A homoszexuálisok elleni atrocitások kapcsán fogadott el állásfoglalást az EP csütörtökön. A képviselõk fõleg a lengyel helyzetet kritizálják, és élesen bírálják a kormányt homofóbnak tekintett nyilatkozataiért. Sõt tényfeltáró küldöttséget is küldenének Lengyelországba.

 

A homoszexuálisok elleni atrocitások kapcsán fogadott el állásfoglalást az EP csütörtökön. A képviselõk fõleg a lengyel helyzetet kritizálják, és élesen bírálják a kormányt homofóbnak tekintett nyilatkozataiért. Sõt tényfeltáró küldöttséget is küldenének Lengyelországba.

Az Európai Parlament csütörtökökön, 325-124-150 arányban elfogadott állásfoglalásában az áll, hogy az EP   ?egyes európai országokban a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemû közösségek ellen irányuló gyûlöletbeszéd elterjedését figyelte meg".

A szöveg emlékeztet: ?márciusban a lengyel kormány miniszterelnök-helyettese és oktatási minisztere bejelentést tettek egy törvényjavaslatról, amely büntetné az iskolai ?homoszexuális propagandát?, és ismertették e törvényjavaslat tartalmát, amely kilátásba helyezi az iskolaigazgatók, tanárok és tanulók elbocsátását, megbírságolását vagy börtönbüntetését a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transznemûek jogainak az iskolákban történõ hirdetése esetén".

A lengyel kormányfõ is támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, amelyhez hasonlót európai szinten is bevezetnének lengyel kormánytagok. Az állásfoglalás arra is kitér, hogy ?a gyermekjogok védelmével foglalkozó lengyel ombudsman kijelentette, hogy jegyzéket készít azon munkakörökrõl, amelyekre nem lehet homoszexuálisokat felvenni".

A lengyel kormány az Európa Tanács hivatalos diszkriminációellenes anyagainak terjesztését betiltotta, és megtagadta a leszbikusok, a melegek, a biszexuálisok és transznemûek szervezetei által támogatott projekteknek az Európai Ifjúsági Program keretében való finanszírozását is – áll a szövegben, amely ugyanakkor pozitív példaként hozza fel, hogy 2006-2007-ben több melegfelvonulást is rendeztek Varsóban, illetve Krakkóban.

Az EP ?elítéli a politikai és vallásos vezetõk hátrányos megkülönböztetésrõl tanúskodó, a homoszexuálisok ellen irányuló megjegyzéseit, mivel ezek, még ha késõbb vissza is vonják õket, gyûlöletet és erõszakot szítanak".

A parlament május 17-ét a homofóbia elleni nemzetközi nappá nyilvánítja.

Az állásfoglalás ?emlékezteti valamennyi tagállamot, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a gyülekezési szabadság joga akkor is gyakorolható, ha az nem egyezik a többségi társadalom nézeteivel".

A képviselõk felszólítják a lengyel hatóságokat, ?tartózkodjanak a miniszterelnök-helyettes és az oktatási miniszter által bemutatott tervezethez hasonló jogszabályok elõterjesztésétõl és elfogadásától, illetve a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transznemûek szervezeteit megfélemlítõ intézkedésektõl". A parlament azt is követeli, hogy a lengyel hatóságok ?nyilvánosan ítéljék el az állami vezetõk által tett, a szexuális beállítottság alapján való diszkriminációra felszólító és gyûlöletkeltõ nyilatkozatokat, és tegyenek lépéseket azok ellen".

Az EP tényfeltáró delegációt akar küldeni Lengyelországba ?annak érdekében, hogy tisztább képet kapjon a helyzetrõl, és hogy párbeszédet kezdjen valamennyi érintett féllel".

Az EP 2006 januárjában már állásfoglalásban tiltakozott a homofób megnyilvánulások ellen. Ebben a képviselõk határozottan elítéltek minden, a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést.

Korábbi sajtóanyag: EP-állásfoglalás a homofóbia ellen

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/background_page/008-4356-019-01-03-901-20060113BKG04268-19-01-2006-2006-false/default_p001c017_hu.htm

Alkotmányellenessé tenné a ?nem fenntartható" államadósságot az EP

Korai még az átdolgozott stabilitási paktum értékelése, viszont tûrhetetlen, hogy a tagállamok rendszeresen fittyet hánynak az elõírásokra – áll egy az EP által megszavazott jelentésben. A képviselõk felszólítják a tagállamokat, ne vezessék félre az EU-t manipulált vagy pontatlan államháztartási adatok közzétételével.

A csütörtökön, 277-142-130 arányban elfogadott szöveg emlékeztet, hogy az EU a tagállamoktól a közös valutát támogató szabályok értelmében elvárja, hogy költségvetési deficitjüket a GDP 3 százaléka alatt tartsák, viszont ?ezt a szabályt rendszeresen semmibe veszik".

Több az államadósság a megengedettnél

Az eurózónában az 2005-ben az államadósság átlagosan a GDP 70,6 százaléka volt, ami jóval magasabb, a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott 60 százalékos referenciaérték. Az EP azt javasolja, hogy a tagállamok 2015-ig nyilvánítsák alkotmányellenesnek vagy jogellenesnek az államadósság növekedését, ?példát véve az EU egyes tagállamainak és régióinak legjobb gyakorlatáról".

Az átlagos deficit az eurót használó tagországokban GDP 2,6 százalékára rúgott, 2007-ben azonban várhatóan 1,5 százalékra esik. A GDP-növekedés 2005-ben 1,4, 2006-ban 2,6 százalék körüli volt, 2007-ben pedig várhatóan 2,1 százalékos lesz, miközben a munkanélküliség a 2005-ös 8,6 százalékról 7,7 százalékra (11 és fél millió fõ) csökken 2007-ben – sorolja a jelentés.

Alááshatja az eurót a tagállamok közötti különbség

Az átdolgozott stabilitási és növekedési paktum által elért eredmények értékelése a parlament szerint még korai lenne, azonban azt megállapítja a jelentés, hogy ?minden valószínûség szerint az állami vagy gazdasági szereplõk nem fogadnak el további átdolgozást".

Az EP aggódik amiatt, hogy ?a tagállamok között a deficit, adósság és gazdasági növekedés területén tapasztalható különbségek egyre mélyülhetnek, ami következésképpen alááshatja a közös valutát, visszavetheti a gazdasági növekedést és csökkentheti a munkavállalási esélyeket".

A jelentés súlyos problémaként taglalja a demográfiai változások következtében a tagállami költségvetésekre háruló terheket,

Korrekt államháztartási statisztikákat a tagországokból

A képviselõk ?sürgetik a tagállamokat, hogy kerüljék a megalapozatlan költségvetési elõrejelzéseket, valamint tartózkodjanak az egyszeri intézkedésektõl és a manipulált számviteltõl". A parlament ?javasolja a Tanácsnak annak biztosítását, hogy a nem fenntartható államadóssággal rendelkezõ tagállamok 2015-ig az államadósságot alkotmányellenesnek, vagy jogellenesnek nyilvánítják, példát véve az EU egyes tagállamainak és régióinak legjobb gyakorlatáról".

Az EP ?figyelmezteti a tagállamokat, hogy az államdeficit és -adósság összehasonlításának biztosítása érdekében kiváló minõségû statisztikákat nyújtsanak be az Európai Bizottságnak" Ez utóbbitól a képviselõk elvárják, hogy ?erõteljesen ellenõrizze a tagállamok által benyújtott statisztikák minõségét", és akár büntetõ intézkedésekkel is biztosítsa, hogy megbízható adatok érkezzenek a tagországokból.

Maastricht alól nincs felmentés

Az EP megerõsíti, ?a maastrichti kritériumokat egységes módon kell alkalmazni, anélkül, hogy bizonyos körülmények között nehezebbé tennék a tagállamoknak az euróövezethez való csatlakozást, vagy a kritériumokat engedékenyen értelmeznék".

Ezzel a Kurt Joachim Lauk (néppárti, német) által jegyzett, véleményadó jelentéssel az ?Államháztartás a GMU-ban – 2006, az átdolgozott Stabilitási és Növekedési Paktum elsõ éve" címû bizottsági közleményre reagál az EP.

Becsey: elfogadhatatlan az újakat büntetõ kettõs mérce

Elfogadhatatlan, hogy az eurozónához már csatlakozott országok büntetlenül szeghetik meg a kritériumokat, az övezethez csatlakozni kívánó országokat viszont minden kis eltérésért szigorúan szankcionálják – mondta felszólalásában Becsey Zsolt (néppárti). Míg Olaszországnak, Németországnak és Franciaországnak a ?haja szála se görbül", a ?kettõs mércének" köszönhetõen a várólistán lévõ országok számára a csatlakozás megtagadása önmagában is erõs szankció – értékelt a képviselõ.

Becsey támogatta, hogy a nemzeti törvényhozások építsenek be tilalmat a további eladósodásra. A képviselõ szerint ?különösen figyelni kell, hogy egyes tagállamok ne próbálkozzanak egyszeri privatizációs vagy ppp-konstrukciók elrejtésével, a hiány csökkentésébe való beszámítással".

?Az utólag kiderült és elfedett hiányok rontják az EU intézményeinek hitelességét az adott tagállamban" – vélte a képviselõ. Becsey szerint Magyarországon az Európai Bizottság statisztálásával sikerült egy jól teljesítõ államot az államcsõd közelébe juttatni. Becsey szerint ?nem lehet az éves és a kumulált hiányokat statikusan, a gazdasági növekedéstõl eltekintve elemezni, hiszen az eurózónába igyekvõ

új tagállamok legfontosabb feladata a felzárkózás".

Jelentéstevõ: Kurt Joachim Lauk (EPP-ED, DE)

Jelentés: A6-0076/2007 –

Téma: Államháztartás a GMU-ban 2006-ban

Szakbizottság: Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 25., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2004

Kurt Joachim Lauk

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28222&language=hu

MENTELMI JOG

Pöttering házelnök nyilatkozata a Geremek-ügyrõl

Az április 26-ai parlamenti szavazás elõtt Hans-Gert Pöttering felolvasta elõzõ napi, az elnökök értekezlete által is jóváhagyott nyilatkozatát, amelyben Bronislaw Geremek lengyel képviselõ státuszának kivizsgálását ígérte.

A házelnök azt mondta, az elnökök értekezlete (ennek tagjai a frakcióvezetõk és a házelnök) – nem egyhangúlag, de nagy többséggel – jóváhagyta az általa szerdán kiadott nyilatkozatot.

Pöttering bejelentette, az elnökök értekezlete kifejezte szimpátiáját és szolidaritását Bronislaw Geremek iránt.

Hans-Gert Pöttering nyilatkozata (angolul):

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/007-5869-113-04-17-901-20070425IPR05868-23-04-2007-2007-false/default_hu.htm

Vita az ülésteremben Bronis³aw Geremek EP-mandátuma kapcsán

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/007-5854-113-04-17-901-20070425IPR05853-23-04-2007-2007-false/default_hu.htm

EMBERI JOGOK

EP: halálbüntetés-moratóriumot az egész világon

Az EP csütörtökön állásfoglalást fogadott el, melyben támogatja a halálbüntetés egyetemes moratóriumát szorgalmazó kezdeményezést.

A képviselõk szerint ?a halálbüntetés egyetemes moratóriumára való felszólítás stratégiai lépés a halálbüntetés minden országban való eltörlése felé".

A szöveg emlékeztet: az Európai Unió által az ENSZ közgyûlésének 2006. december 19-én benyújtott, a halálbüntetésrõl szóló nyilatkozatot máig 88 állam írta alá.

A képviselõk arra bátorítják az EU-t, más országokkal együttmûködve haladéktalanul kezdeményezzen ENSZ-állásfoglalást a halálbüntetés egyetemes moratóriumáról.

Az EP október 10-ét európai halálbüntetés-ellenes nappá nyilvánítaná.

Az Európai Parlament 2007 februárjában már állásfoglalásban követelte, hogy az egész világon töröljék el a halálbüntetést. Az EP Szaddam Huszein volt iraki államfõ felakasztását is elítélte, és többször felszólította már Líbiát is, semmisítse meg a gyerekek AIDS-szel való megfertõzésével vádolt bolgár ápolónõk halálos ítéletét.

Korábbi sajtóközlemény: EP: az egész világon töröljék el a halálbüntetést!

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/2610-031-01-05-20070130BRI02596-31-01-2007-2007/default_p001c002_hu.htm

Emberi jogok: sok a probléma Kínában, Oroszországban és Törökországban

A legtöbb halálos ítéletet Kínában hajtják végre, Oroszországban továbbra is komoly gondok vannak az emberi jogokkal, Guantánamo léte pedig negatív üzenet – olvasható az EP 2006-os emberi jogi jelentésben. A parlament továbbra is elfogadhatatlannak tartja a halálbüntetést. A képviselõk aggodalommal figyelik az oroszországi finnugor kisebbségek helyzetét.

Az Európai Parlament minden évben jelentésben értékeli az emberi jogok helyzetét és az EU szerepét az ezek érvényesítéséért folytatott harcban. Idén (akárcsak két éve) az ír, néppárti Simon Coveney a témafelelõs. Az idei jelentést április 26-án, kézfelemeléssel fogadták el a képviselõk.

Oroszország: mérsékelt sikerek

Oroszországban csak mérsékelt sikereket sikerült elérni az emberi jogok érvényesítésében. A jelentés a problémásnak tartja a csecsenföldi helyzetet, a törvényhozás függetlenségét, az emberi jogvédõkkel szembeni bánásmódot, a média függetlenségét és a szólásszabadság helyzetét, az etnikai kisebbségek kezelését, a jogállamiság tiszteletben tartását, az emberi jogok védelmét a fegyveres erõkben, valamint a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A képviselõk megemlítik Anna Politkovszkaja újságírónõ meggyilkolását, és aggodalommal utalnak azon feltételezésekre, melyek szerint az orosz kormány állna a 2006 novemberében Londonban elhunyt Alexandr Litvinyenko megmérgezése mögött. 

Az EP elfogadott egy módosítást, amely szerint ?az etnikai kisebbségek, különösen a finnugor kisebbségek – azon belül is fõként az Oroszországban egyre növekvõ elnyomással sújtott mari nép – nehéz helyzete" jelentõs problémát jelent.

Fehéroroszország: nincs szólásszabadság és gyülekezési jog

Fehéroroszország kapcsán a jelentés kitér a szólásszabadság, illetve a békés gyülekezéshez és az egyesüléshez való jog megsértésének eseteire, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak megsértéseire. A képviselõk szükségesnek tartják az elnyomás célpontját képezõ politikai ellenzék támogatását.

Törökország: kevés elõrelépés

A képviselõket aggasztja, hogy a csatlakozásra váró Törökországban az emberi jogi kérdések terén ?mindmáig kevés elõrelépés történt". Problémás területek a szólásszabadság, a sajtószabadság, a nemzeti kisebbségek, kiváltképp a kurdok helyzete. A képviselõk üdvözlik a török igazságszolgáltatás gyors reakcióját Hrant Dink gyilkosainak elfogásában, biztatónak tartja, hogy a bûncselekménytõl a török kormány határozottan elhatárolódott.

Kína: változatlanul a legtöbb halálos ítélet

Változatlanul Kínában hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet. Ugyanakkor reményre adhat okot, hogy az összes ilyen ítélet automatikusan a kínai legfelsõbb bíróságra kerül felülvizsgálat céljából – derül ki a jelentésbõl. A politikai motiváltságú bebörtönzés, a kényszermunka, a szólás- és a vallásszabadság, a vallási és etnikai kisebbségek, a laogai táborrendszer és a szervkereskedelemre vonatkozó állítások nem maradhatnak említés nélkül a pekingi olimpia megrendezésének elõkészületei során, és a tibeti kérdés is megoldásra vár – áll a szövegben. Az uniónak a képviselõk szerint a Kínával kötött kereskedelmi szerzõdések megkötésekor is figyelmet kell fordítania az emberi jogok érvényesülésére.

Irán: fiatalok kivégzése

A képviselõket ?erõsen aggasztja, hogy 2004 óta megszakadt az Iránnal folytatott emberi jogi párbeszéd Irán részérõl az együttmûködés hiánya miatt". Az EP ?mély aggodalmának ad hangot az iráni emberi jogi helyzet romlása miatt, és rámutat különösen az emberi jogvédõk elleni elnyomás megerõsödésére". A képviselõk helytelenítik, hogy ?Irán továbbra is alkalmazza a halálbüntetést a nemzetközi normákat sértõ körülmények mellett, és különösen kifogásolja a fiatalkorú elkövetõk kivégzését".

Guantánamo: rossz üzenet

A Guantánamón fogva tartottak szabadon bocsátását vagy vádemelést sürgetnek a képviselõk. ?A Guantánamó-öbölbeli fogvatartási központ fennállása önmagában továbbra is negatív üzenetet küld arról, hogy hogyan folyik a terrorizmus elleni harc" – állapítja meg a jelentés.

Irak, Palesztína, Sri Lanka, Szudán

A képviselõket megdöbbenti, hogy az ECHO (az Európai Bizottság humanitárius segélyek nyújtását szervezõ részlege) felfüggesztette a segélyek folyósítását Irak számára, ami növeli az iraki nép szenvedéseit.

A Sri Lanka-i konfliktusban érintett felek emberi jogi megállapodását, nemzetközi ellenõrzõ missziót szorgalmaz a jelentés.

?A darfúri konfliktus egyre fokozódó mértékben érinti a közép-afrikai régió stabilitását, és fenyegetést jelent a nemzetközi béke és biztonság számára" – fogalmaz a szöveg. Elfogadhatatlan, hogy Szudán kormánya továbbra is elkerülje a felelõsségre vonást, a darfúri nép védelme pedig továbbra is a nemzetközi közösség feladata – olvasható a jelentésben.

A képviselõk aggódnak a Palesztin Hatóság számára folyósított támogatásnak a palesztin lakosságra gyakorolt hatása miatt is.

A líbiai rezsim továbbra is ?hajthatatlan" a líbiai gyerekek AIDS-vírussal való szándékos megfertõzésével vádolt bolgár ápolónõk és a palesztin orvos halálos ítéletének ügyében. A képviselõk a bizottság nyomásgyakorlását sürgetik.

Az állásfoglalás szerint Észak-Koreával újra kezdhetõ a párbeszéd az emberi jogokról.

A képviselõk nyomásgyakorlást sürgetnek Burmával szemben annak érdekében, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartó, a nemzetközi közösséggel rendezett kapcsolatokat ápoló kormány kerüljön hatalomra az országban. A mostani rezsim kínai és indiai fegyverekkel való támogatását is elítéli a jelentés.

EU-bõvítés: nagyobb súly a nemzetközi szintéren

A képviselõk úgy vélik, az unió legutóbbi bõvítésének köszönhetõen a közösség nagyobb sikerrel emelheti fel szavát a különféle nemzetközi fórumokon az emberi jogi kérdésekben.

Továbbra is ellenzi az unió a halálbüntetést és ebben az értelemben a közösségen kívüli országok meggyõzésére is a lehetõ legnagyobb energiát igyekszik fordítani – derül ki a jelentésbõl.

A képviselõk nézete szerint ?az emberi jogok elõmozdítására irányuló aktív politika nem szorítkozhat a széleskörû nyilvános figyelmet vonzó ügyekre", ugyanis ?a súlyos jogsértések a nyilvános figyelemnek kevésbé kitett területeken valósulnak meg, zárt, a gyermekeknek, az idõseknek és a betegeknek szánt intézményekben és börtönökben". Az unió megbízottainak az ilyen helyszíneket is figyelemmel kell kísérniük.

A jelentés továbbra is elítél bármiféle, gyermekeket érintõ erõszakot. A szöveg kiemeli a fogyatékkal élõk jogai érvényesülésének nyomonkövetését, határozottan elítéli a nõk nemi szervének megcsonkításának, ?szokásos orvosi gyakorlatként" történõ kezelését. 

Az unió bevándorlási politikájában is fokozott figyelmet kell fordítani az emberi jogok érvényesülésére – olvasható a jelentésben.

Gál Kinga: nõ- és gyerekkereskedelem, etnikai kisebbségek

A parlamenti vitában felszólaló Gál Kinga (néppárti) azt mondta, ?néhány területen az unión kívüli emberi jogi problémák már régen saját problémáink is". A képviselõnõ megemlítette az évi 100-120 ezer áldozatot követelõ nõ- és gyerekkereskedelem problémáját, és hozzátette, ?hasonlóan fontos a nagyobb érzékenység és odafigyelés az etnikai, illetve õshonos nemzeti kisebbségek sorsára". Ez a problémakör szerinte az EU-n belül és a közvetlenül az EU szomszédságában található Vajdaságban és Kárpátalján is ?megoldásokra vár".

Gál úgy vélte, ?a nemzeti és etnikai kisebbségek esetében a diszkrimináció tiltása csak a minimálisan szükséges, de nem elégséges feltétele ezen közösségek védelmének". A képviselõ reményét fejezte ki, hogy a március 1-jén elindított uniós Alapjogi Ügynökség hitelességet ad az EU emberi jogi politikájának. Gál Kinga szerint az unión kívüli országok felé akkor képviselhetjük sikeresen az emberi jogokat, ha elõbb a ?saját házunk táján is rendet teszünk".

Tabajdi: nincs EU-norma a nemzeti kisebbségek védelmére

Az unió hitelessége attól függ, hogyan tudja kezelni saját területén az emberi jogi kérdést – mondta felszólalásában Tabajdi Csaba (szocialista). ?Mi a helyzet az Olaszországban vagy Ausztriában történelmi kisebbségként élõ szlovénekkel?" – kérdezte a képviselõ, hozzátéve: Lettországban 450 ezer olyan orosz nemzetiségû él, aki nem lett állampolgár. Franciaország nem ratifikált két olyan, az Európai Tanács által kiadott dokumentumot, melynek törvénybe iktatását az újonnan csatlakozó országok számára feltételül szabták. ?És akkor még nem is beszéltem a Franciaországban, Hollandiában és Angliában élõ új emigráns kisebbségek valódi krízist jelentõ helyzetérõl" – tette hozzá Tabajdi. 

Az unióban sem közösen elfogadott normák, sem mechanizmusok nem léteznek a kisebbségek jogainak kezelésére – mondta a politikus. Tabajdi szerint a kisebbségek jogai és az emberi jogok rendkívül szorosan összetartoznak.  A jövõ legnagyobb kihívása, hogy az emigráns kisebbségeket hogyan sikerül integrálni Nyugat-Európában, de a Európának a jövõben a kisebbségi kérdés egészével foglalkoznia kell – mondta Tabajdi Csaba.

Jelentéstevõ: Simon Coveney (EPP-ED, IL)

Jelentés: A6-128/2007

Téma: 2006-os éves jelentés az emberi jogok helyzetérõl a világban és az EU ezzel kapcsolatos politikája

Szakbizottság: Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. április 25., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2020

Simon Coveney

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Coveney&partNumber=1&language=HU&id=28118

Illegális bevándorlás: gyorsreagálású alakulatok a határokon

Jelentõs menekültáradat esetén technikai és operatív segítséget nyújtó, gyorsreagálású csapatokat vethetnének be az EU külsõ határain. Az errõl szóló jogszabályt csütörtökön fogadta el elsõ olvasatban az EP.

Az Európai Parlament 526-63-28 arányban fogadta el elsõ olvasatban az illegális bevándorlás ellen fellépõ gyorsreagálású alakulatokról szóló rendeletet.

Miután több dél-európai országban (például Spanyolországban, Olaszországban és Máltán) is jelentõs nehézségeket okozott az illegális bevándorlók nagy tömegeinek fogadása, 2005-ben a Tanács felkérte az Európai Bizottságot: tegyen javaslatot gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására. Ezeket a tagállamok összefogásával létrejövõ alakulatokat szükség esetén az unió külsõ határain lehetne bevetni, minden esetben az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex felügyelete alatt.

Kötelezõ szolidaritás

A bevetések alapelve a ?kötelezõ szolidaritás", vagyis az, hogy a Frontex felkérésére az összes tagállam köteles lenne különlegesen kiképzett határvédelmi egységeket felajánlani. Ebben az elvben sikerült megegyeznie a Tanács és az EP tárgyalódelegációjának. Utóbbi vezetõje a jelentéstevõ, a liberális, belga Gérard Deprez. A gyorsreagálású erõket ugyanakkor csak korlátozott idõtartamra lehetne bevetni, és csak olyan országban, amely ?sürgõs és kivételes nyomás" alatt áll. Ennek a megítélése a Frontex igazgatójának a hatáskörébe tartozna.

Tagállami hozzájárulás

A jogszabálytervezet szerint a Frontex igazgatótanácsának feladata lenne megállapítani – háromnegyedes többséggel – mekkora és milyen típusú alakulatot kell kiállítaniuk az egyes tagállamoknak. Ez alól csak azok a tagállamok lehetnének kivételek, amelyek maguk is olyan ?kivételes helyzettel szembesülnek, amely lényegesen befolyásolhatja a nemzeti feladatok teljesítését".

Az határvédelmi szakemberek fizetését a küldõ tagállamnak kellene állnia, az utazás, a biztosítás, az elszállásolás költségét és a többit viszont a Frontex állná. Ezért a képviselõk 10 millió euróval megtoldanák az ügynökség 2007-es költségvetését.

Feladat és hatáskör

Az alakulatoknak a fogadó – vagyis a megsegített – ország határvédelmi szerveinek instrukciói alapján, és – fõszabályként – azok jelenlétében kell mûködniük a tervezet szerint. Az EP módosítása értelmében a feladatok végrehajtásának arányosnak kell lennie, és nem lehet diszkriminatív korra, nemre, fogyatékosságra, illetve szexuális, etnikai, vallási hovatartozásra tekintettel.

Mivel az Egyesült Királyság és Írország nem alkalmazza a schengeni szabályokat, rájuk ez a jogszabály sem vonatkozik.

Jelentéstevõ: Gérard Deprez (ALDE, BE)

Jelentés: A6-0135/2007

Téma: Gyorsreagálású alakulatok a határokon

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérõl, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendelet e tekintetben történõ módosításáról

Szakbizottság: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 25., szerda

A jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0140

Gérard Deprez 

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1473&language=hu

KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS

EP: ne késsen tovább a Galileo-program

Állásfoglalást fogadott el az EP április 26-án, amelyben a képviselõk az európai mûholdas navigációs rendszer, a Galileo-projekt késlekedés nélküli folytatását sürgetik.

Az EP által csütörtökön, kézfelemeléssel elfogadott állásfoglalásban a képviselõk ?rendkívüli módon aggódnak" amiatt, hogy a Galileo-rendszer kiépítésére vonatkozó ?koncessziós tárgyalások több hónapra holtpontra kerültek, és hogy ez a késedelem jelentõs hatással lesz a teljes költségre".

A képviselõk azt várják az Európai Bizottság Galileo-programért felelõs alelnökétõl, hogy a júniusi tanácsi ülésen hiteles ütemtervvel, a hosszú távú pénzügyi kötelezettségek biztosítására vonatkozó lehetséges megoldásokkal, az EGNOS mûholdas navigációs szolgáltatások mielõbbi igénybevételének forgatókönyvével, valamint – különösen a költségek, kockázatok és pénzügyi feltételek szempontjából –  alternatív forgatókönyvekkel álljon elõ.

Az EP ?felszólítja a Tanácsot annak biztosítására, hogy a projekt ne szenvedjen további késedelmet".

Az EP korábban, 2005 szeptemberében Barsiné Pataky Etelka (néppárti) jelentésében, majd egy évre rá állásfoglalásban is sürgette a Galileo megvalósításához szükséges intézkedések végrehajtását.

Barsiné: még idõben el lehet kerülni a hibákat

A néppárti frakció nevében az EP plenáris vitájában Barsiné Pataky Etelka szólalt fel. A képviselõnõ az Airbus példáját idézte, ahol ?a problémák a gyártás körül adódtak, a késés behozhatatlan károkat okozott, és az Airbus nem volt eléggé európai, inkább tagállami szempontok irányították".

Barsiné szerint ?a Galileo is rálépett erre az útra, de a tavaszi tanácsi ülés óta végre egyetért a Tanács, a bizottság és a parlament abban, hogy ezeket a hibákat még idõben el lehet kerülni". A képviselõnõ az EP támogatásáról biztosította az Európai Bizottságot ?a legnehezebb kérdések megoldásában, ha átlátható, világos, tartható menetrend és megoldási konstrukció, vállalható finanszírozás kerül végre kimunkálásra, akár tárgyalásos úton, akár alternatív megoldással".

?Egyértelmû választ várunk a szükséges közösségi finanszírozásra és felelõsségvállalásra. Világos választ várunk végre az európai ûripar szereplõitõl a pénzügyi részvételre, a finanszírozás kétharmadénak módjára" – sorolta Barsiné, aki emlékeztetett: ?a Galileo az elsõ közösségi infrastruktúra, ezért kíséri kitüntetõ figyelemmel az Európai Parlament".

Korábbi sajtóközlemények:

Galileo-program: ne legyen késlekedés

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/057-10968-268-09-39-909-20060922IPR10891-25-09-2006-2006-false/default_hu.htm

Elfogadták Barsiné Pataky Etelka jelentését a Galileo-programról

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+PRESS+TW-20050908-S+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU#SECTION3

KIEGÉSZÍTÉS

(A tegnapi sajtóközlemény a Szájer-jelentésrõl, kiegészítve a képviselõ felszólalásával)

Szájer József jelentése az Európai Bíróság hatáskörérõl

Támogatta az EP az Európai Bizottság javaslatát, amely kiterjesztené az Európai Bíróság elõzetes döntéshozatali jogkörét az EK-szerzõdés IV. címén (vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák) alapuló intézkedések kapcsán.

A parlament módosítás nélkül, kézfelemeléssel fogadta el szerdán Szájer József néppárti képviselõ jelentését, amelynek célja az Európai Bíróság hatásköre korlátozásának megszüntetése.

Az Európai Bíróság szerint az elõzetes döntéshozatali eljárás elsõrendû fontosságú az uniós alapszerzõdésben megállapított jogszabályok közösségi jellegének megõrzésében, és célja annak biztosítása, hogy a közösség mindegyik tagállamában e jogszabályok minden körülmények között azonosak legyenek – áll az indokolásban.

Bár az uniós szerzõdés 234. cikke felhatalmazza az Európai Bíróságot elõzetes döntések meghozatalára a közösségi jogszabályok értelmezése és a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényessége területén, a 68. cikk (1) bekezdése az EK-szerzõdés IV. címén alapuló intézkedésekre (vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák) vonatkozó elõzetes döntéshozatal kérésének lehetõségét olyan bíróságokra korlátozza, amelyeknek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetõség. Ezen kívül a 68. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy az Európai Bíróság semmilyen körülmények között nem rendelkezik hatáskörrel a közrend fenntartásával és a belsõ biztonság megõrzésével kapcsolatosan hozott intézkedésekre vagy határozatokra vonatkozóan.

Az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Bíróság minden korlátozás nélkül alkalmazhatná a szerzõdés 234. cikkének általános szabályait.

Az indokolás szerint bizottsági javaslat:

  • biztosítaná a közösségi jogszabályok egységes alkalmazását és értelmezését ezen a területen
  • lehetõvé tenné a jogvédelem megerõsítését az alapvetõ jogokra nézve különösen érzékeny területeken
  • orvosolná az amszterdami szerzõdésbõl eredõen az EK-szerzõdés 65. cikke által szabályozott polgári ügyeket illetõ jogvédelemben bekövetkezett visszalépést,
  • alkalmassá tenné a közösségi igazságügyi rendszert a normális mûködésre ezen a területen.

?Még pontosabban, a javaslat elõsegítené a közösségi jogszabályok egységes értelmezését és alkalmazását és ennél fogva a jogvédelmi rendszer egységesítését a IV. cím alá tartozó területen" – így az indokolás. A jelentés szerint az elõzetes döntéshozatali eljárás IV. címre történõ teljes alkalmazása megerõsítené az érintettek jogvédelmét.

A képviselõk szerint támogatni kell az Európai Bizottság javaslatát, és meg kell ismételni az EP azon kérését, hogy a Tanács szüntesse meg a bíróság hatáskörének korlátozását az EK-szerzõdés IV. címe keretében.

Szájer József indokolása szerint szükség van a 67. cikkben meghatározott áthidaló (?passarelle") záradék életbeléptetésére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget még mindig jellemzõ demokráciadeficit orvoslása, valamint a jogvédelmi rendszer alkalmazási körének az EK-szerzõdés IV. címében szabályozott érzékeny területekre való kiterjesztése érdekében.

Szájer: ?passarelle" az európai polgárok teljes jogi védelméért

A jelentése szavazása elõtt felszólaló Szájer József azt mondta, ?az Európai Parlamentben széleskörû támogatást élvez az európai alkotmányt létrehozó szerzõdés megszületése, ami elõrelépést jelentene a Bíróság hatásköre tekintetében is. Azonban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell várnunk az alkotmányos szerzõdés megszületésére ebben a kérdésben, hiszen az amszterdami szerzõdés biztosítja az átmenetnek, a ?passarelle?-nek a lehetõségét".

?A jelentés, amelyet az asztalra tettem, világosan kiáll amellett, hogy érvényesítsük ezt az átmenetet, a ?passarelle?-t, és ezáltal az Európai Bíróság jogkörét az európai vízum, a menekültügy és a bevándorlási politikák területeire is kiterjesszük" – fogalmazott Szájer, aki szerint ?ez biztosítja az európai állampolgárok teljes jogi védelmét". ?Ezzel elõ kívánom segíteni a közösségi jogszabályok egységes értelmezését és alkalmazását, az egységes jogvédelmi rendszer létrejöttét" – mondta a politikus.

KIEGÉSZÍTÉS

(A tegnapi sajtóközlemény a klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságról, részletekkel.)

Klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság az EP-ben

Az éghajlatváltozás hatásait elemzõ, javaslattévõ ideiglenes bizottság felállításáról döntött az EP plenáris ülése szerdán Strasbourgban.

Az új testület

  • javaslatokat tesz az EU jövendõ, éghajlatváltozással foglalkozó integrált politikájával kapcsolatban, és kialakítja az EP álláspontját arról, milyen álláspontot képviseljen az unió a 2012 utáni éghajlat-politikával foglalkozó nemzetközi tárgyalásokon
  • elemzi és értékeli az éghajlatváltozás helyzetét, cselekvést javasol, a javaslatokhoz pedig csatolja a cselekvés pénzügyi vonzatáról szóló kimutatást és a ?tétlenség árát"
  • elkészíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem legújabb vívmányainak és kilátásainak lehetõ legteljesebb listáját
  • tanulmányozza e legújabb fejlemények és kilátások környezeti, jogi, gazdasági, társadalmi, geopolitikai, regionális és közegészségügyi hatását
  • elemzi és értékeli a vonatkozó közösségi jogszabályok eddigi alkalmazását;
  • kapcsolatba lép és meghallgatásokat szervez a tagállamok és harmadik országok parlamentjeivel és kormányaival, az európai intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel, továbbá a tudományos közösség, vállalatok és a civil társadalom képviselõivel

Az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság 60 tagú lesz, mandátuma tizenkét hónapra szól, melynek végén jelentést nyújt be a parlamentnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük