Correggio: Ganümédész elrablása (The abduction of Ganymede)Correggio: Ganümédész elrablása (The abduction of Ganymede)  A görög mitológiai történet rövidítve a következő. Zeusz főisten, az istenek és a mindenség királya, ég és a villámok ura az Ida hegyen megpillantotta Ganümédészt. Trósz, trójai király szépséges fiát. Sas képében elrabolta, felvitte magával az Olimposzra. A fiú az istenek pohárnoka lett, később megkapta a főistentől a halhatatlanságot is. (Itt jegyzem meg, hogy vigyázzon, akinek az istenek halhatatlanságot ígérnek. Kérjen tőlük melléje örök ifjúságot is, mert ha egyre öregebbé, reszketegebbé, törékenyebbé válunk, mit érünk a halhatatlansággal? Ez a bölcsesség is a görög mitológia része..)

Correggio: Ganümédész elrablása (The abduction of Ganymede)Correggio: Ganümédész elrablása (The abduction of Ganymede)  A görög mitológiai történet rövidítve a következő. Zeusz főisten, az istenek és a mindenség királya, ég és a villámok ura az Ida hegyen megpillantotta Ganümédészt. Trósz, trójai király szépséges fiát. Sas képében elrabolta, felvitte magával az Olimposzra. A fiú az istenek pohárnoka lett, később megkapta a főistentől a halhatatlanságot is. (Itt jegyzem meg, hogy vigyázzon, akinek az istenek halhatatlanságot ígérnek. Kérjen tőlük melléje örök ifjúságot is, mert ha egyre öregebbé, reszketegebbé, törékenyebbé válunk, mit érünk a halhatatlansággal? Ez a bölcsesség is a görög mitológia része..)

   Correggio, a XVI. század festőzsenije szívesen választott mitológiai témákat. Megfestette Ganümédész elrablását is. A bécsi Kunsthistorisches Museumban található festmény a gyermeket ábrázolja a repülő sas karmaiban. A gyermek örül a repülésnek, mosolyogva nézi a tájat, nem látszik rajta félelem. Kutyája csodálkozva figyeli kis gazdáját.

Rembrandt: Ganümédész elrablásaRembrandt: Ganümédész elrablása Rembrandt, a XVII. század festőzsenije élete során nem járt Olaszországban. Nagyjából 1635 körül, száz évvel az után, hogy Correggio megfestette képét, megpillanthatta annak metszetét. Akkoriban gyakran készítettek híres művészek alkotásairól metszeteket a tanítványok. Rembrandt úgy vélhette, egy kisfiú nem így viselkedne, ha sétálás közben egy hatalmas sas a karjánál fogva megragadja és elrepül vele. Ordítana, sírna, kapálódzna, ijedtében összepisilné magát. És megfestette a mitológiai jelenetet éppen így. A kép a Drezdai Képtárban látható.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük