Az EP kedden második olvasatban is megszavazta a levegőminőségről szóló irányelvet. A szöveg rendelkezik az emberi egészségre legkárosabb atmoszférikus mikrorészecskék maximális koncentrációjáról is. Ezt eddig nem szabályozta jogszabály.

 

Az EP kedden második olvasatban is megszavazta a levegőminőségről szóló irányelvet. A szöveg rendelkezik az emberi egészségre legkárosabb atmoszférikus mikrorészecskék maximális koncentrációjáról is. Ezt eddig nem szabályozta jogszabály.

A portugál elnökséggel november végén, második olvasatban elért megállapodás garantálná a PM 2,5, illetve a légúti betegségekért (például az asztma, hörghurut, tüdőtágulás) felelős légköri gázok koncentrációjának csökkentését.

Az irányelv célja a szennyezettség olyan mértékű csökkentése, amellyel az emberi egészség veszélyeztetése minimálisra csökkenthető. A szöveg szerint a levegőminőség érdekében célokat kell kitűzni a szennyező anyagok kibocsátásának megakadályozására, elkerülésére vagy jelentős csökkentésére. Nagy gondot fordítanának a legérzékenyebb csoportok, különösen a gyerekek védelmére.

A tagállamok az irányelv életbe lépése után két évet kapnak a direktíva nemzeti jogba történő átültetésére.

Kisebb részecskék (PM 2,5)

Az emberi egészségre leginkább ártalmas, 2,5 mikrométernél (PM 2,5) kisebb átmérőjű részecskékre (finompor) az EP és a Tanács 2010-re teljesítendő 25 μg/m3 célértékben egyezett meg. 2015-től ez az érték lenne kötelező érvényű.

A képviselőknek sikerült kiharcolniuk egy második, indikatív jellegű határértéket: a 20 μg/m3-as értéket 2020. január 1-jére kellene teljesíteni. A Bizottságnak 2013-ban megerősítés vagy módosítás céljából felül kell vizsgálnia ezt a határértéket.

Nagyobb részecskék (PM 10)

A képviselők elfogadták a Tanács közös álláspontját a legnagyobb, PM 10-es méretű részecskék koncentrációjának maximumáról, amely szerint ezt az értéket 40 μg/m3-ra kell csökkenteni. A teljesítés pontos határidejére nem terjed ki a megegyezés. A 2005. január 1-jén hatályba lépett, jelenleg is érvényben lévő (1999/30/EC), a PM 10-es méretű részecskék koncentrációját szabályozó irányelven ez a rendelkezés nem változtat. A képviselők elfogadták a Tanács közös álláspontját, amely szerint az 50 μg/m3-as érték a maximum, amelyet évente legfeljebb 35 alkalommal lehet túllépni.

Derogáció

Vannak olyan területek, városok, amelyek speciális, az adott körülményekre jellemző szóródási tulajdonságuk és éghajlati jellemzőik miatt nem tudják teljesíteni a kívánt célértékeket. A megállapodás hároméves mentességet engedélyez számukra a PM 10-es célértékek teljesítése alól. Az ideiglenes felmentés csak akkor engedélyezhető, ha a tagállamok olyan dokumentumot nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy az irányelv által meghatározott értékek a helyi és nemzeti szintű intézkedések ellenére sem teljesíthetők.

Mintavételi pontok

Az irányelv értelmében a tagállamoknak mintavételi pontokat kell felállítaniuk a nagyvárosokban és a 250 ezer lakost meghaladó településeken, vidéken pedig 100 ezer négyzetméterenként kellene mérőállomást telepíteni. A mérőállomások, a PM 10-es és 2,5-ös részecskéken kívül mérnék a levegő kéndioxid-, nitrogén-dioxid- és más nirogén-oxid vegyület-, ólom-, benzol- és szénmonoxid-tartalmát is.

A mintavételi pontoknál közösségi szintű, összehangolt kritériumrendszert kell alkalmazni, ezért felállításukat szigorúan felügyelné a Bizottság.

Szennyezési források

Bizonyos szennyező anyagok az üzemanyagokból kerülnek a légtérbe, ezért a képviselők szükségesnek vélték a jogszabály kiegészítését egy erre is kiterjedő bekezdéssel. A szennyezés csökkentésére vonatkozó közösségi intézkedéseket eszerint sürgősen felül kell vizsgálni. A képviselők ezek közül kiemelik az ipari kibocsátást szabályozó közösségi jogalkotás hatékonyságát javító lépéseket, a nagy teljesítményű gépek motorjaiból kipufogó szennyezőanyagok csökkentését, a tagállamok által engedélyezett, az adott országra jellemző fő szennyezők kibocsátásának további korlátozását, valamint a benzines járművek tankolásakor kibocsátott gázok csökkentését és az üzemanyagok (beleértve a hajóüzemanyagokat is) kéntartalmára vonatkozó intézkedéseket.

Olajos: tíz év alatt három és félszeresére nőtt az asztmások száma Magyarországon

A jelentés hétfő esti vitájában felszólalt Olajos Péter (néppárti). „A világon több mint 300 millió ember szenved asztmában, ebből 30 millió Európában, és 200 ezer Magyarországon" – kezdte a képviselő, hozzátéve:  az asztmások száma Magyarországon tíz év alatt 250 százalékkal nőtt, a betegség legfőbb oka pedig a légszennyezés. „Budapest a lebegőrészecskék tekintetében már az év első harmadában eléri a megengedett határérték-túllépések számát, sőt, nem ritkák a 4-5-szörös mértékű túllépések sem" – mondta a politikus.

Olajos úgy vélte, „ma nem az az elsődleges feladatunk, hogy további, még szigorúbb szabályokat szavazzunk meg, hanem, hogy a meglévők betartását elősegítsük".

A képviselő szerint helyes, hogy a jogszabály „a levegőszennyezést elsősorban a szennyező forrásnál kívánja mérni és megfogni". Az irányelv „nem ambiciózus, de előremutató" – összegzett Olajos Péter.

Sajtóközlemény az első olvasatról:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/064-10958-268-09-39-911-20060922IPR10875-25-09-2006-2006-false/default_hu.htm

Ajánlás második olvasatra: Holger Krahmer (ALDE, DE)

Jelentés: (A6-0398/2007) – A környezeti levegő minősége és a tiszta levegőt Európának elnevezésű program

A Tanács által elfogadott közös álláspont a környezeti levegő minőségéről és a tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007., december 11., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0183

Holger Krahmer

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Krahmer&partNumber=1&language=HU&id=28247

Záhonytól Lisszabonig: megkönnyítenék a vasúttársaságok európai működését

Az EP három jelentésben foglalkozott a vasúti szolgáltatókra vonatkozó uniós szabályozás felülvizsgálatával. A képviselők a meglévő technikai követelmények, eljárások egyszerűsítésével csökkentenék a költségeket, és megkönnyítenék a határokon átnyúló vasúti szállítást. A háromból két jelentést már korábban elfogadtak, most a harmadikról is szavaztak.

Három, az európai vasutakkal foglalkozó jelentést tárgyalt a november végi plenáris ülésen az EP. A jogszabály-módosítások célja az európai vasutak kölcsönös átjárhatóságának elősegítése.

Josu Ortuondo Larrea (liberális, spanyol) a közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló jogszabály, Paolo Costa (néppárti, olasz) pedig a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv, valamint az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet módosításának témafelelőse.

Az EP november 29-én már megszavazta Paolo Costa két jelentését, Josu Ortuondo Larrea szövegéről viszont most, a decemberi plenáris ülésen voksoltak. Ez utóbbihoz a Tanáccsal már egyeztetett, kompromisszumos módosításokat nyújtottak be, tehát ezekben már nem várható változás a későbbiekben.

Vasúti járművek engedélyezése…

Az Ortundo Larrea-jelentés indokolása szerint „jelenleg a mozdonyokra és a vontatóegységekre vonatkozó nemzeti szabályokat tekintik az új vasút megteremtése és az európai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága előtt álló fő akadálynak. Mivel a tagállamok saját mérlegelésükben nem dönthetik el, hogy az általuk az üzembe helyezésre kiadott engedélyek egy másik tagállam területén is érvényesek legyenek, közösségi kezdeményezésre van szükség, hogy a nemzeti eljárások harmonizálásán és egyszerűsítésén keresztül, valamint a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával oldják meg ezt a problémát".

Az átjárhatóságról szóló irányelv a képviselők szerint főszabályként írná elő, hogy a járművek minden tagállamban történő üzembe helyezését engedélyezni kell. Az illetékes nemzeti biztonsági hatóság által egy vasúti jármű üzembe helyezéséről hozott elutasító határozatot ugyanakkor megfelelően indokolni kell, és felülvizsgálati lehetőséget is kell adni, melynek során az Európai Vasúti Ügynökség (EVÜ) véleménye is kikérhető.

A tagállamok különböző járműtípusokra is engedélyt adhatnak ki. Ha egy tagállam egy járműre engedélyt ad ki, egyidejűleg az adott járműtípust is engedélyeznie kell – teszik hozzá a képviselők.

… és nyilvántartása

Az EU-országoknak a vasúttársaságoktól független szervezeten keresztül nyilvántartást kellene vezetniük a területükön engedélyezett vasúti járművekről.

A szöveg szerint az EVÜ „a tagállamok által az Európai Közösség vasúthálózatán üzembe helyezésre engedélyezett járműtípusokról nyilvántartást hoz létre és tart fenn". A lajstrom nyilvános és elektronikus úton bárki számára hozzáférhető lenne, és minden nemzeti járműnyilvántartással össze lenne kötve.

A szöveg szerint az új átjárhatósági műszaki előírások (áme) kidolgozásakor „mindig biztosítani kell a már létező engedélyezett rendszerrel való összeegyeztethetőséget. Ez segíti majd a vasút versenyképességének előmozdítását, és elejét veszi a szükségtelen járulékos költségeknek, amelyek a már meglévő engedélyezett alrendszerek utólagos összeegyeztethetőség érdekében szükségessé váló felújítása vagy korszerűsítése révén jelentkeznek. Azokban a kivételes esetekben, amikor az összeegyeztethetőség biztosítása nem lehetséges, az áme határozhatja meg a keretet annak eldöntésére, hogy ismételten engedélyeztetni kell-e a meglévő alrendszert, illetve hogy erre milyen határidők vonatkoznak."

Csap

A szöveg arra is kitér, hogy „a közösség fő vasúthálózatának nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó országokból valamely tagállamba érkező vagy valamely tagállamból ilyen országokba tartó kocsik esetében (…) a nemzeti szabályok nemzetközi megállapodásokat is tartalmazhatnak, amennyiben ezek a közösségi szabályozással összeegyeztethetőek".

Cél…

Ez az irányelv a szöveg szerint „a vasúti rendszernek a Közösség területén belüli kölcsönös átjárhatósága megvalósításához szükséges feltételek létrehozására irányul a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethető módon. Ezek a feltételek a rendszerben üzembe helyezett részek tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, valamint az üzemeltetésben és karbantartásban részt vevő személyzet szakképesítésére, illetve egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkoznak."

… és hatály

A megszavazott szöveg szerint „a tagállamok ennek az irányelvnek a végrehajtása keretében elfogadott intézkedéseikből kizárhatják az alábbiakat:

a)         metrók, villamosok és más helyiérdekű vasúti rendszerek;

b)         a vasúti rendszer többi részétől működésükben különálló hálózatok, amelyek csak helyi, városi vagy elővárosi személyszállításra szolgálnak, valamint a kizárólag ilyen hálózatokon működő vasúttársaságok;

c)         magántulajdonban álló vasúti infrastruktúra és az ilyen infrastruktúrán használt járművek, amelyeket kizárólag a tulajdonos használ saját teherszállítási műveleteire.

d)         szigorúan helyi, történelmi vagy turisztikai célra használt infrastruktúra és járművek."

Vasútbiztonság

A vasútbiztonsággal foglalkozó – és már novemberben megszavazott – Costa-jelentés felidézi: „a Bizottság a gördülőállományok elfogadásának különböző akadályait műszaki, eljárásjogi és politikai jellegű akadályokként jellemzi, amelyek a járműveik üzembe helyezésekor költségeket okoznak a vasúttársaságok és a gyártók számára".

Üzemben tartás

Az EP azt javasolja, hogy „a vasúti rendszer üzemeltetésével és a gördülőállományok üzembe helyezésével kapcsolatos felelősségi köröket illetően világosan tegyenek különbséget a vasúttársaság és a kocsik üzembentartói között, különösen a karbantartás és lehetőség szerint a karbantartásra vonatkozó tanúsítási rendszer tekintetében".

A képviselők a következő definíciót alkalmaznák: üzembentartó az a személy vagy jogi személy, aki vagy amely – jármű tulajdonosaként vagy annak használati jogával felruházva – közlekedési eszközként üzemelteti a járművet, és szerepel" az irányelvben említett nemzeti járműnyilvántartásban.

Több jogkör a Vasúti Ügynökségnek

Az EVÜ-rendelet módosítása az előző két jogszabállyal összhangban kiterjesztené a vasútügynökség hatásköreit.

A jelentés szerint az EVÜ például „azonosítja a különböző, érvényben lévő nemzeti eljárásokat és műszaki szabályokat, és kidolgoz, majd frissít egy referenciadokumentumot, amely lehetővé teszi a tagállamok által a gördülőállományok üzembe helyezése területén alkalmazott valamennyi nemzeti szabály megfeleltetését".

A képviselők azt szeretnék, ha 2015-től a tagállamok helyett az EVÜ engedélyezhetné a gördülőállományok üzembe helyezését.

Jelentéstevő: Josu Ortuondo Larrea (ALDE, ES)

Jelentés: (A6-0345/2007) – A közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága (egységes szerkezetbe foglalt változat)

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (egységes szerkezetbe foglalt változat)

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007. november 28., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0273

Josu Ortuondo Larrea

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Ortuondo+Larrea&partNumber=1&language=HU&id=4377

Borvita – magyar felszólalások

Az Európai Parlament kedden reggel vitázott az uniós borpiaci reformról. A szavazás csütörtökön lesz. Tájékoztatásul elküldöm a magyar képviselők felszólalásait – szerkesztés nélküli formában.

Előzetes anyag:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/14114-344-12-50-20071129BRI14111-10-12-2007-2007/default_p001c011_hu.htm

Glattfelder Béla (PPE-DE). – Köszönöm szépen! Három kérdéssel szeretnék foglalkozni, a borágazat túlságosan szerteágazó ahhoz, hogy minden kérdést érintsek. Az első kérdés a kivágási támogatásoknak az ügye, a második az ültetvénykorszerűsítési restrukturációs támogatásoknak az ügye, a harmadik pedig a melléktermékek kötelező lepárlásának a kérdése.

Én egyetértek a reform alapvetéseivel. A borágazat jelenlegi rendtartása fenntarthatatlan. A lepárlási támogatásokat meg kell szüntetni, mert pazarlóak. Így viszont feleslegek jönnek létre, hogy ezt megszüntessük, ezért az ültetvények jelentős részét ki kell vágni. Idáig rendben vagyunk. A gond innen jön, ugyanis ez csak úgy valósítható meg igazságosan, hogyha ott vágják ki az ültetvényeket, és az ültetvény-kivágási támogatások oda koncentrálódnak azokba a régiókba, ahol a felesleget termelték. Nem ez történik. Valójában az történik, hogy a felesleget nem termelő tagországokra, régiókra igazságtalanul nagy terhet ró ez a reform. Különösképpen elfogadhatatlan ez az új tagállamok esetében, hiszen az új tagállamokban a belépést megelőzően, amikor még az EU-n kívül voltunk, semmilyen lepárlási támogatás nem érvényesült, felesleget nem termeltünk. Azóta Magyarországon az ültetvényeinknek a belépés óta a 10%-át körülbelül kivágtuk. Ezt a reform nem veszi figyelembe, és ráadásul most nem, hogy nem termelünk felesleget, hanem nettó importőrré váltunk. Ez a reform azokat az országokat terheli a leginkább, akiknél eddig is egyensúlyban volt a bortermelés, sőt, mi több, kevesebb bort termeltek, mint amennyit elfogyasztottak.

A második kérdés, amivel foglalkozni szeretnék az az ültetvénykorszerűsítési támogatások kérdése. Az különösen elfogadhatatlan, hogy Magyarországon csökken ennek a támogatásnak a formája. Ne ijedjen meg a biztos asszony attól, hogy kinyitja a Pandóra szelencéjét! Sokkal jobb egy vitát vállalni, mint igazságtalan döntést hozni. A Parlament határozata megfelelő megoldást fog kínálni, azt javasolja majd a Parlament, hogy egyetlenegy tagállamban se lehessen kevesebb a korszerűsítési támogatás, mint amennyi a 2007-2008-as évben volt, ez egy jó megoldás lenne.

Egyébként a melléktermékek kötelező lepárlására vonatkozó szabályok eltörlését én támogatom, mert az egy pazarló, felesleges intézkedés, és a környezetvédelem szempontjából sem fenntartható. Köszönöm szépen.

Tabajdi Csaba (PSE). – Kedves kollégák! Egyetértünk abban, hogy az eddigi borszabályozás rendkívül rossz volt, ugyanakkor nagyon kérdéses, hogy jó lesz-e ez a borreform? Rengeteg kérdés van, mert nyilvánvaló, hogy ez a reform elengedhetetlenül szükséges, de ezt a reformot a legszegényebb bortermelő régiók kárára hozzák létre. A nemzeti borítékok rendszere, amiről biztos asszony beszélt, rendkívül káros az elosztása az új tagállamok számára, diszkriminatív, azokat jutalmazza ez a borreform, akik eddig lepárlásra termeltek rossz minőségű bort, mert a pénzüket ugyanúgy megkapják. A Parlament jó irányba mozdult el, az lehetne a végső kompromisszum, hogy 2/3 a terület és a mennyiség, 1/3 pedig a történelmi referencia. Nagyon hasznos az, hogy a cukrozás alkoholtartalom fokozására a jövőben is lehetőségre áll. A marketing rendkívül fontos dolog, de ezt az Unión belül is biztosítani.

Harangozó Gábor (PSE). – Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt biztos asszony, kedves kollégák! A borpiaci reform célja az elfogadható, jó minőségű borok készítésének ösztönzése. Üdvözöljük, hogy a javaslat továbbra is lehetővé teszi a cukorral való alkoholtartalom növelését azokon a területeken, ahol ez hagyományosan alkalmazott módszernek minősül. Az új tagállamokban, így Magyarországon is jó borok vannak, jellemzően nem termelünk felesleget. Ha egy bornak jó a minősége, akkor mindegy, hogy cukor hozzáadásával készült-e vagy sem.

Azonban a borok piacképesebbé tételéhez modernizáció és szerkezeti átalakítás szükséges. Különösen fontos a marketing szerepe, a nagyobb nemzeti költségvetési keretek kiadása, a szerkezetváltást elősegítő beruházások megvalósítása érdekében, különösen az új tagállamokban. Éppen ezért nem tudjuk elfogadni azt a javaslatot, hogy a történelmi bázisú elosztás kiemelt szerepet kapjon a nemzeti borítékok kialakításában, ami egyébként diszkriminációhoz vezet, miközben főleg a túltermelésért felelős országoknak kedvez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük