Magyarország geotermikus energiapotenciálja Készitette:Dövényi P., Drahos D., Lenkey L)Magyarország geotermikus energiapotenciálja Készitette:Dövényi P., Drahos D., Lenkey L)Hazánk az Európai Unió 27 tagországa között csak a középmezőnyben helyezkedik el a geotermikus lehetőségek kihasználása tekintetében, holott jelentős potenciállal rendelkezünk. A támogatási rendszer átalakítása és egy külön a geotermikus energiára szabott távhő árszabályozás segíthetné a lehetőségek kihasználását

 

Magyarország geotermikus energiapotenciálja Készitette:Dövényi P., Drahos D., Lenkey L)Magyarország geotermikus energiapotenciálja Készitette:Dövényi P., Drahos D., Lenkey L)Hazánk az Európai Unió 27 tagországa között csak a középmezőnyben helyezkedik el a geotermikus lehetőségek kihasználása tekintetében, holott jelentős potenciállal rendelkezünk. A támogatási rendszer átalakítása és egy külön a geotermikus energiára szabott távhő árszabályozás segíthetné a lehetőségek kihasználását

 

Az Európai Unió 27 tagországa lakosságának 26 százaléka szolgálható ki geotermikus távhővel. Jelenleg a legjelentősebb potenciállal rendelkező távhőpiacok Franciaországban, Izlandon és Németországban találhatók, és a legnagyobb növekedés is elsősorban ezekben az országokban várható 2016-ig kiegészülve Olaszországgal és Magyarországgal. Egy kifejezetten geotermikus hőenergia-ellátásra szabott távhő árszabályozással, a hazai támogatási rendszer újragondolásával, a nyugat-európai példák hazai viszonyokra szabásával és átültetésével ugyanis jelentősen növelhető lenne a geotermikus energia távfűtésben felhasznált részaránya Magyarországon – állítják az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. szakértői.

 

Az European Geothermal Energy Council beszámolója szerint 2013 végén 237 geotermikus távhőerőmű működött Európában, melyek együttesen 1,1 gigawattóra beépített kapacitással rendelkeznek. Ezek legnagyobb része Izlandon, Törökországban és Franciaországban található. „Hazánkban jelenleg 10-nél is kevesebb geotermikus távhőtermelő erőmű működik, a megújuló energiaforrások részaránya a távhőtermelésben 8 százalék körül alakul. Ebből a biomassza 5, a hulladékok felhasználása 1,5, míg a geotermikus energia alig 1 százalékkal részesedik" – mondja a megújuló energiaforrások távfűtésben betöltött szerepéről Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója.

 

Hiába azonban a megfelelő geotermikus potenciál, ez önmagában még nem garancia arra, hogy Magyarországon is növekedni fog az ezt az energiaforrást felhasználó távfűtőművek száma. Ennek oka, hogy a meleg víz kitermelése viszonylag magas kezdeti beruházási költséggel jár, ráadásul a jelenlegi távhő árképletek erősen tüzelőanyagra fókuszáló konstrukciója sem kedvez a technológia elterjedésének. A hatályos szabályozás elsősorban a földgáz és biomassza alapú energiatermelésre fókuszál, amelykehez képest a geotermikus energia kiaknázása atipikusnak tekinthető.

 

„Az előbbi kettő esetében elsősorban az üzemeltetéshez szükséges fűtőanyag ára teszi ki a költségek jelentős részét, míg a geotermia esetében ilyenről nem beszélhetünk, viszont kiemelkedően magas az egyszeri beruházási igény. Ennek ésszerű időn belüli megtérülésére a jelenlegi árképletek nem nyújtanak kellő fedezetet, hiszen azok elsősorban a tüzelőanyagok árait veszik számításba. Emiatt viszont annyira hosszúra nyúlik a geotermiás projektek megtérülése, amely már a finanszírozók számára vállalhatatlan" – mutat rá a beruházási költségek jelentette finanszírozási problémára Ifj. Chikán Attila, aki szerint egy külön árképlet meghatározása a geotermia alapú távfűtésre orvosolhatná ezt a problémát.

 

A technológia elterjedésének másik gátló tényezője a fúrási kockázat. A beruházók számára kézenfekvő megoldás lenne ezt biztosítással fedezni, de a magyar piacon jelenleg ilyen termék nincs, az eseti jelleggel személyre szabott biztosítások magas díja viszont tovább drágítja a beruházásokat. Egy-egy ilyen biztosítás akár a beruházás bekerülési költségének 10-12 százalékát is elviheti. „Amennyiben az állam garanciát vállalna a biztosítási összeg bizonyos részére, vagy hozzájárulna a biztosítási díjhoz, az már jelentősen mérsékelni tudná a projektek finanszírozási igényét. Ráadásul a beruházók is nagyobb kedvvel fordulnánk az ilyen projektek felé" – emeli ki az ALTEO vezérigazgatója.

 

Szerinte az állam ezzel nem vállalna túlságosan nagy kockázatokat, hiszen a fúrással foglalkozó vállalkozások ma már 90 százalékos biztonsággal előre meg tudják mondani, hogy eltalálják-e a meleg vizet tartalmazó kőzetrétegeket, illetve az azokban található víz hőmérséklete és a kutak hozama elég lesz-e a tervezett fűtési igények kielégítésére. Ráadásul az, hogy sikeres lesz-e az adott fúrás már a folyamatok elején bebizonyosodik, így a beruházók a teljes projektköltségek alig 15-30 százalékát kockáztatnák. Ez az állami garanciavállalás tekintetében is egy elfogadható arányt jelentene.

 

A fentieken kívül a geotermikus távfűtési rendszerek elterjedését segíthetik a különféle egyszeri, közvetlen beruházási támogatások, amelyekre jelenleg is van példa hazánkban. Ez elsősorban az uniós források terhére a Környezet és Energia Operatív Program kiírásai révén jut el a beruházókhoz, és általában a teljes projektköltség százalékában határozzák meg.

 

Az ALTEO szakértői szerint ugyanakkor érdemes lenne átállni a német közvetlen beruházási támogatások sémájára, amely az összeget a geotermikus létesítmény beépített teljesítményének arányában – kilowattonként 200 euróban – határozza meg. „Emellett Németországban a geotermikus mélyfúrások támogatása is megoldott. 375 euró támogatásban részesülhet a beruházó méterenként a 400-1000 méter mélységben, 500 euró támogatásban méterenként az 1000 – 2500 méter közötti fúrási mélységben és 750 euró támogatás jár méterenként 2500 méter alatti fúrási mélységben" – mondja Ifj. Chikán Attila. Szerinte ez a támogatási szisztéma a hazai fúrási igények és jellemzők ismeretében itthon is életképes lehetne a jövőben.

 

Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. hazai tulajdonban lévő komplex energetikai szolgáltató, üzleti aktivitása kiterjed a megújuló erőforrásokon is alapuló energiatermelésre, az energiakereskedelemre, valamint az energiagazdálkodási szolgáltatások területére. A társaság fogyasztói számára megbízható, megfizethető, minimális környezetterheléssel járó, a megújuló energia gazdaságos hasznosításán alapuló energiaellátást biztosít. Energiakereskedőként partnerei körében megtalálhatók a hazai kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok egyaránt. Az ALTEO 2008 márciusában kezdte működését, árbevétele 2013-ban 6,2 milliárd forint volt. Érdekeltségi körébe tartozik többek között a győri és a soproni fűtőerőmű, valamint több, megújuló energiát hasznosító kiserőmű és négy szélerőmű is. A társaság részvényei 2010. október 11-én jelentek meg a Budapesti Értéktőzsde parkettjén.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük