Forint és devizahitelek: ki járt jobban?
Az MNB portálján cikkekben elemzi a devizahitelek problémáit. Most azt a kérdést járja körül: jobban jártak-e valójában a velük együtt hitelt felvevő forinthitelesek, vagy a devizahitelesek. Melyek e probléma gyökerei. (a cikk letölthető is a végén lévő linkről PDF ormátumban) A sorozat 1. része.
Az MNB portálján cikkekben elemzi a devizahitelek problémáit. Most azt a kérdést járja körül: jobban jártak-e valójában a velük együtt hitelt felvevő forinthitelesek, vagy a devizahitelesek. Melyek e probléma gyökerei. (a cikk letölthető is a végén lévő linkről PDF ormátumban) A sorozat 1. része.
A devizahitelezés a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája mind szociális, mind konjunkturális, mind pedig pénzügyi stabilitási szempontból. A válság előtti optimista hangulatban a devizahitel egy látszólag olcsó lehetőség volt arra, hogy a remélt jövedelemfelzárkózás várt gyümölcseit egy háztartás hamarabb élvezhesse. A devizahitel kockázatait a forint stabil árfolyama viszont teljesen elfedte.
1. táblázat: A bankrendszer deviza alapú jelzáloghitel-állományának megoszlása (2013. június)
|
|
Összesen |
Nemteljesítő |
Teljesítő |
Átstruktúrált (nincs fizetési késedelem) |
||||
|
|
Állomány (Mrd Ft) |
Szerződésszám (ezer db) |
Állomány (Mrd Ft) |
Teljes hitelállományában százalékában (%) |
Állomány (Mrd Ft) |
Teljes hitelállományában százalékában (%) |
Állomány (Mrd Ft) |
Teljes hitelállományában százalékában (%) |
|
Lakáscélú |
1828 |
222 |
294 |
16 |
1534 |
84 |
135 |
8 |
|
Szabadfelhasználású jelzáloghitel |
1697 |
279 |
437 |
26 |
1260 |
74 |
202 |
16 |
|
Összesen |
3525 |
501 |
731 |
21 |
2795 |
79 |
337 |
10 |
Forrás: MNB, PSZÁF.
Ami áldás volt az adósoknak a válság előtt az alacsony törlesztőrészletek miatt, átokká vált a válság során. A törlesztőrészletek tekintetében egy tipikus deviza alapú jelzáloghitel-adós egészen 2010 tavaszáig jobban járt, mint ha forintban vette volna fel ugyanazt a hitelt árfolyamkockázat nélkül, de lényegesen magasabb kamat mellett. A futamidő első éveiben a devizaalapú jelzáloghitel törlesztőrészlete jóval alacsonyabb volt, mint forinthitel esetén lett volna (1. ábra). Ezzel szemben az elmúlt két évben törlesztőrészlete már átlagosan 20 százalékkal magasabb volt, mint egy 2007-ben felvett forinthitel esetén. A felvételkori törlesztőrészlethez képest pedig több mint 70 százalékkal nőttek a svájci frank alapú jelzáloghitel adós terhei.
A törlesztőrészletek elviselhetetlen teherré váltak sok háztartás számára, ami két forrásból, a kamat- és az árfolyamveszteségekből származott. A kamatveszteségek oka az egyoldalú kamat- és díjemelések voltak, amivel a bankok a növekvő hitelezési veszteségek és fiskális terhek jelentős részét a teljesítő ügyfelekre tudták hárítani. A válság során a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél mintegy 2 százalékponttal, 6-7 százalékról 8-9 százalékra megemelt teljes hiteldíj-mutató (THM) következtében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a havi törlesztőrészletek. Eközben a forrásköltségek szempontjából irányadó svájci referenciakamat (CHF-LIBOR) nulla közelébe csökkent, ami egy referencia-árazású termék esetében jelentős kamatcsökkentést eredményezett volna. A hazai gyakorlatban azonban a hitelszerződések olyan erőfölényt biztosítottak a bankok számára a kondíciók megváltoztatása terén, ami lehetővé tette, hogy növekvő veszteségeiket devizaadós ügyfeleik rovására enyhítsék.
Az árfolyamveszteségek oka a svájci frank, mint menedékdevizának a válság során bekövetkezett nagymértékű felértékelődése volt. A svájci frank átlagos felvételkori árfolyama 160 HUF/CHF körül alakult, így csak az árfolyamveszteség miatt a jelenlegi, forintban kifejezett törlesztőrészlet 50 százalékkal magasabb, mint a hitel felvételekor (2.-3. táblázat).
2. táblázat: A svájci frank alapú jelzáloghitelekkel rendelkező ügyfelek törlesztőrészletének növekedése különböző felvételkori árfolyam és teljes hitelköltség mutató (THM) mellett
|
|
|
Felvételkori THM |
összesen |
|||||||
|
|
5,4-5,8 |
5,8-6,2 |
6,2-6,6 |
6,6-7 |
7-7,4 |
7,4-7,8 |
7,8-8,2 |
8,2-8,6 |
||
|
|
135-145 |
105.8% |
100.5% |
95.4% |
90.4% |
85.7% |
81.1% |
76.7% |
72.5% |
81.2% 76.6% 68.7% 57.2% 47.1% 34.4% 24.6% 29.6% |
|
145-155 |
92.1% |
87.1% |
82.3% |
77.7% |
73.3% |
69.0% |
64.9% |
61.0% |
||
|
155-165 |
80.1% |
75.4% |
70.9% |
66.6% |
62.5% |
58.5% |
54.6% |
50.9% |
||
|
165-175 |
69.5% |
65.1% |
60.9% |
56.8% |
52.9% |
49.1% |
45.5% |
42.0% |
||
|
175-185 |
60.1% |
55.9% |
51.9% |
48.1% |
44.4% |
40.9% |
37.4% |
34.1% |
||
|
185-195 |
51.7% |
47.7% |
43.9% |
40.3% |
36.8% |
33.4% |
30.2% |
27.1% |
||
|
195-205 |
44.1% |
40.3% |
36.8% |
33.3% |
30.0% |
26.8% |
23.7% |
20.7% |
||
|
205-215 |
37.2% |
33.7% |
30.2% |
26.9% |
23.8% |
20.7% |
17.8% |
15.0% |
||
|
összesen |
78.2% |
75.1% |
77.9% |
68.6% |
63.9% |
50.6% |
59.3% |
22.4% |
67.7% |
|
Megjegyzés: Az „összesen" oszlop és sor csak az árfolyam, illetve kamat hatását mutatja.
3. táblázat: A svájci frank alapú jelzáloghitelekkel rendelkező ügyfelek megoszlása felvételkori
árfolyam és teljes hitelköltség mutató (THM) szerint
|
|
|
Felvételkori THM |
összesen |
|||||||
|
|
5,4-5,8 |
5,8-6,2 |
6,2-6,6 |
6,6-7 |
7-7,4 |
7,4-7,8 |
7,8-8,2 |
8,2-8,6 |
||
|
|
135-145 |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
1.7% |
0.0% |
1.7% |
0.0% |
3.4% |
|
145-155 |
2.4% |
4.1% |
5.5% |
4.6% |
13.4% |
0.0% |
6.2% |
0.0% |
36.2% |
|
|
155-165 |
3.8% |
8.3% |
2.1% |
7.8% |
7.1% |
2.0% |
1.7% |
0.0% |
32.8% |
|
|
165-175 |
2.4% |
5.0% |
0.0% |
1.3% |
8.4% |
1.4% |
1.9% |
0.0% |
20.4% |
|
|
175-185 |
1.1% |
0.1% |
0.3% |
0.5% |
2.4% |
0.0% |
1.1% |
0.0% |
5.5% |
|
|
185-195 |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.5% |
0.3% |
0.2% |
0.1% |
1.2% |
|
|
195-205 |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.3% |
0.0% |
0.3% |
0.6% |
|
|
205-215 |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
0.0% |
|
|
összesen |
9.6% |
17.4% |
8.0% |
14.3% |
33.5% |
4.0% |
12.8% |
0.4% |
100.0% |
|
Az eltérő kamatozás és az árfolyam-ingadozások a törlesztőrészletek mellett a fennálló tőketartozásra is hatnak. A svájci frank alapú jelzáloghitelek esetén az alacsonyabb kamat gyorsabb tőkeamortizációt eredményez svájci frankban kifejezve a forintalapú jelzáloghitelekkel szemben. Az eddig eltelt időszakban a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél a fennálló tőke svájci frankban kifejezve közel 19 százalékkal csökkent volna stabil árfolyam mellett, míg a forinthitelnél csupán 11 százalékkal (2. ábra). Ugyanakkor a forint és svájci frank közötti árfolyamváltozás miatti átértékelődés hatására a fennálló tőketartozás forintban kifejezve – a tőketörlesztések ellenére is – jelenleg 30 százalékkal nagyobb, mint az eredeti felvett hitelösszeg.
A devizaalapú jelzáloghitel adósok problémájának kezelése sürgető szociál- és gazdaságpolitikai feladat. A fentebb bemutatott szempontok segíthetnek kijelölni azt a koordinátarendszert, amelyben megfelelő módon értékelni tudjuk a devizahitelezés tényleges közvetlen következményeit, előnyeit és hátrányait a forintban történő eladósodáshoz képest."
Szerzők:
Balog Ádám dr. – Nagy Márton