Festők városa

Budapesten sok kortárs festőművész él, de nem róluk szól az írás. Hanem a festőművész elődökről, emlékük megörökítéséről. Ebben a Terézváros (VII. kerület) előkelő helyet foglal el. Itt találjuk a XIX század festő-óriásainak több utcáját is. Munkácsy Mihály, Szinyei-Merse Pál, Benczur Gyula utca. Egészen közel egymáshoz.

A Szolnoki Művésztelep az 1848-as forradalom után alakult. Hazánk neves festői rendszeresen megfordultak Szolnokon, kicserélték tapasztalataikat, megvitatták egymás műveit. Emléküket Budapest őrzi. Újbudán (XI.) az Egry József utca, Óbudán (III.) a Fényes Adolf utca, Pestszentlőrincen (XVIII) a Mednyánszky László utca, a Hegyvidéken (XII.) a Koszta József utca. Bihari Sándor és Bernáth Aurél emléktáblája a Belvárosban (V.), Csók Istváné a Városligetben található. (A külföldön talán legismertebb XX. századi magyar művésznek, Aba-Novák Vilmosnak miért nincs emléktáblája?)

A „Nyolcak” a legjelentősebb magyar művészcsoport a XX. század elején. Művészetükre a posztimpresszionizmus képzőművészeti irányzata hatott elsősorban. Forradalmi, avantgard művészeknek nevezték magukat. Az utókor nem volt hálátlan. Több közterület is őrzi emléküket. Kernstok Károly tér és Márffy Ödön utca a Hegyvidéken, Pór Bertalan köz Újbudán, Vedres Márk utca Pestszentlőrincen. Szobra van Czóbel Bélának a Belvárosban, emléktáblája Berény Róbertnek a Városmajor utcában és Czigány Dezsőnek Erzsébetvárosban (VII.). Orbán utca kettő is van (XII. és XXIII.), de ezeket nem Orbán Dezsőről nevezték el, hanem Szent I. Orbán pápáról, a szőlőművelők védőszentjéről.

A Nagybányai Festőiskola a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom. A második világháború vetett véget működésének. Nagybányán (Baia Mare, Máramaros megye) az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Emléküket őrzi a Ferenczy Károly köz (V.), Hollósí Simon utca (XII.), Thorma János utca Mátyásföldön (XVI.). Iványi-Grünwald Bélának emléktáblája van a Belvárosban. Réti Istvánra nem emlékezünk, Nagybányán született, de élete utolsó harminc évét Budapesten töltötte, alkotott és a Képzőművészeti Főiskolán művészettörténetet tanított.

Nem feledkezett meg Budapest, azokról a festőkről sem, akik nem tartoztak semmilyen iskolához, a maguk útját járták. László Fülöp domborműves emléktáblája Zuglóban (XIV.) látható. A portréfestő művész egy ideig Ferenc József, VII. Edward és II. Erzsébet udvari festője volt. Lotz Károlyról nevezték el a Rózsadomb (II.) egyik utcáját. Freskóit megnézhetjük a Parlament, a Nemzeti Múzeum, az Operaház, a Szent István Bazilika és az MTA épületében. Aba-Novák Vilmos domborműves emléktáblája a várban, Kassák Lajos utca Angyalföldön (XIII.) van. A Terézvárosban találjuk a Kmetty János utcát.

Külföldi festőkről nem neveztek el utcát Budapest. Pedig szívesen járnék a Rembrandt, Rubens, vagy Murilló utcában. Egy kivétel azért van, az Ajtósi Dürer sor Zuglóban. 90 évvel ezelőtt Albrecht Dürer halálának 400. évfordulójára emlékezve nevezték el az utcát. A művész Ajtós községben született apja révén magyar származású volt.

Lehetne még kutakodni festőkről elnevezett fővárosi utcák után, de az említettek is elegendőek ahhoz, hogy bizonyítsuk: Budapest a festők városa (ts).