Gazdasági csúcsvezetõk nyílt levele Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz a tõkepiac élénkítõ csomagról

  A Budapesti értéktõzsdén tegnap – 2007-07-10 – tartottak egy nagyon érdekes és konstruktív fórumot. A cél az volt hogy összeállítsanak egy olyan vállalható tõzsdei élénkító csomagot, amelyet javasolhatnak a kormánynak.

  A Budapesti értéktõzsdén tegnap – 2007-07-10 – tartottak egy nagyon érdekes és konstruktív fórumot. A cél az volt hogy összeállítsanak egy olyan vállalható tõzsdei élénkító csomagot, amelyet javasolhatnak a kormánynak.

A fórum munkájában meghatározó szerepet játszott: Szalay- Berzeviczy Attila, a tõzsde elnöke, Nagy Zoltán a BAMOSZ elnöke, valamint Cselovszki Róbert, a BSZSZ elnöke. Javaslataikat a miniszterelnökhöz írt levélben fejtették ki, amelyet szószerint az alábbiakban idézünk:

Gyurcsány Ferenc

a Magyar Köztársaság miniszterelnöke részére

Budapest

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az elmúlt években Magyarországon lejátszódó politikai, valamint mikro- és makrogazdasági folyamatok nagymértékben meghatározták az állampolgárok megtakarítási kedvét, befektetési kultúráját, a vállalatok tõzsdére menetelét. A Budapesti Értéktõzsde 2006-ban egy 10 százalékos árfolyamnyereség-adó elfogadásáról kötött megállapodást a magyar kormánnyal, cserébe egy átfogó tõkepiac-élénkítõ csomag hatályba léptetéséért. A tõkepiac-élénkítõ csomag alfája és omegája a lakosság hosszú távú befektetési hajlandóságának az erõsítése és a társaságok tõzsdére lépésének ösztönzése volt. Magyarország makrogazdasági egyensúlyának a helyreállítása azonban arra kényszerítette a tõkepiac szereplõit, hogy a stabilizációs idõszak éveire elfogadja a megállapodottnál jelentõsen magasabb, 20 százalékos árfolyamnyereség-adó kulcsot. Mindazonáltal az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, hogy bár az irány jó, de még több erõfeszítésre van szükség a versenyképes gazdaságpolitika mentén a magyar tõkepiac fejlesztésére. Mire is gondolunk? Erõs hazai vállalati bázisra, amely magyar székhellyel és hazai irányítással mûködik, hogy az így megnövekedett részvénykínálat erõs hazai tõkepiacot teremtve felszívja és itthon tartsa a magyar lakosság folyamatosan növekvõ pénzügyi megtakarításait. Ezért 2007. július 10-én a Budapesti Értéktõzsde a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével (BSZSZ), a Befektetési Alapkezelõk és Vagyonkezelõk Magyarországi Szövetségével (BAMOSZ) közösen újabb javaslatokat fogalmaz meg, arra kérve a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa azokat.

A tõkepiac-élénkítõ javaslatcsomag öt pontja:

1. Javasoljuk a nemzetközi gyakorlaton és tapasztalatokon nyugvó Hosszú Távú Befektetési Számla konstrukciójának hazai bevezetését, mellyel a kormányzat támogatná és ösztönözné a lakosság hosszútávú tõkepiaci befektetési kedvét. A javaslat lényege, hogy az állampolgárok egy elkülönített befektetési számlára helyezik el megtakarításaikat, ahonnét részvényekbe és befektetési alapok jegyeibe fektethetnek. Amennyiben a befektetõ három évig a számláján tartja az eredetileg befektetett összeget és annak hozamait, akkor a hozam mentesül az árfolyamnyereség- és a kamatadó alól. Ez a javaslat úgy nyújt lehetõséget a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére, hogy eközben a legcsekélyebb mértékben sem veszélyezteti a belsõ egyensúlyteremtés gazdaságpolitikai célkitûzéseit.

2. Az ingatlanadó bevezetésével egyidõben legyen biztosítva az ingatlanpiac és a tõkepiac közötti átjárhatóság a lakossági megtakarításokat illetõen adózási és illetékfizetési szempontból. Ne kelljen 25 százalékos forrásadót fizetni az ingatlaneladás után azoknak, akik ezt a pénzt a nyugdíjpénz-tárukba, a nyugdíj-elõtakarékossági számlájukra vagy az elõzõ pontban részletezett hosszú távú befektetési számlájukra fizetik be, biztosítva ezzel a magyar tõkepiac versenyképességét, a megtakarítások szabad áramlását és az ingatlanpark állapotának és minõségének javulását.

3. A középiskolai pénzügyi oktatás kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe, hogy minél szélesebb körben és minél korábban elkezdõdhessen az öngondoskodás, a befektetési, valamint a pénzügyi kultúra tudatos oktatása.

4. Kérjük a kormányzatot, hogy vizsgálja meg annak a lehetõségét, hogy a hazai vállalatok tõzsdére lépését a társasági adón keresztül motiválják, ugyanis a tõzsde nagyobb átláthatóságot, komolyabb versenyhelyzetet és így nagyobb társasági adóalapot jelentene a költségvetésnek. Kérjük továbbá, hogy a kormányzat a még privatizáció elõtt álló hazai vállalatok esetében (Magyar Villamos Mûvek Zrt., Állami Autópálya Kezelõ Zrt., MÁV Cargo Zrt., Magyar Posta Zrt., Szerencsejáték Zrt.), továbbá a hosszabb távon állami tulajdonban maradó társaságoknál is fontolja meg a tõzsdére való bevezetés lehetõségét. A tõzsdén keresztüli részleges vagy teljes privatizáció több nemzetgazdasági érdeket is szolgál, ugyanis nemcsak jelentõsebb költségvetési bevételt jelent hosszabb távon, hanem erõsíti a hazai tõkepiacot, ideköti Magyarországhoz a hazai megtakarításokat és végül, de nem utolsó sorban esélyt ad arra, hogy a MOL-hoz, az OTP Bankhoz és a Richter Gedeonhoz hasonlóan független, nemzeti jellegüket megtartó és regionális szinten is jelentõs cégek formálódjanak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a többlépcsõs privatizáció elõnyeit sem, hiszen a magyar állam a töredékét kapta volna csupán például a MOL Nyrt.-ért, ha azt a kormányzat annak idején egyben, az elsõ privatizációs körben szakmai befektetõknek értékesítette volna. Ezen túlmenõen, a részleges tõzsdei értékesítés lehetõségét azoknál a társaságoknál is érdemes megfontolni, amelyek hosszabb távon állami tulajdonban maradnak. A részleges értékesítéssel ugyanis növekedne a cégek átlátható-sága, erõsítve ezzel is azok hatékonyabb mûködését.

5. Javasoljuk továbbá, hogy a tõzsdére bevezetett befektetési jegyek a tõzsdei részvényekhez hasonlóan legyenek adóztatva.

Ma már több mint 10 000 milliárd forint hazai megtakarítás sorsáról beszélünk és nem mindegy, hogy ez hol és miként fial. Nem mindegy az sem, hogy ez a jelentõs összeg a hazai vállalatokat segíti vagy a külföldieket, és az sem, hogy ezen a lakosság évente 1-2 százalék hozamot nyer vagy 10-20 százalékot. Ezért arra kérjük a Miniszterelnök Urat, hogy tanulmányozza a javaslatainkat és a mérlegelést követõen a kormányzat támogassa azokat!

Budapest, 2007. július 10.

Tisztelettel:

Szalay-Berzeviczy Attila Budapesti Értéktõzsde

 Nagy Zoltán Cselovszki Róbert BAMOSZ BSZSZ