Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A kormány a fejlesztéspolitikai kormánybiztos és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közös elõterjesztésében, elsõ olvasatban megtárgyalta a nemzeti fenntartható fejlõdési stratégia tervezetét 2007. április 25-én. A kabinet a tervezetet széles körû társadalmi egyeztetésre bocsátja. Ezzel párhuzamosan készül a stratégia végrehajtását szolgáló elsõ kétéves akcióterv is. A beérkezõ vélemények alapján átdolgozott változatról a kormány 2007. nyarán hozhat határozatot. 

 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A kormány a fejlesztéspolitikai kormánybiztos és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közös elõterjesztésében, elsõ olvasatban megtárgyalta a nemzeti fenntartható fejlõdési stratégia tervezetét 2007. április 25-én. A kabinet a tervezetet széles körû társadalmi egyeztetésre bocsátja. Ezzel párhuzamosan készül a stratégia végrehajtását szolgáló elsõ kétéves akcióterv is. A beérkezõ vélemények alapján átdolgozott változatról a kormány 2007. nyarán hozhat határozatot. 

Az Európai Tanács 2006. június 16-i csúcstalálkozóján fogadta el az Unió megújított fenntartható fejlõdési stratégiáját, amely a tagállamok számára elõírja nemzeti stratégiák elkészítését, vagy megújítását, illetve kapcsolódó kétéves akciótervek elkészítését.

A hosszú távú magyar keretdokumentum valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre pozitív, fenntartható és a társadalom számára követhetõ jövõképet vázol fel, ismerteti az ezekhez tartozó célkitûzéseket és az eszközrendszert is.

Célok – prioritások

A stratégia olyan hazai társadalmi-gazdasági fejlõdést irányoz elõ, amely figyelembe veszi a fenntartható környezet- és energiahasználat alapelveit, célul tûzi ki a természeti erõforrásokkal való gondos, körültekintõ és fenntartható gazdálkodást, valamint a fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások elfogadtatását, elterjesztését. Az energia-hatékonyság növelése és az energiatakarékosság segítségével megcélozza az energia-felhasználás csökkentését, a nem megújuló energiaforrások részarányának jelentõs visszaszorítását, a helyi, megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátást és biztonságot.

A dokumentum fontos prioritása a társadalmi kohéziót növelõ fenntartható térszerkezet és elérhetõség biztosítása. Mindez magába foglalja a fizikai közlekedési igények csökkentését, részben kiváltását rugalmas távmunka- és kommunikációs formákkal éppúgy, mint a minõségi fenntartható közösségi közlekedést.

Ehhez fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági- pénzügyi folyamatok szükségesek, az eladósodás elkerülése, amelynek egyik feltétele a korszerû és költséghatékony állam.

A stratégia szerint a gazdasági fejlõdés egyik alapját a fenntartható népesedési folyamatok jelentik. Ebbõl következõ követelmény, hogy a társadalomban növekedjék a gyermekvállalási kedv, amelynek feltétele, hogy biztosított legyen a gyermekek nyugodt felnevelésének lehetõsége. A társadalom összetartását (kohézióját) és teljesítményét erõsítheti a generációk, a különbözõ etnikai csoportok, valamint a hazai és a migráns rétegek közötti konfliktusmentes együttélés.

A dokumentum feltétlenül szükségesnek tartja a fenntartható és elérhetõ egészségügyi szolgáltatások biztosítását, az egészségvédelem és a betegségmegelõzés elterjesztését, a mainál egészségesebb táplálkozási szokások meghonosítását.

A társadalmi kohézió erõsítésének fontos eleme a foglalkoztatási helyzet javítása. A stratégia e tekintetben a széles értelemben vett emberi és társadalmi biztonság igényébõl indul ki. Ebbõl következik egyrészt a társadalmi mobilitás, a részvétel és aktivitás erõsítése, másrészt a szegények és a szegénység kockázatának kitett csoportok részarányának csökkentése, valamint a szociális ellátórendszerek reformja.

A dokumentum szerint azonos esélyeket és egyenlõ hozzáférést kell biztosítani a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, a mobilitáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a kommunikációs és információs szolgáltatásokhoz éppúgy, mint az oktatáshoz és a szakképzéshez.

A stratégia gyökeres szemléletváltást sürget a nem megújuló természeti erõforrások védelme érdekében, használatuk radikális csökkentése révén. Elõtérbe helyezi a megújuló erõforrások használatát – azok újratermelõdését, regenerációját biztosító ütemben.

Az ország elõtt álló egyik legfontosabb kihívás az éghajlatváltozás lehetséges hatásaira való felkészülés. Csökkenteni kell – vagy lehetõség szerint megszüntetni – az éghajlatváltozást kiváltó és erõsítõ tényezõket. Ennek egyik konkrét lépése a fosszilis energiaforrások (szén, kõolaj) megújulókkal (nap-, szél-, geotermális energia, biomassza) való fokozatos kiváltása.

A XXI. század stratégiai erõforrása a víz. Ezért mindenképpen meg kell célozni Magyarország vízmegtartó képességének javítását, a felszíni és felszín alatti vízkészletek megóvását, biztosítani a folyamatos ár- és belvízvédelmet.

A végrehajtás feladatai és eszközei – a reformok kerete

A hosszú távú célok elérése csak a lehetõséget megalapozó – akár átmeneti konfliktust is vállaló – reformok útján lehetséges. Ennek érdekében együttmûködésre van szükség a közszféra, a gazdasági és a társadalmi szereplõk között.

A végrehajtás csak széles társadalmi együttmûködéssel valósítható meg. Eközben rendszeres stratégiai felülvizsgálatokra van szükség, amelyek szélesíthetik és bõvíthetik a fenntarthatóságról, az azt veszélyeztetõ folyamatokról és a szükséges értékváltásról szóló tudást. Erõsítik a tudományos kutatást és tapasztalatcserét, a kutatási eredmények elérhetõvé tételét és széles körû elterjesztését. A változások rendszeres vizsgálata és értékelése lehetõvé teszi a közpolitikák és a végrehajtó intézményrendszer szükség szerinti megújítását.

A tervezés folyamata

A stratégia ágazatközi szemléletû, hosszú távú, tervezési keretdokumentum, melyben a három dimenzió – a környezeti, a társadalmi és a gazdasági – egyensúlyára, összhangjára kell törekedni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük