Már nem feltétlenül halálos betegség az AIDS, viszont éppen ezért is lanyhulni látszik a megelõzésre fordított figyelem. Pedig az elmúlt években is több százezer európai – fõleg fiatal – fertõzõdött meg a HIV-vírussal – áll az EP által elfogadott szövegben. A képviselõk a minél szélesebb körû tájékoztatást, a gyógyszerkutatások támogatását, a már megbetegedettekkel szembeni elõítéletek leküzdését szorgalmazzák.

  Már nem feltétlenül halálos betegség az AIDS, viszont éppen ezért is lanyhulni látszik a megelõzésre fordított figyelem. Pedig az elmúlt években is több százezer európai – fõleg fiatal – fertõzõdött meg a HIV-vírussal – áll az EP által elfogadott szövegben. A képviselõk a minél szélesebb körû tájékoztatást, a gyógyszerkutatások támogatását, a már megbetegedettekkel szembeni elõítéletek leküzdését szorgalmazzák.

Az UNAIDS 2006-es járványügyi jelentése szerint világszerte több mint 39,5 millió HIV-fertõzött él, 2006-ban pedig 4,3 millióan fertõzõdtek meg HIV-vel. A HIV/AIDS által érintett népesség 95 százaléka fejlõdõ országban él.

Az EuroHIV 2005-ös jelentése szerint 1998 és 2005 között az Európai Unióban 215 ezer 510-en fertõzõdtek meg HIV-vel, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint pedig egész Európában 646 ezer 142 fõ. Az új HIV-fertõzöttek több mint fele 25 év alatti. A legnagyobb kockázatnak az intravénás kábítószer-használók, a homoszexuális férfiak, a szexiparban dolgozók és klienseik, a migránsok, a fogvatartottak, valamint a 25 éves kor alatti fiatalok vannak kitéve – sorolja az adatokat a Georgs Andrejevs (lett, liberális) által elõterjesztett jelentés.

Jobb életesélyek, mérséklõdõ éberség

A betegséggel szemben ma sem létezik védõoltás. Igaz, a jelentés szerint a most megbetegedettek életesélyei sokkal jobbak, mint akár húsz évvel ezelõtt. Az egyre hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztése miatt a vírusfertõzés már nem jelent okvetlenül halálos ítéletet – állapítja meg a jelentés. Ugyanakkor épp az egyre hatásosabb gyógymódok miatt a megelõzésre fordított figyelem is lanyhulni látszik – jegyzi meg indokolásában a képviselõ.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az érintettek gyakran nincsenek tisztában betegségükkel, Olaszországból és Spanyolországból pedig nem érkeznek meg az adatok az európai szintû nyilvántartáshoz az ezekben az országokban élõ HIV-fertõzött személyekrõl – olvasható a jelentésben.

Nevelés és nõi óvszer

?A HIV/AIDS elleni küzdelem leghatékonyabb eszközeit a megelõzõ programok jelentik, beleértve a nevelést, az információhoz és az óvszerekhez való jobb hozzáférést" – fogalmaz a jelentés. A nõk számára lehetõleg olyan védekezõ módszert kell támogatni, amely a férfi beleegyezése nélkül is lehetõséget ad számukra a prevencióra – fogalmaz a jelentés.

Az egyik elfogadott módosítás szerint ?a nõi óvszerekhez való hozzáférés még mindig kiaknázatlan annak ellenére, hogy ez a rendelkezésre álló egyetlen, a nõk által ellenõrizhetõ eszköz, amely megvédi õket a nem kívánt terhességtõl, a HIV-vírustól és más, szexuális úton terjedõ fertõzésektõl".

A HIV-vírust hordozó terhes nõk esetében külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a magzat ne váljon vírushordozóvá – vélik a képviselõk.

Fejlettebb gyógyszerek

?Minden embernek joga van az egészségügyi ellátásra, az egészségügyi szolgáltatásokra és a gyógyszerkészítményekhez való hozzáférésre" – írja a jelentés. A betegség kezelésére szolgáló gyógyszerek az elmúlt években mintegy 99 százalékkal lettek olcsóbbak, viszont a betegek által szintén igényelt, ún. másodvonalbeli készítmények ára továbbra is rendkívül magas- derül ki a jelentésbõl.

A képviselõk ?felszólítják a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a HIV-ellenes gyógyszerekhez való hozzáférést minden érintett, de különösen a várandós asszonyok számára tegyék lehetõvé annak érdekében, hogy korlátozzák a betegségnek a még meg sem született gyermekre való átterjedését".

Az EP arra kéri a tagállamokat, ?fordítsanak több közfinanszírozást a gyógyszerkutatásra, mégpedig azáltal, hogy a közfinanszírozás kedvezményezettjeitõl megkövetelik, hogy kutatásaik bizonyos részét ilyen betegségeknek szenteljék".

Küzdelem az elõítéletek ellen

A 2006. februári, AIDS-megelõzésrõl szóló Eurobarométer-felmérés szerint az EU népességének 54 százaléka úgy gondolja, HIV-fertõzést okozhat egy AIDS-beteggel történõ csókolózás, 42 százalék pedig arról is meg van gyõzödve, hogy a fertõzött ember által használt pohárból való ivás is ide vezet.

A képviselõk felszólítják a tagállamokat, vegyék fel a küzdelmet a homofóbia és a HIV-fertõzöttekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen. A jelentés szerint fokozott figyelmet érdemelnek azok az egészségügyben dolgozó személyek is, akik HIV-fertõzöttekkel kapcsolatos munkát végeznek. Az egészségügyi dolgozók továbbképzését is szorgalmazza a jelentés annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudják tájékoztatni a közvéleményt a betegségrõl.

Az EP felszólítja a bizottságot, hogy az AIDS elleni küzdelmet az uniót környezõ országokban is támogassa. 

Gurmai: megelõzés és tájékoztatás a nõk és gyermekek védelmében

A szocialista frakció és a nõjogi bizottság nevében felszólaló Gurmai Zita azt mondta, (PSE), ?az elmúlt két évben a HIV-vel fertõzött lányok és nõk száma a világ minden táján emelkedett, Kelet-Európában, Ázsiában, Latin-Amerikában pedig különösen gyors ütemben. (…) 2005-ben a világon közel 5 millió újabb HIV-fertõzés történt, és az AIDS-hez kapcsolódó betegségek 3 millió ember életét követelték. Ebbõl mintegy félmillió gyermekét."

A képviselõnõ szerint ?az AIDS/HIV elleni stratégia legfontosabb elemévé kell tenni a nõk és gyermekek védelmét. E küzdelem leghatékonyabb eszközei – mondta Gurmai – ?a megelõzés, a felvilágosítás, tömegtájékoztatási eszközök és a legmegfelelõbb tájékoztatási csatornák fokozottabb felhasználása, adatgyûjtés, kutatás, illetve az idõbeni felismerés és kezelés".

Jelentéstevõ: Georgs Andrejevs (ALDE, LV)

Jelentés: A6- /2007

Téma: A HIV/AIDS elleni küzdelem az Európai Unióban és a szomszédos országokban, 2006-2009

Szakbizottság: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. április 24., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2232

Georgs Andrejevs

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Andrejevs&partNumber=1&language=HU&id=28620

REGIONÁLIS POLITIKA

EP: reformra szorul az uniós strukturális politika, ha csatlakozik Törökország

Tarthatatlan a mostani uniós strukturális politika, ha tovább bõvül az unió. Törökország óriási, ám szegény területeinek a mostani szabályok alapján történõ támogatása például csökkenthetné a 2004 óta csatlakozott országok fejlesztésére jutó forrásokat is – olvasható egy az EP által megszavazott jelentésben. A források elköltésének hatékonyságát fokozni kell, a visszaéléseket komolyabban meg kell torolni, és a jogtalanul igénybe vett támogatást vissza kell szerezni – vélik a képviselõk.

?A jövõbeni csatlakozások egészükben a jelenlegi strukturális politika látószögébõl túlságosan nagy terhet rónak a közösségre" – írja a kedden, 473-113-104 arányban elfogadott jelentéséhez fûzött véleményében Markus Pieper (néppárti, német) EP-képviselõ. A csatlakozásra váró országok belépésével az unió területe és népessége nõni, az egy fõre jutó GDP-je viszont minden esetben csökkenni fog. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy régió támogatására mind kevesebb pénzt lehet majd költeni, illetve jelentõs számú regió, sõt ország is kikerülhet a strukturális, illetve kohéziós támogatáshoz jutók körébõl. (A számítások szerint a 2004-ben csatlakozottak közül gyakorlatilag csak Szlovákia és a balti államok juthatnának ilyen forrásokhoz.).

Törökország: merõben új arányok

Míg a csatlakozási felkészülésben már jócskán elõrehaladott, és bizonyos területeken néhány mostani EU-tagnál is jobban álló Horvátország belépése nem jelentene jelentõs változást, Törökország felvétele új dimenziót jelentene a kohéziós politikában – vélik a képviselõk. ?Törökország csatlakozása a 27-tagú EU területét 18,3 százalékkal, lakosságát 14,7 százalékkal növelné, az egy fõre jutó GDP-jét pedig 10,5 százalékkal csökkentené" – olvasható a jelentésben. ?A jelenlegi szabályok és feltételek értelmében Törökország csatlakozása merõben új arányokat teremtene az EU kohéziós politikájában, amelyet még sohasem alkalmaztak ekkora méretû, ennyire alacsony gazdasági fejlettségû és ilyen nagymértékû regionális különbségekkel rendelkezõ ország esetében" – fogalmaz a szöveg.

Ugyanakkor a képviselõk szerint ?a jövõbeni bõvítések nem vezethetnek ahhoz, hogy a statisztikai hatás miatt egyre több régió kikerüljön a jelenlegi kohéziós politika finanszírozás támogathatósági körébõl anélkül, hogy a meglévõ egyenlõtlenségek ténylegesen megszûntek volna".

A jövõben az EU saját forrásainak legalább 1,8 százalékát a kohéziós támogatásokra kell költeni, és növelni kell a tagállamok részvállalását is, vagyis a társfinanszírozás arányát – vélik a képviselõk.

Pazarolják a forrásokat

A képviselõk aggodalmukat fejezik ki a miatt, hogy ?egyes régiókban az EU-támogatások nem megfelelõen igazodnak az ezekben a régiókban tapasztalható helyzethez, e régiók emiatt több éves költségvetési támogatás ellenére sem fejlõdtek, ami azt jelenti, hogy a közösség forrásait elpazarolták". A jövõben ezt mindenképp el kell kerülni – olvasható a jelentésben. A tervezett állásfoglalásban a képviselõk keményebb szankciókat követelnének a támogatási pénzekkel való bizonyított visszaélések esetére, a pénzek visszaszerzésére pedig hatékony eljárást szorgalmaznak. A jövõben a strukturális alapokat a demográfiai változások ellensúlyozására is fel kell használni – áll a jelentésben.

A bõvítést nem akadályozhatják a problémák

Mindazonáltal a szöveg megállapítja: az EU-nak nyitott közösségnek kell maradnia, és a strukturális politikai kérdések nem gátolhatják a jövõbeni bõvítést.

Surján: el kell kerülni a csalódottságot az új és a régi tagállamokban is

A néppárti frakció nevében Surján László szólalt fel. ?A kohéziós politika mai szintje finanszírozhatatlan lesz, ha azt a mostani tagjelöltekre is alkalmazni kell. De (…) Horvátország felvétele például sem mérete, sem gazdaságának állapota miatt semmi gondot nem okoz" – mondta a képviselõ. Surján hozzátette: el kell kerülni, hogy az új tagállamok csalódottak legyenek, ugyanakkor ?ha a felzárkóztatás kedvéért visszafogjuk a már létezõ programokat, a mostani tagállamok polgárai érzik magukat becsapottnak. Mindkét esetben csökken az összetartozás érzése".

Surján szakmailag indokolhatatlannak nevezte azt a ?kényszerû kompromisszumot" is, amely értelmében például tagságának elsõ hét évében ?Magyarország egy fõre számolva kétszer akkora fejlesztési támogatást kap, mint a vele szomszédos Románia". A képviselõ szerint ?komoly tanulság, hogy az unió nem mûködtethetõ jól annál alacsonyabb szinten, mint amit a Böge-jelentés (ebben az EP a hétéves költségvetés számainak megemelését javasolta, de ezt csak bizonyos területeken sikerült kiharcolnia – a szerk.) elfogadásával ez a parlament javasolt".

Harangozó: minél gyorsabban integrálni kell Horvátországot, a Nyugat-Balkánt és Törökországot

A szocialista frakció véleményét Harangozó Gábor ismertette. A képviselõ azt mondta, ?ha egyenként vizsgáljuk meg a tagjelölt országok csatlakozásának a kohéziós politikára gyakorolt hatását, (…) akkor sem Horvátország, sem a Nyugat-Balkán országainak csatlakozása nem jelent közvetlen veszélyt az unió kohéziós politikájára. Ezen országok csatlakozása ugyanis Európa kohéziójának szempontjából sokkal több lehetõséget, mint veszélyt rejt magában".

Harangozó úgy vélte, ?a jelenlegi tagállamok szomszédos régióinak felzárkóztatásában jelentõs szerepet tölthet be a Nyugat-Balkán minél gyorsabb integrálása". Eközben ?az új tagok belépéséhez figyelembe kell vennünk az unió befogadóképességét, és, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretekkel képesek legyünk megfelelõen finanszírozni politikáinkat".

?Törökország csatlakozása méretébõl, lakosságának számából, gazdasági fejlettségi szintjébõl valamint a regionális különbségek mértékébõl adódóan egy teljesen új léptékû kohéziós politikát igényel. Egyetértek minden olyan kezdeményezéssel, ami fókuszáltabb segítségnyújtást céloz meg Törökország minél gyorsabb és zökkenõmentesebb integrációja érdekében" – fogalmazott a képviselõ.

Jelentéstevõ: Markus Pieper (EPP-ED, DE)

Jelentés: A6-0087/2007

Téma: A jövõbeli bõvítések következményei a kohéziós politika hatékonyságára nézve

Szakbizottság: Regionális Fejlesztési Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. április 23. hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2107

Markus Pieper http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28224&language=hu

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK

Egyszerûbb, olcsóbb nemzetközi pénzforgalmat akar az EP

A készpénzkímélõ fizetési módok új, egyszerûbb, gyorsabb és olcsóbb nemzetközi rendszerérõl fogadtak el jogszabályt az EP-képviselõk. A külföldön végzett kártyamûveletek és a nemzetközi bankközi átutalások is könnyebbé válhatnak az új, EU-szintû keretrendszernek köszönhetõen. A bankszektornak 2010-ig lesz ideje felkészülni a rendszer bevezetésére.

Bár az euróövezetben a készpénzforgalom az új fizetõeszköz bevezetésével 2002-tõl egyszerûbbé vált, a készpénzkímélõ fizetési módok nemzetközi viszonylatban továbbra is drágának és lassúnak számítanak. A különféle bankkártyák jellemzõen csak a kibocsátó bank országában használhatók. Ezért a nyaralás, tanulás vagy munka céljából külföldön tartózkodók gyakran kénytelenek az adott országban is számlát nyitni. Ugyanezzel a problémával számos cég is szembesül, ami nehezíti és drágítja az nemzetközi üzleti célú pénzmozgásokat is.  Az unió és az európai bankok 2010-ig jelentõsen változtatnának a mostani rendszeren.

Gyorsabb és olcsóbb nemzetközi átutalást

Az új szabályozás többé-kevésbé a szolgáltatási irányelv pénzpiaci méretre szabásának is tekinthetõ, két fõ elemmel. A cél egyrészt az, hogy rövidüljön a határon átnyúló fizetések ideje, így a bankok is kevesebb idejig használhatnák ügyfeleik pénzét, õk viszont gyorsabban és olcsóbban juthatnak a szolgáltatásokhoz. Másrészt azt is szeretné elérni az unió, hogy a bankokon túl egyéb szereplõk is jelenhessenek meg a piacon, ily módon is mérsékelve a bankok monopolhelyzetébõl származó elõnyeit.

Az ?egységes európai pénzforgalmi övezet" projekt azt jelenti, hogy a nemzetközi és a hazai pénzmozgásokat is egy közös európai rendszeren keresztül fogják lebonyolítani. Ezen felül a bankkártya-használat is egyszerûsödni fog: nemzetközi viszonylatban eltûnnek a különféle korlátozások és extra költségek. Mivel az országonkénti és az EU-szintû pénzforgalmi rendszer közös technikai alapra épül, szükségtelenné válik a másik EU-országban történõ bankszámlanyitás. Így a nemzetközi pénzforgalom kevesebb költséggel és veszõdséggel jár majd mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. És bár az új rendszer bevezetése költségeket jelent a bankszektornak, középtávon a rendszert a jelenleginél olcsóbban lehet majd üzemeltetni, ezért várható, hogy a bankok újabb szolgáltatásokkal rukkolnak majd elõ.

28 milliárdos megtakarítás

Becslések szerint középtávon, uniós szinten mintegy 28 milliárd euró megtakarítást lehet elérni az új rendszer bevezetésével. Az új irányelv a nemzetközi pénzátutalások többségénél a végrehajtásra (számlajóváírásra) egy napos határidõt szab meg.

Mindez persze csak akkor lesz lehetséges, ha az országonkénti pénzforgalmi rendszerek igazodnak egy közös normarendszerhez. Tulajdonképpen ezt tartalmazza a most a parlament elé kerülõ ajánlás. 

A francia, néppárti Jean-Paul Gauz?s által elõterjesztett jelentést már tavaly szeptemberben elfogadta a parlament szakbizottsága. A késést az okozta, hogy az EP szeretett volna a Tanáccsal elõzetesen egyetértésre jutni annak érdekében, hogy a jelentést elsõ olvasatban el tudják fogadni. Ez ugyanis felgyorsíthatná a jogalkotási folyamatot. A tagállamoknak a Tanácsban ez év március végére sikerült megállapodásra jutniuk a szövegrõl.

Gauz?s, aki több elnökségi perióduson keresztül részt vett a Tanácsban az e témában folytatott tárgyalásokon, üdvözölte, hogy végül sikerült kompromisszumot találni.

Becsei: áttörés a fizetési szolgáltatásokban

?Bízom benne, hogy a belsõ piac megnyílásának kedvezõ hatásait is élvezhetjük a sok kedvezõtlen mellett" – mondta parlamenti felszólalásában a néppárti frakció nevében felszólaló Becsei Zsolt. A képviselõ reméli, áttörést sikerül elérnio a fizetési szolgáltatásoknál: a szektor eddig elmaradt egységes szabályozása tisztább helyzetet teremt, és új szereplõk piacra lépése révén a szolgáltatások árai is csökkenhetnek. ?Kiemelkedõen fontos a letelepedés és a szolgáltatás szabadságának tényleges biztosítása" – mondta Becsey.

A képviselõ üdvözölte, hogy az új szabályozásnak köszönhetõen a címzettek hamarabb juthatnak a számukra más országban feladott pénzhez, a bankok pedig rövidebb ideig használhatják ingyen ügyfeleik pénzét. A képviselõ örömét fejezte ki, hogy a most elfogadott jogszabály külön megemlékezik a mikrovállalkozásokról.

Becsei úgy vélte, a nemzeti jogba való átültetéstõl számított három év elteltével esedékes  felülvizsgálatnál derül majd ki, valóban jól jártak-e – a többi között – a képviselõ szerint kiszolgáltatott helyzetben lévõ közép-európai fogyasztók.

Jelentéstevõ: Jean-Paul Gauz?s (EPP-ED, FR)

Jelentés: A6-0298/2006

Téma: Fizetési szolgáltatások a belsõ piacon

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a belsõ piaci fizetési szolgáltatásokról, valamint a 97/7/EK, a 2000/12/EK és a 2002/65/EK irányelv módosításáról

Szakbizottság: Gazdasági és Monetáris Bizottság

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 23. hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0245

Jean-Paul Gauz?s

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28193&language=hu

KÖLTSÉGVETÉS

2005-ös zárszámadás: tagállami felelõsségvállalást az uniós pénzekért

Jóváhagyta az EP az Európai Unió intézményei 2005-ös költségvetésének végrehajtását. A képviselõk ragaszkodnak ahhoz, hogy a tagállamok nemzeti nyilatkozatokban vállaljanak felelõsséget azért, hogy az adott országban szabályszerûen használták fel az uniós pénzeket. Az EP adott esetben az uniós kifizetések felfüggesztésével is nyomást gyakorolna a tagállamokra.

Az EP ún. költségvetési mentesítési eljárásban hagyja jóvá az uniós intézmények költségvetésének végrehajtását, vagyis az EP-képviselõk jóváhagyása szükséges a zárszámadás elfogadásához. Most a 2005-ös költségvetések vannak soron.

Az Európai Bizottság (EB) 2005-ös zárszámadásával Salvador Garriga Polledo (néppárti, spanyol), az Európai Parlamentével Bart Staes (zöldpárti, belga) jelentése foglalkozik. A bizottság költségvetési mentesítését 567-62-43, a parlamentét 614-55-18 arányban hagyták jóvá a képviselõk. (A többi EU-intézmény költségvetését a Caspary-, illetve Camre-jelentések, valamint Herczog Editnek az uniós ügynökségekkel foglalkozó jelentései értékelik. Ez utóbbiakról külön cikk szól.)

Nemzeti irányítási nyilatkozat

A képviselõk a korábbi zárszámadásokhoz fûzött véleményüket megismételve ragaszkodnak ahhoz, hogy ?sürgõsen be kell vezetni egy, az összes megosztott irányítású közösségi pénzeszközre kiterjedõ, politikai szinten jóváhagyott nemzeti nyilatkozatot". A tagállamok ezzel vállalnának felelõsséget arra, hogy az uniós forrásokat garantáltan a céloknak megfelelõen, ?a hibakockázatokat a minimálisra korlátozva" használták fel.

A jelentés megjegyzi, hogy a tagállamok többsége ellenzi a nemzeti nyilatkozatok bevezetését, pedig a képviselõk szerint ?elfogadhatatlan, hogy egy tagállam a területi felépítésére hivatkozva elutasítsa a nemzeti nyilatkozatokat", és ?minden egyes tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy felelõsséget vállaljon a kapott uniós alapok irányításáért, akár külön nemzeti irányítási nyilatkozat vagy a nemzeti kereten belüli több nyilatkozat formájában".

A kifizetések felfüggesztése

Az EP ?teljes mértékben támogatja a bizottságot a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos jogszabályok szigorú alkalmazásában". A képviselõk üdvözlik, hogy nem utalják át az uniós támogatásokat, ha az Európai Bizottság ?nem rendelkezik az érintett támogatásokból részesülõ tagállamok irányítási és ellenõrzési rendszereinek megbízhatóságára vonatkozó abszolút biztosítékkal".

A parlament szerint ?a kifizetések felfüggesztése, mint nyomás gyakorlása, érdekeltté teheti a tagállamokat a kapott közösségi pénzeszközök helyes felhasználásában".

Súlyos hiányosságok az agrártámogatásoknál

Az EB-vel foglalkozó jelentés részenként elemzi többek között a bizottság belsõ ellenõrzési rendszerét, és irányítási felelõsségét, a bevételeket, valamint az egyes uniós politikák végrehajtását, és a költség-haszon arány fokozott figyelembe vételét sürgeti az egyes projekteknél.

A közös agrárpolitikával foglalkozó részben a szöveg utal ?a Számvevõszék által megállapított súlyos hiányosságokra, amelyeket a vidékfejlesztésre, export-visszatérítésekre és fõképp az olívaolaj-ágazatra vonatkozó ellenõrzései alkalmával tapasztalt Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban".

A képviselõk szerint sajnálatos, hogy a közös agrárpolitika és a strukturális alapok bizonyos kiadásainál a felügyeleti és ellenõrzési rendszerek hatékonysága javításra szorul.

Volt bizottsági tisztviselõk lobbistáknál

Az EP elfogadott egy zöldpárti módosító indítványt, amely szerint a parlament ?felhívja a bizottságot, hogy fordítson kellõ figyelmet és az átláthatósági kezdeményezés keretében javasoljon megoldásokat arra, hogy számos korábbi és jelenlegi magas rangú, kényes beosztásban dolgozó munkatárs távozott a bizottságtól – esetenként fizetés nélküli szabadságra – azért, hogy lobbistáknál és jogi cégeknél vállaljon munkát, amelyek például olyan ügyfeleket képviselnek, akikkel szemben a Versenypolitikai Fõigazgatóság vizsgálatot folytat, vagy akik fellebbeztek a rájuk kiszabott pénzbírságok ellen".

Spórolt az EP az ingatlanvásárlásokkal

Az EP-rõl szóló jelentésben a képviselõk megállapítják: 2005-ben a parlament költségvetésében szereplõ elõirányzatok 98,82 százalékát, és az elõzõ évekhez hasonlóan a költségvetés végrehajtása során nagyon magas szintet értek el. A szöveg kitér arra is, hogy 75,7 millió eurót fordítottak két, az EP által korábban csak bérelt strasbourgi épület megvásárlására. Az épületek felújítására a strasbourgi önkormányzat vállalt felelõsséget.

A jelentés szerint az 1992 és 2005 közötti ingatlanvásárlásoknak köszönhetõen a parlament 2006 végéig mintegy 700 millió euró bérleti díjat takarított meg.

A három parlamenti munkahely költségei

Az EP nagy többséggel két olyan módosító indítványt is megszavazott, amely az EP földrajzi széttagoltságával (Brüsszel-Luxembourg-Strasbourg) foglalkozik. Eszerint a parlament ?felkéri a fõtitkárt, hogy bocsássa az illetékes parlamenti bizottság rendelkezésére a parlament három munkahelye fenntartásának költségeire vonatkozó részletes adatokat egészében és munkahelyenként – mivel a legutóbbi adatok a 2000-es évbõl származnak, amikor az uniónak csupán 15 tagállama volt – így a parlament alaposabb betekintést nyerhet a költségstruktúrába és azonosíthatja azokat a területeket, ahol megtakarításokat hajthat végre".

Másrészt ?felkéri a fõtitkárt, hogy készítsen az illetékes parlamenti bizottság számára a parlament három munkahelyének környezeti hatásairól és a kapcsolódó utazási követelményekrõl szóló átfogó és munkahelyekre bontott elemzést".

Nyílt közbeszerzések, képviselõi asszisztensek jogállása

A képviselõk üdvözlik, hogy az EP beszerzési szerzõdéseinek 91 százalékát nyílt (71 százalék), vagy meghívásos (20 százalék) eljárásban ítélték oda.

A jelentés megállapítja, az EP képviselõcsoportjainak gazdálkodása rendben volt, a rendelkezésükre álló elõirányzatoknak pedig csak 66 százalékát használták fel 2005-ben.

A parlament rendezné a képviselõi asszisztensek jogállását (felvételét, munkafeltételeit, valamint társadalombiztosítási és adózási feltételeit) is, ugyanakkor ?tudomásul veszi, hogy az asszisztensek szabályzatának kidolgozásához tárgyalásokra van szükség a bizottsággal és a Tanáccsal, és hogy az elnökség konzultálni kíván a jogi bizottsággal is",

?Kiotó plusz terv" az EP-ben

Az EP üdvözli a parlament tevékenysége során okozott környezeti károk csökkentésére irányuló kezdeményezéseket (a nemzetközi megállapodásra utalva ?kiotó plusz terv"), mint például a nyomdai átszervezést, az új és könnyebb dokumentumszállító konténerek bevezetését, kerékpárok beszerzését, videokonferenciák szervezését és a festékpatronok újrahasznosítását. A képviselõk ugyanakkor kritizálják, hogy az EP csak szerény célokat tûzött ki például a fûtés, a légkondicionálás, és a világításra fordított energiafogyasztás kapcsán.

A jelentés kitér arra is, hogy az EP-ben is biztosítani kell a nõk és férfiak közötti egyenlõséget és a fogyatékkal élõk esélyegyenlõségét is.

Fazakas: szükséges a nemzeti nyilatkozat

A vitában a szocialista frakció nevében felszólalt Fazakas Szabolcs, a költségvetési bizottság korábbi elnöke (most kvesztor) is. A képviselõ azt mondta, ?ahhoz, hogy az európai számvevõszék fenntartások nélküli igazolást adjon, szükség van a pénzek 80 százalékát felhasználó tagországok nyilatkozatára". A nemzeti kormányok azonban mindeddig elzárkóztak ettõl, pedig az EP és az Európai Bizottság ezt már 2009-re szeretné kötelezõ módon bevezetni.

Fazakas emlékeztetett: tavaly az intézményközi megállapodásban ?már aláírták a pozitív nyilatkozat szükségességét", a nemzeti számvevõszékek pedig készek az Európai Számvevõszékkel való együttmûködésre. ?Mindezt annak köszönhetjük, hogy ebbe a munkába bevontuk a nemzeti parlamenteket és így sikerült a szükséges politikai alapot biztosítani" – fogalmazott a képviselõ.

Jelentéstevõ: Salvador Garriga Polledo (EPP-ED, ES)

Jelentés: A6-0095/2007 Mentesítés, 2005: III. szakasz, Bizottság

Az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés:III. szakasz, Bizottság

Szakbizottság: Költségvetési Ellenõrzõ Bizottság

Eljárás: költségvetés

Vita: 2007. április 24., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2070

Salvador Garriga Polledo:

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1665&language=hu

Jelentéstevõ: Bart Staes (Greens/EFA, BE)

Jelentés: A6-0094/2007

Téma:  Mentesítés, 2005: I. szakasz, Európai Parlament

Az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés: I. szakasz, Európai Parlament

Szakbizottság: Költségvetési Ellenõrzõ Bizottság 

Eljárás: költségvetés

Vita: 2007. április 24., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2071

Bart Staes

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Staes&partNumber=1&language=HU&id=4751

Herczog Edit jelentései az európai ügynökségek 2005-ös zárszámadásáról

Az EP jóváhagyta az európai ügynökségek 2005-ös költségvetésének végrehajtását. Errõl a képviselõk Herczog Edit tizenhat jelentésének megszavazásával döntöttek. A parlament szerint el kell kerülni az egyre szaporodó ügynökségek és a többi uniós szerv munkája közötti párhuzamosságokat, és megfelelõ teljesítményértékelést kell bevezetni.

Az unió egyes közösségi feladatok ellátására, támogatására egy sor szakosodott – például az élelmiszerbiztonsággal, a környezetvédelemmel, a kábítószer elleni harccal foglalkozó – EU-ügynökséget hozott létre.

Ezek önálló büdzsébõl gazdálkodnak, költségvetésük végrehajtását pedig – mivel uniós pénzekrõl van szó – az Európai Számvevõszék és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) jelentéseire támaszkodva – az Európai Parlament is vizsgálja. Az EP az ún. mentesítési eljárásban fogadja el ezen intézmények zárszámadását. A 2005-ös költségvetési év zárszámadásait 2007 áprilisában szavazhatja meg az EP. Az ezekre vonatkozó ajánlásokat a költségvetési ellenõrzési szakbizottság nevében Herczog Edit (szocialista) készítette. A Herczog-jelentéseket módosítások nélkül fogadta el az EP kedden.

A képviselõk a jelentésekhez általánosságban hozzáfûzött véleményükben úgy vélik, ?a közösségi ügynökségek folyamatosan növekvõ száma, valamint számos ügynökség tevékenysége nem illeszkedik egy átfogó orientációs keretbe, egyes ügynökségek feladatköre pedig nem mindig tükrözi az unió valós igényeit, sem pedig a polgárok elvárásait".

A képviselõk arra kérik az Európai Bizottságot, ?bármilyen új ügynökség létrehozása elõtt nyújtson be költség-haszon tanulmányt, az ügynökségek, illetve az egyéb európai szervezetek képviseletei közötti párhuzamos tevékenységek elkerülése érdekében".

A parlament felszólítja a Számvevõszéket, ?hogy minden ügynökség esetében végezzen teljesítményértékelést, és készítsen errõl jelentést a parlament illetékes bizottsága számára".

A képviselõk hiányolják az ügynökségekbõl a felügyeleti szerveket, ugyanakkor üdvözlik ?az ügynökségek közötti koordinációban bekövetkezett jelentõs javulást".

A jelentések a következõ ügynökségeket vizsgálják:

  • Európai Szakképzés-fejlesztési Központ
  • Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért
  • Európai Újjáépítési Ügynökség
  • Rasszizmus és Idegengyûlölet Európai Megfigyelõközpontja
  • Kábítószer és a Kábítószerfüggõség Európai Megfigyelõközpontja
  • Európai Környezetvédelmi Ügynökség
  • Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség
  • Európai Unió Szervei Fordítóközpontja
  • Európai Gyógyszerértékelõ Ügynökség
  • Eurojust
  • Európai Képzési Alapítvány
  • Európai Tengerbiztonsági Ügynökség
  • Európai Repülésbiztonsági Ügynökség
  • Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
  • Európai Betegségmegelõzési és Járványvédelmi Központ
  • Európai Hálózati és Információs Biztonsági Ügynökség

Herczog: költség-haszon elemzés és ügynökség-értékelés ötévente

A jelentéstevõ a kedd reggeli vitában azt mondta, az ügynökségek az EU polgárainak érdekében tevékenykednek, ezért jó helyre kerül a rájuk szánt pénz, az unió költségvetésének 1 százaléka. 2005-ben Herczog szerint az ügynökségek irányítása általánosságban jó volt, viszont számos speciális, elszámoltathatósággal, közbeszerzéssel, munkaerõ-felvétellel kapcsolatos probléma is elõfordult.

A képviselõnõ – jelentésének következtetéseivel összhangban – úgy vélte, az újonnan felállítandó ügynökségek létrehozását költség-haszon elemzéseknek kell megelõzniük. Az EP-nek fel kell kérnie a bizottságot, öt évente mutasson be elemzést arról, mennyi hozzáadott értéket képviselnek a létezõ ügynökségek – mondta Herczog Edit. Ha ez az értékelés negatív, módosítani kell az egyes ügynökségek mandátumát, vagy be kell õket zárni – vélte a politikus.

Az Európai Unió ügynökségeirõl bõvebben

http://europa.eu/agencies/index_hu.htm

Jelentéstevõ: Herczog Edit (PES, HU)

Szakbizottság: Költségvetési Ellenõrzõ Bizottság 

Eljárás: költségvetés

Vita: 2007. április 24., kedd

A jelentések elérhetõk a Jogalkotási Figyelõbõl:

A6- 097/2007

Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2153

A6-0098/2007

2005. évi mentesítés: Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2154

A6-0116/2007      

Az Európai Újjáépítési Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2155

A6-0116/2007

A Rasszizmus és Idegengyûlölet Európai Megfigyelõközpontja 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2156

A6-0100/2007

A Kábítószer és a Kábítószerfüggõség Európai Megfigyelõközpontja 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2157

A6-0103/2007

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2158

A6-0105/2007

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2159

A6-0101/2007

Az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2160

A6-0099/2007

Az Európai Gyógyszerértékelõ Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2161

A6-0120/2007

Az Eurojust 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2162

A6-0113/2007

Az Európai Képzési Alapítvány 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2163

A6-0114/2007

Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2164

A6-0121/2007

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2165

A6-0112/2007

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2166

A6-0119/2007

Az Európai Betegségmegelõzési és Járványvédelmi Központ 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2167

A6-0102/2007

Az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2006/2168

Perger István /EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük