Szovjet érdemrendekSzovjet érdemrendek

2010. Október 18-án a Magyar Írószövetség Bajza utcában lévő székházában tartották meg M. Takács Lajos szlavista, irodalomtörténész, Görcsoldó szél. A „kárpátontúli szovjet magyar" irodalom antológiája. 1945-1991 című kötetének bemutatóját.

 

 Szovjet érdemrendekSzovjet érdemrendek

2010. Október 18-án a Magyar Írószövetség Bajza utcában lévő székházában tartották meg M. Takács Lajos szlavista, irodalomtörténész, Görcsoldó szél. A „kárpátontúli szovjet magyar" irodalom antológiája. 1945-1991 című kötetének bemutatóját.

 

 A sajnálatosan gyérszámú közönség előtt lezajlott irodalmi est moderátora maga a kötet szerkesztője volt. M. Takács Lajos, bevezetőjében számos háttérinformációval gazdagította a megjelenteket.  Ezt követően a könyvet megjelentető Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum vezetője, Hadobás Pál mutatta be intézményét, Edelény városát és a környékét. Beszélt a kistérség irodalmi életéről és  híres szülötteiről. Kárpátaljával kapcsolatban megemlítette, hogy áttelepülése után néhány évig Rakaca községben lakott Finta Éva költőnő, ahol a férje körzeti orvosként dolgozott.

M. Takács Lajos a munkamódszerének ismertetését követően részletes kiselőadást tartott szülőföldjéről, az egykori Szovjetunióval, a kárpátaljai magyar irodalommal való kapcsolatáról. Utóbbival kapcsolatban nem rejtette véka alá kritikai észrevételeit. Az antológia az 1990-es Ünnepi Könyvhétre megjelentetett Vergődő szél, A kárpátaljai irodalom antológiája 1953-1988  és az 1994-ben napvilágot látott Aprópénz a történelem színpadán című kötetek folytatása. A szerkesztő 27 kárpátaljai szerző, úgynevezett mozgalmi írásait közli hasonmás kiadásban. Az olvasó számos, Lenint, a Szovjetuniót és a proletárállamot éltető és dicsőítő verset, novellát, esszét olvashat Balla László, Balla D. Károly, Márkus Csaba, Horváth Sándor, Győry Dezső, Sándor László, Dupka György, Finta Éva, Kerekes Erzsébet stb. tollából. A szerkesztő elmondta, hogy kötetét nem számonkérésnek, vagy kései emlékeztetőnek szánta. De ezek, a sokszor kényszerből írt művek is a korszak irodalmához tartoznak. Kordokumentumok, egy kifordított világ rosszízű emlékei.

A kötetről kordokumentumként beszélt Pomogáts Béla irodalomtörténész is. A szavait idézve „a bosszúállás annak árt, aki felneveli magában". Kifejtette, hogy az úgynevezett propaganda irodalom nem egyedi jelenség, és nem csak a Szovjetunióban volt bevett gyakorlat. Születtek ilyen művek erdélyi, felvidéki és délvidéki magyar szerzők tollából is. Példáként hozta fel az 1952-ben meg jelent A magyar írók Rákosi Mátyásról című antológiát. Többször kihangsúlyozta, hogy ebből nem szabad erkölcsi kérdést csinálni, és reméli, hogy az érintett szerzők sem veszik majd sértésnek, vagy személyük ellen irányuló támadásnak.

M. Takács Lajos ízelítőként felolvasta Finta Éva Negyven,  Tárczy Andor  Fönt és lent, Nagy Zoltán Mihály Évfordulóra és Balla László Arany elmének gyöngy a gondolatja című költeményét. Külön kiemelte Balogh Balázs Levéltöredékek című versét, amiben a pályatárs Kovács Vilmost támadja. „Hórukkot kiáltani könnyebb, mint nekifeszíteni a vállat. Ülj hát s csámcsogj, te élveteg, barlangba elrejtőzött állat." M. takács szerint a szerző ezért a művéért, a párttól egy kétszobás lakást kapott Ungvár belvárosában.

M. Takács Lajos a szovjet és a kárpátaljai magyar irodalom egyik legnagyobb tudású szakértője, elmondta, hogy szeretné folytatni. Hamarosan nekifog következő kötetének, ami az egyházi irodalommal foglalkozik majd. A kötetben szereplő szerzők közül Füzesi Magda jelent meg a könyvbemutatón.

Lengyel János

Kép:Kis Judit

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük