Forint és Devizahitelek: Ki Járt Jobban?

Az MNB portálján cikkekben elemzi a devizahitelek problémáit. Most azt a kérdést járja körül: jobban jártak-e valójában a velük együtt hitelt felvevő forinthitelesek, vagy a devizahitelesek. Melyek e probléma gyökerei. (a cikk letölthető is a végén lévő linkről PDF ormátumban) A sorozat 1. része.

A devizahitelezés a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája mind szociális, mind konjunkturális, mind pedig pénzügyi stabilitási szempontból. A válság előtti optimista hangulatban a devizahitel egy látszólag olcsó lehetőség volt arra, hogy a remélt jövedelemfelzárkózás várt gyümölcseit egy háztartás hamarabb élvezhesse. A devizahitel kockázatait a forint stabil árfolyama viszont teljesen elfedte.

1. táblázat: A bankrendszer deviza alapú jelzáloghitel-állományának megoszlása (2013. június)

	Összesen		Nemteljesítő		Teljesítő		Átstruktúrált (nincs fizetési késedelem)
	Állomány (Mrd Ft)	Szerződésszám (ezer db)	Állomány (Mrd Ft)	Teljes hitelállományában százalékában (%)	Állomány (Mrd Ft)	Teljes hitelállományában százalékában (%)	Állomány (Mrd Ft)	Teljes hitelállományában százalékában (%)
Lakáscélú	1828	222	294	16	1534	84	135	8
Szabadfelhasználású jelzáloghitel	1697	279	437	26	1260	74	202	16
Összesen	3525	501	731	21	2795	79	337	10

Forrás: MNB, PSZÁF.

Ami áldás volt az adósoknak a válság előtt az alacsony törlesztőrészletek miatt, átokká vált a válság során. A törlesztőrészletek tekintetében egy tipikus deviza alapú jelzáloghitel-adós egészen 2010 tavaszáig jobban járt, mint ha forintban vette volna fel ugyanazt a hitelt árfolyamkockázat nélkül, de lényegesen magasabb kamat mellett. A futamidő első éveiben a devizaalapú jelzáloghitel törlesztőrészlete jóval alacsonyabb volt, mint forinthitel esetén lett volna (1. ábra). Ezzel szemben az elmúlt két évben törlesztőrészlete már átlagosan 20 százalékkal magasabb volt, mint egy 2007-ben felvett forinthitel esetén. A felvételkori törlesztőrészlethez képest pedig több mint 70 százalékkal nőttek a svájci frank alapú jelzáloghitel adós terhei.

A törlesztőrészletek elviselhetetlen teherré váltak sok háztartás számára, ami két forrásból, a kamat- és az árfolyamveszteségekből származott. A kamatveszteségek oka az egyoldalú kamat- és díjemelések voltak, amivel a bankok a növekvő hitelezési veszteségek és fiskális terhek jelentős részét a teljesítő ügyfelekre tudták hárítani. A válság során a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél mintegy 2 százalékponttal, 6-7 százalékról 8-9 százalékra megemelt teljes hiteldíj-mutató (THM) következtében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a havi törlesztőrészletek. Eközben a forrásköltségek szempontjából irányadó svájci referenciakamat (CHF-LIBOR) nulla közelébe csökkent, ami egy referencia-árazású termék esetében jelentős kamatcsökkentést eredményezett volna. A hazai gyakorlatban azonban a hitelszerződések olyan erőfölényt biztosítottak a bankok számára a kondíciók megváltoztatása terén, ami lehetővé tette, hogy növekvő veszteségeiket devizaadós ügyfeleik rovására enyhítsék.

Az árfolyamveszteségek oka a svájci frank, mint menedékdevizának a válság során bekövetkezett nagymértékű felértékelődése volt. A svájci frank átlagos felvételkori árfolyama 160 HUF/CHF körül alakult, így csak az árfolyamveszteség miatt a jelenlegi, forintban kifejezett törlesztőrészlet 50 százalékkal magasabb, mint a hitel felvételekor (2.-3. táblázat).

2. táblázat: A svájci frank alapú jelzáloghitelekkel rendelkező ügyfelek törlesztőrészletének növekedése különböző felvételkori árfolyam és teljes hitelköltség mutató (THM) mellett

		Felvételkori THM								összesen
		5,4-5,8	5,8-6,2	6,2-6,6	6,6-7	7-7,4	7,4-7,8	7,8-8,2	8,2-8,6	összesen
	135-145	105.8%	100.5%	95.4%	90.4%	85.7%	81.1%	76.7%	72.5%	81.2% 76.6% 68.7% 57.2% 47.1% 34.4% 24.6% 29.6%
	145-155	92.1%	87.1%	82.3%	77.7%	73.3%	69.0%	64.9%	61.0%
	155-165	80.1%	75.4%	70.9%	66.6%	62.5%	58.5%	54.6%	50.9%
	165-175	69.5%	65.1%	60.9%	56.8%	52.9%	49.1%	45.5%	42.0%
	175-185	60.1%	55.9%	51.9%	48.1%	44.4%	40.9%	37.4%	34.1%
	185-195	51.7%	47.7%	43.9%	40.3%	36.8%	33.4%	30.2%	27.1%
	195-205	44.1%	40.3%	36.8%	33.3%	30.0%	26.8%	23.7%	20.7%
	205-215	37.2%	33.7%	30.2%	26.9%	23.8%	20.7%	17.8%	15.0%
összesen		78.2%	75.1%	77.9%	68.6%	63.9%	50.6%	59.3%	22.4%	67.7%

Megjegyzés: Az „összesen" oszlop és sor csak az árfolyam, illetve kamat hatását mutatja.

3. táblázat: A svájci frank alapú jelzáloghitelekkel rendelkező ügyfelek megoszlása felvételkori

árfolyam és teljes hitelköltség mutató (THM) szerint

		Felvételkori THM								összesen
		5,4-5,8	5,8-6,2	6,2-6,6	6,6-7	7-7,4	7,4-7,8	7,8-8,2	8,2-8,6	összesen
	135-145	0.0%	0.0%	0.0%	0.0%	1.7%	0.0%	1.7%	0.0%	3.4%
	145-155	2.4%	4.1%	5.5%	4.6%	13.4%	0.0%	6.2%	0.0%	36.2%
	155-165	3.8%	8.3%	2.1%	7.8%	7.1%	2.0%	1.7%	0.0%	32.8%
	165-175	2.4%	5.0%	0.0%	1.3%	8.4%	1.4%	1.9%	0.0%	20.4%
	175-185	1.1%	0.1%	0.3%	0.5%	2.4%	0.0%	1.1%	0.0%	5.5%
	185-195	0.0%	0.0%	0.0%	0.0%	0.5%	0.3%	0.2%	0.1%	1.2%
	195-205	0.0%	0.0%	0.0%	0.0%	0.0%	0.3%	0.0%	0.3%	0.6%
	205-215	0.0%	0.0%	0.0%	0.0%	0.0%	0.0%	0.0%	0.0%	0.0%
összesen		9.6%	17.4%	8.0%	14.3%	33.5%	4.0%	12.8%	0.4%	100.0%

Az eltérő kamatozás és az árfolyam-ingadozások a törlesztőrészletek mellett a fennálló tőketartozásra is hatnak. A svájci frank alapú jelzáloghitelek esetén az alacsonyabb kamat gyorsabb tőkeamortizációt eredményez svájci frankban kifejezve a forintalapú jelzáloghitelekkel szemben. Az eddig eltelt időszakban a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél a fennálló tőke svájci frankban kifejezve közel 19 százalékkal csökkent volna stabil árfolyam mellett, míg a forinthitelnél csupán 11 százalékkal (2. ábra). Ugyanakkor a forint és svájci frank közötti árfolyamváltozás miatti átértékelődés hatására a fennálló tőketartozás forintban kifejezve – a tőketörlesztések ellenére is – jelenleg 30 százalékkal nagyobb, mint az eredeti felvett hitelösszeg.

A devizaalapú jelzáloghitel adósok problémájának kezelése sürgető szociál- és gazdaságpolitikai feladat. A fentebb bemutatott szempontok segíthetnek kijelölni azt a koordinátarendszert, amelyben megfelelő módon értékelni tudjuk a devizahitelezés tényleges közvetlen következményeit, előnyeit és hátrányait a forintban történő eladósodáshoz képest."

Szerzők:

Balog Ádám dr. – Nagy Márton