Futball-labda

A labdajáték csaknem egyidős az emberiséggel. Kínában már Kr. e. 2500-ban játszottak labdajátékokat, Egyiptomban Kr. e. 1800-ban is igen népszerűek voltak a labdajátékok. Sőt, a vallási szertartások részét képezték. A történelem során többféle labdát alkalmaztak sportra, szórakozásra, színpadi és játszótéri bemutatókra. A rómaiak egy Harpastron nevű játékban a labdát igyekeztek lábbal egy vonalon túlra juttatni, ez a játék tekinthető a labdarúgás elődjének. Nem mellékesen Julius Caesar és tábornokai alkalmazták katonai kiképzésként a fizikai állóképesség javítására a hadseregben.

   A klasszikus futball-labda kialakulásához az 1846-os Cambridge-i határozat vezetett, amikor a sportág elvált a rögbitől, és a labdarúgás önálló útra tért. Ekkor még a különböző országokban sokfajta futball-labdát használtak nemzetközi mérkőzéseken is. Változott a helyzet 1857-ben, amikor szabálykönyvet adtak ki a futballra. Közel száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a FIFA kezdeményezze a nemzetközi mérkőzéseken az egységes labda alkalmazását.

   A futball-labda eleinte úgy nézett ki, mint a mai röplabda vagy vízilabda, azaz hosszúkás szeletekből varrták. Azóta pettyes, mióta 1960-ban egy magyar mérnök, Lévay József (1924–2008) kifejlesztette, hogyan lehet ötszögekből és hatszögekből összevarrni. Ezenfelül a bőrszeletek alábélelése is az újításhoz tartozott. A több szeletből összevarrt labda így kerekebb lett, az alábélelésnek köszönhetően pedig a marhabőr, ha beitta a vizet, nem deformálódott el olyan mértékben, mint korábban. A simontornyai bőrgyárból látták el ilyen új mintázatú, kézzel varrott bőrlabdákkal számos országot, eleinte bőr, majd műbőr labdával.

   A Fédération Internationale de Football Association (FIFA), a labdarúgás nemzetközi vezető szervezete hat alapító tag közreműködésével 1904-ben alakult Párizsban és kijelentették, hogy ragaszkodni fognak az egyesületi labdarúgás szabályaihoz, ideértve a labda méretét és tulajdonságait is.

   A futball-labda két fő részből áll. Egy latex, vagy kaucsuk gumi belsőből és egy 32 darabból álló külső részből, amely megvédi a a belsőt a sérüléstől. A belsőt egy szelep segítségével kell felfújni lábpumpával. Sem a külső, sem a belső sérülést nem szabad javítani. Azt még nem találták ki, hogy lehetne géppel összeilleszteni a szeleteket, ma is kézzel varrják, de lehet, hogy már melegítenek a robotok. A labda keménysége belső nyomása  0,8-1,2  atmoszféra. A labdára időnként testápoló krémet kennek rá vékonyan. A labda kerülete 68-70 centiméter, súlya 41-45 deka, az értékhatásokat szigorún ellenőrzik.

   Napjainkban a labdarúgást az egész világon amatőr- és hivatásos szinten is űzik. Az emberek milliói mennek ki a stadionokba, hogy figyelemmel kísérjék a kedvenc csapatukat,  milliárdok nézik a mérkőzéseket a televízión keresztül. Az egyszerű szabályok és minimális felszerelésigény kétségkívül elősegíti az amatőr futball terjedését és a népszerűségének növekedését. Szóval bármit is gondoljunk róla, ez a világ legnépszerűbb sportja.

Láng Róbert