kismartoni rezidenciája körüli területre kis klasszicista kastélyokat és vadászházakat terveztetett, mint pl. a Mária templomot a fenyvesben (Föhrenwald, Gloriette).Ő alakíttatta át 1817-ben a miklósvári kastélyt is a távoli Tamásiban, ami az Esterházy hercegek utolsó vadászkastély-építménye volt.
A negyedik terem19. A negyedik terem 20.: Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója és Stefan Körner, az Esterházy hercegi gyűjtemény kurátora a fraknói vár ezüstszobájában20.: Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója és Stefan Körner, az Esterházy hercegi gyűjtemény kurátora a fraknói vár ezüstszobájában

 (c)  Esterházy Privatstiftung – a kiállítási képeket az alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.

  

III. Miklós herceg (1817-1894) másodszülött fiaként Alajosnak csekély esélye volt a család kormányzásának megöröklésére. A monarchia tisztjeként futott be karriert, magas kitűntetésekkel, lovas tábornokként és a Magyar Testőrség kapitányaként szerelt le. Mint a londoni követség tiszteletbeli katonai attaséja állandóan Bécs és London között ingázott.

Szoros baráti szálak fűzték az angol királyi ház tagjaihoz és Rudolf osztrák trónörököshöz.

A lelkes vadász élete során beutazta csaknem egész Európát, Észak-Afrikát, a Közel- és Közép-Keletet, Észak-Amerikát és Ázsiát.  Egy alkalommal Phileas Fogg példáját követve csaknem 70 nap alatt utazta be a fél Földet.

Kétszer járt a hercegi sarj Indiában nagyvad-vadászaton (1886-87 és 1890-91 között), ahol tigrist, párducot, orrszarvút, bivalyt, antilopot és medvét hozott terítékre.  Nagyvad-vadászként hírnévre a dekkáni tigris elejtésekor tett szert Alajos herceg,  annak trófeáját Ferenc József császárnak ajándékozta, hitvese, Erzsébet (Sisi) a Hermes villát díszítette vele. 

A nőtlen herceg trófeákból, néprajzi- és műtárgyakból valamint giccsekből álló óriási hagyatéka ma a kismartoni hercegi gyűjtemény részét képezi.

A hercegi vadászlakok

Az Esterházyak legrégibb vadasparkja, a lakompaki (Lackenbach) szarvaskarám , Miklós nádor (1583-1645) büszkesége, már 1622 óta bizonyíthatóan létezett.  A Kismarton (Eisenstadt) és Darázsfalu (Trausdorf) közötti »Castellum Paris« elnevezésű nyári kastély közelében 1700 körül egy kis fácános létesült.  Itt tartották a hercegi kutyákat, s a tavaknál horgászás nyújtott szórakozást.

II. Pál Antal (1711-1762) nagy erőfeszítéseket tett uradalmaiban folyó vadászatok európai színvonalra történő emelése érdekében:  az 1730-as években létrehozta a köpcsényi (Kittsee) kastélya melletti vadasparkot és fácánost,  1758 körül pedig a Balatontól délre fekvő Tamásiban, valamint a nyugat-magyarországi uradalmakban Darázsfaluban (Trausdorf), Büdöskúton (Steinbrunn) és Kismartonban (Eisenstadt) alakított ki vadasparkokat.

A legfényűzőbb mind közül – mint azt a nagy vadaspark-festményen megörökítették – a Sérc (Schützen) melletti kismartoni vadaskert volt, egy 20 km hosszú fallal körülvett vaddisznóssal és vadászlakkal.

A »magyar Versailles«-nak nevezett Eszterháza Kastély fácánosával, vaddisznó- és szarvas kertjével az utolsó bizonyítéka az Esterházy vadaskertek barokk fénykorának.

Az I. Miklós (1714-1790) által Eszterháza mellett megépített jóval szerényebb „Monbijou" elnevezésű vadászkastély már magán hordozza az 1789-es korszakváltás elemeit. Utódja, Antal herceg, már csak fácánra vadászott, és szállásként egy kastélyt építtetett a Kismarton melleti Föllikberg-en.

II. Miklós (1765-1833) volt az utolsó, aki az Esterházy vadasparkot teljes egészében használta, és a kismartoni rezidenciája körüli területre kis klasszicista kastélyokat és vadászházakat terveztetett, mint pl. a Mária templomot a fenyvesben (Föhrenwald, Gloriette).  Ő alakíttatta át 1817-ben a miklósvári kastélyt is a távoli Tamásiban, ami az Esterházy hercegek utolsó vadászkastély-építménye volt.

Mit láthatnak az új  kiállítás látogatói?

Vadászati módok, egykori látványos vadászbalesetek, a magyar mágnások hatóvadászatának kellékei kerülnek bemutatásra.  Először mutatják be az Esterházy hercegek XVII.-XVIII. századi fegyvergyűjteményét, annak egyedi darabjait.  A háttéranyagban festmények, porcelánok, bútorok, vadászkastélyokat és vadászterületeket ábrázoló rajzok szolgálnak illusztrációként. 

Esterházy Alajos (1844 – 1912) hagyatékának egyes darabjaiból következtethetünk ennek a fentemlített, különös Esterházy sarjnak a nagyvad-vadászat iránt érzett szenvedélyére;  a 19. század végén elejti a dekkáni emberevő tigrist, melynek trófeáját a császárnak ajándékozza …

A kiállítás gyöngyszeme az 1756-ban kialakított, schützeni vadasparkról készült festmény. Két éve leltek rá a vár padlásán, kis csomaggá összecsavarva, így került a restaurátorok elé a 18. századi Európa legnagyobb vadasparkját ábrázoló,  7×4 méteres festmény.  Évszázadokon át  1×1 méteresre összehajtogatva hánykolódott a padláson, s több, mint egy éves restaurálási munkálatok befejezése után kerül a közönség elé.

A Hercegi hallali kiállítás  előkészítésén  15 restaurátorcsapat foglalatoskodott, egy éven át,  a fegyverek, festmények, állatpreparátumok, rajzok és tervek, falak, ajtók és ablakok restaurálásával.  Egy éves tudományos kutatás előzte meg a kiállítás megnyitását.  A  Hercegi hallali   a fraknói vár hercegi lakosztályainak termeiben kerül bemutatásra.  A történelmi helyiségeket,  falfestményeket és a pompás barokk ajtókat az elmúlt két év során restaurálták. A kiállítás fénypontja a hercegek nyári étkezője.

A kiállított értékes darabokat modern, speciális vitrinek tartalmazzák, biztosítva az ideális klíma-körülményeket és a pormentes tárolást.  A kiállítás 250 tárgyat és 189 tárgycsoportot mutat be,  az egyetlen kölcsönzött tárgy a dekkáni tigris bundája, amelyet I. Ferenc József császár kapott ajándékba és napjainkban a bécsi bútormúzeum tulajdona.

A  tervezés, kivitelezés, koordináció munkáinak szervezői munkáit Stefan Körner, az Esterházy Magánalapítvány

kurátora vezette. 

A vadászat társadalmi-kultúrtörténeti szerepe

Az udvari vadászatok a nemesség legmagasabb rétege, így az Esterházy hercegek esetében is, az egykori társadalomban elfoglalt helyzetük szélesebb körű tudatosításra, valamint saját szórakoztató időtöltésükre szolgáltak, ily módon a nemesség kultúrtörténetének szerves részét képezik.

Jelen kiállítás szervezői előtt is adva volt a dolog természetéből adódó feladat;  szabadban zajló vadászatnak a zárthelyű kiállításon való felidézése.  A megvalósult megjelenítésben csillárokon ülő vadász-sólymok emlékeztetnek a madarakkal történő vadászatra, a falakon vadászhálók feszülnek dekorációként, kitömött vaddisznók tekintenek ránk és szarvas-agancsok tartják a vadászfegyvereket bemutató vitrineket.  Külön szoba szolgál a nagyvadakat becserkésző Esterházy Alajos emlékének.  A látványt erősíti a hanginstalláció;  klasszikus vadászatok zenéje és modern zene párhuzama erősíti, s idézi  a természet, a vad és a vadászat zajait. 

Vadászat és művészet  kapcsolódása az Esterházyak történetében

Öt éve már, hogy az Esterházy alapítvány újraélesztette a hagyományt a kortárs művészetek támogatásáról a modern épületek építését, ill. fiatal zenészek, képzőművészek támogatását illetően.

Ottrubay István, az alapítvány vezérigazgatója vallja; a múltba való visszatekintés csak a jelenen keresztül lehetséges, ezt képviseli tevékenységében ez a nagy történelmi háttérrel rendelkező, modern gazdálkodást folytató kulturális üzem,  az Esterházy Magánalapítvány. 

A  „Hercegi hallali"  kiállítás történelmi eredetiségű tárgyai között kortárs művészek vadászati témájú alkotásai is feltűnnek,  a 12 főnyi nemzetközi alkotógárda Magyarországról, Bécsből, Amerikából és Angliából származik.

A kiállítás keretén belül így az Esterházy hercegek vadászati szenvedélyét tanúsító relikviák  kerülnek szembe, egészülnek ki kortárs művekkel. A kiállítás szervezői a vadászat iránti kedvet és érdeklődést kívánták felkelteni, s azt is tudatosítani, hogy a vadászat az európai kultúrtörténet fontos elemét jelenti, bármennyire is vitatott ez a tevékenység újabb korunkban.

Az Esterházyak a  fenntartható, felelős vadászat mellett voksolnak modern erdőgazdaságukban

Az  „Esterházy Betriebe" (Eszterházy Vállakozások) kereken 22.500 hektár erdőt művel.  Az erdőterületek a Lajta-hegységtől a „Bucklige Welt"-ig nyúlnak.  Ezeket az erdőket a fenntartható erdőgazdálkodás irányelveinek figyelembe vételével, a nemzetközileg elismert PEFC-alapelvek szerint művelik.        

A vadászatnak és a halászatnak mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak az Esterházyaknál.  A vadászásra jelenleg kétféle lehetőség van a  vállalkozás területén,  fizetős vagy szerződéses vadászat formájában.

A mai napig különlegességnek számít az 1756 óta üzemelő kismartoni vadaspark.  A területen a halászatra alkalmas vizeminősége kitűnő, halállománya gazdag és egészséges. 

Az Esterházy Vállalkozások  magáról azt tartja, hogy a természet kiaknázásában a felelős és kíméletes módszereket követi, ezt tartja vezérelvnek.  A több ezer hektáros, többek között a Fertő tónál található nemzeti park és nádas természetvédelem alatt áll,  ezzel segítve elő a helyi állat és növényvilág zavartalan fejlődését.

A 2006-ban alapított kismartoni székhelyű Kompetencia- és Természeti Management-Központ  erősíti a munkatársak kötődését a vállalkozáshoz,  segíti szakértelmük növelését;  így tanácsadóként Európa-szerte igénybe veszik munkájukat.

Gyakorlati tudnivalók a kiállításokról:

A vadászati kiállítás  2008. május 10 – 2010. október 31. között tekinthető meg.

A vár és a fegyvertár megtekintése csak helyi vezetővel lehetséges, ,

belépőjegyek  ára:

-8  euró (felnőtt), 

-7  euró (kedvezményes),

-6 euró  (csoportos látogatóknak),

-21 euró (családoknak).

Az Esterházy kincstárat külön,  45 perces túrán lehet megtekinteni , kis csoportokban, ára a fenti bontásban:

-10,  9,  8,  és  28 euró.

A vezetés hétfőtől péntekig  11.00,  13.00  és  15.00 órakor indul.

Szombat-vasárnap és ünnepnapon  11.00,  13.00 és  15.00 órakor.

A vadászati kiállítás és a kincstári vezetés együttes megtekintésére különböző kombinált belépők kaphatók

15-55 euró árban.  Engedményre számíthatnak a Kisalföld-Cardal érkezők, ill. a Vakáció Vendégházak lakói,

valamint  a diákok, főiskolai-egyetemi hallgatók, nyugdíjasok és rokkantak.

Rendezvénynaptár:  Fraknó vára 2008

Dátum

Időpont

Rendezvény

Június 14.  szombat

10.00-16.00 óra

Ingyenes becsüsnap a Dorotheum aukciósházzal. Helyszín: Díszterem

Június 21. szombat

Június 28-tól

Július 28-ig

19.00 óra

Szombat és

Vasárnap

10-18.00 óra

Jazzkonzert

Hely: Luther pince

Fantasztikus Fraknó vára (vásári sokadalom gyermekrendezvény a hónap hétvégein)

Augusztus 8-10.

20.30 óra

Nyáresti mozi – Dracula

Augusztus 8.  péntek

18.00 óra

„Space Invaders" című kiállítás megnyitója.

A modern művészet intervenciója.

2008.október 31-ig tekinthető meg.

Augusztus 15.  péntek

Augusztus 23.  szombat

Szeptember 20.  szombat

10.00 – 18.00 óra

10.00-16.00 óra

10.00 – 16.00 óra

Fraknói napok

Ingyenes becsüsnap a Christie´s aukciós-házzal

Ingyenes becsüsnap a Sotheby's aukciós-házzal

Október 11-12.  szombat

10.00 – 18.00 óra

Esküvői kiállítás

December 7.  vasárnap

December 12-14.

17.00 óra

10.00 – 18.00 óra

Adventi koncert

Advent Fraknó várában

http://www.esterhazy.at/

http://www.burg-forchenstein.at/

http://www.kinder-burg-forchenstein.at/

Harmat Lajos