Az MNB portálján cikkekben elemzi a devizahitelek problémáit. Most azt a kérdést járja körül: jobban jártak-e valójában a velük együtt hitelt felvevő forinthitelesek, vagy a devizahitelesek. Melyek e probléma gyökerei. (a cikk letölthető is a végén lévő linkről PDF ormátumban) A sorozat 1. része.

Az MNB portálján cikkekben elemzi a devizahitelek problémáit. Most azt a kérdést járja körül: jobban jártak-e valójában a velük együtt hitelt felvevő forinthitelesek, vagy a devizahitelesek. Melyek e probléma gyökerei. (a cikk letölthető is a végén lévő linkről PDF ormátumban) A sorozat 1. része.

A devizahitelezés a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája mind szociális, mind konjunkturális, mind pedig pénzügyi stabilitási szempontból. A válság előtti optimista hangulatban a devizahitel egy látszólag olcsó lehetőség volt arra, hogy a remélt jövedelemfelzárkózás várt gyümölcseit egy háztartás hamarabb élvezhesse. A devizahitel kockázatait a forint stabil árfolyama viszont teljesen elfedte.

1.       táblázat: A bankrendszer deviza alapú jelzáloghitel-állományának megoszlása (2013. június)

 

 

Összesen

Nemteljesítő

Teljesítő

Átstruktúrált (nincs fizetési késedelem)

 

Állomány (Mrd Ft)

Szerződésszám (ezer db)

Állomány (Mrd Ft)

Teljes hitelállományában százalékában (%)

Állomány (Mrd Ft)

Teljes hitelállományában százalékában (%)

Állomány (Mrd Ft)

Teljes hitelállományában százalékában (%)

Lakáscélú

1828

222

294

16

1534

84

135

8

Szabadfelhasználású jelzáloghitel

1697

279

437

26

1260

74

202

16

Összesen

3525

501

731

21

2795

79

337

10

Forrás: MNB, PSZÁF.

Ami áldás volt az adósoknak a válság előtt az alacsony törlesztőrészletek miatt, átokká vált a válság során. A törlesztőrészletek tekintetében egy tipikus deviza alapú jelzáloghitel-adós egészen 2010 tavaszáig jobban járt, mint ha forintban vette volna fel ugyanazt a hitelt árfolyamkockázat nélkül, de lényegesen magasabb kamat mellett. A futamidő első éveiben a devizaalapú jelzáloghitel törlesztőrészlete jóval alacsonyabb volt, mint forinthitel esetén lett volna (1. ábra). Ezzel szemben az elmúlt két évben törlesztőrészlete már átlagosan 20 százalékkal magasabb volt, mint egy 2007-ben felvett forinthitel esetén. A felvételkori törlesztőrészlethez képest pedig több mint 70 százalékkal nőttek a svájci frank alapú jelzáloghitel adós terhei.

A törlesztőrészletek elviselhetetlen teherré váltak sok háztartás számára, ami két forrásból, a kamat- és az árfolyamveszteségekből származott. A kamatveszteségek oka az egyoldalú kamat- és díjemelések voltak, amivel a bankok a növekvő hitelezési veszteségek és fiskális terhek jelentős részét a teljesítő ügyfelekre tudták hárítani. A válság során a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél mintegy 2 százalékponttal, 6-7 százalékról 8-9 százalékra megemelt teljes hiteldíj-mutató (THM) következtében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a havi törlesztőrészletek. Eközben a forrásköltségek szempontjából irányadó svájci referenciakamat (CHF-LIBOR) nulla közelébe csökkent, ami egy referencia-árazású termék esetében jelentős kamatcsökkentést eredményezett volna. A hazai gyakorlatban azonban a hitelszerződések olyan erőfölényt biztosítottak a bankok számára a kondíciók megváltoztatása terén, ami lehetővé tette, hogy növekvő veszteségeiket devizaadós ügyfeleik rovására enyhítsék.

Az árfolyamveszteségek oka a svájci frank, mint menedékdevizának a válság során bekövetkezett nagymértékű felértékelődése volt. A svájci frank átlagos felvételkori árfolyama 160 HUF/CHF körül alakult, így csak az árfolyamveszteség miatt a jelenlegi, forintban kifejezett törlesztőrészlet 50 százalékkal magasabb, mint a hitel felvételekor (2.-3. táblázat).

2.       táblázat: A svájci frank alapú jelzáloghitelekkel rendelkező ügyfelek törlesztőrészletének növekedése különböző felvételkori árfolyam és teljes hitelköltség mutató (THM) mellett

 

 

 

Felvételkori THM

összesen

 

5,4-5,8

5,8-6,2

6,2-6,6

6,6-7

7-7,4

7,4-7,8

7,8-8,2

8,2-8,6

 

135-145

105.8%

100.5%

95.4%

90.4%

85.7%

81.1%

76.7%

72.5%

81.2% 76.6% 68.7% 57.2% 47.1% 34.4% 24.6% 29.6%

145-155

92.1%

87.1%

82.3%

77.7%

73.3%

69.0%

64.9%

61.0%

155-165

80.1%

75.4%

70.9%

66.6%

62.5%

58.5%

54.6%

50.9%

165-175

69.5%

65.1%

60.9%

56.8%

52.9%

49.1%

45.5%

42.0%

175-185

60.1%

55.9%

51.9%

48.1%

44.4%

40.9%

37.4%

34.1%

185-195

51.7%

47.7%

43.9%

40.3%

36.8%

33.4%

30.2%

27.1%

195-205

44.1%

40.3%

36.8%

33.3%

30.0%

26.8%

23.7%

20.7%

205-215

37.2%

33.7%

30.2%

26.9%

23.8%

20.7%

17.8%

15.0%

összesen

78.2%

75.1%

77.9%

68.6%

63.9%

50.6%

59.3%

22.4%

67.7%

 

Megjegyzés: Az „összesen" oszlop és sor csak az árfolyam, illetve kamat hatását mutatja.

3.       táblázat: A svájci frank alapú jelzáloghitelekkel rendelkező ügyfelek megoszlása felvételkori

árfolyam és teljes hitelköltség mutató (THM) szerint

 

 

 

Felvételkori THM

összesen

 

5,4-5,8

5,8-6,2

6,2-6,6

6,6-7

7-7,4

7,4-7,8

7,8-8,2

8,2-8,6

 

135-145

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

1.7%

0.0%

1.7%

0.0%

3.4%

145-155

2.4%

4.1%

5.5%

4.6%

13.4%

0.0%

6.2%

0.0%

36.2%

155-165

3.8%

8.3%

2.1%

7.8%

7.1%

2.0%

1.7%

0.0%

32.8%

165-175

2.4%

5.0%

0.0%

1.3%

8.4%

1.4%

1.9%

0.0%

20.4%

175-185

1.1%

0.1%

0.3%

0.5%

2.4%

0.0%

1.1%

0.0%

5.5%

185-195

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

0.5%

0.3%

0.2%

0.1%

1.2%

195-205

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

0.3%

0.0%

0.3%

0.6%

205-215

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

összesen

9.6%

17.4%

8.0%

14.3%

33.5%

4.0%

12.8%

0.4%

100.0%

Az eltérő kamatozás és az árfolyam-ingadozások a törlesztőrészletek mellett a fennálló tőketartozásra is hatnak. A svájci frank alapú jelzáloghitelek esetén az alacsonyabb kamat gyorsabb tőkeamortizációt eredményez svájci frankban kifejezve a forintalapú jelzáloghitelekkel szemben. Az eddig eltelt időszakban a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél a fennálló tőke svájci frankban kifejezve közel 19 százalékkal csökkent volna stabil árfolyam mellett, míg a forinthitelnél csupán 11 százalékkal (2. ábra). Ugyanakkor    a    forint    és    svájci    frank   közötti    árfolyamváltozás    miatti    átértékelődés    hatására   a    fennálló tőketartozás  forintban  kifejezve   –  a  tőketörlesztések   ellenére  is   –  jelenleg  30  százalékkal  nagyobb,  mint az eredeti felvett hitelösszeg.

A devizaalapú jelzáloghitel adósok problémájának kezelése sürgető szociál- és gazdaságpolitikai feladat. A fentebb bemutatott szempontok segíthetnek kijelölni azt a koordinátarendszert, amelyben megfelelő módon értékelni tudjuk a devizahitelezés tényleges közvetlen következményeit, előnyeit és hátrányait a forintban történő eladósodáshoz képest."

Szerzők:

Balog Ádám dr. – Nagy Márton

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük