Gyermekélet a nyilatkozatok után

A polgárosodásnak a gyermekek viszonyaira tett hatását röviden áttekintve megállapíthattuk, hogy a jogfejlődés, illetve az ennek alapját is képező ideológiák mentén meghozott törvények, valamint a kormányzati kinyilatkoztatások sajnos korántsem jelentenek garancialevelet (http://www.euroastra.hu/node/51252). Sokszor még akkor sem, ha ezek mögött valós cselekvési szándék húzódik meg. Nem véletlenül lehet igen jelentős szerepe a közvetett gyermekvédelemnek. Annak a fajta gyermekvédelemnek, mely túlmutat a jogszabályokon, és éppen ezért nem csak akkor működik, ha jogilag segített fenyegetettség árnyékában hat. Ugyanakkor érdemes talán szólni azokról a nem egy esetben egyfajta normatíva gyanánt létrejövő dokumentumokról, melyek sok szempontból joganyagként viselkednek, de csak közvetett hatással bírnak a gyermekek közvetlen környezetére.

A polgárosodásnak a gyermekek viszonyaira tett hatását röviden áttekintve megállapíthattuk, hogy a jogfejlődés, illetve az ennek alapját is képező ideológiák mentén meghozott törvények, valamint a kormányzati kinyilatkoztatások sajnos korántsem jelentenek garancialevelet (http://www.euroastra.hu/node/51252). Sokszor még akkor sem, ha ezek mögött valós cselekvési szándék húzódik meg. Nem véletlenül lehet igen jelentős szerepe a közvetett gyermekvédelemnek. Annak a fajta gyermekvédelemnek, mely túlmutat a jogszabályokon, és éppen ezért nem csak akkor működik, ha jogilag segített fenyegetettség árnyékában hat. Ugyanakkor érdemes talán szólni azokról a nem egy esetben egyfajta normatíva gyanánt létrejövő dokumentumokról, melyek sok szempontból joganyagként viselkednek, de csak közvetett hatással bírnak a gyermekek közvetlen környezetére.

Természetesen ilyen dokumentumok nem csak a gyermekvédelem terén születnek. De, legyen tárgyuk akár a környezetvédelem, az idegenrendészet, a munkavállalókkal szembeni normák megfogalmazása, vagy akár az emberiességi alapnormák összefoglalása, hatásuk az élet mindezen területén is csak közvetve nyilvánul meg. Akkor, ha az egyes nemzetek jogrendjei valamilyen formában beépítik azokat az elveket, melyek a nemzetközi jogtereken, a megállapodásokban, egyezményekben, kiáltványokban megfogalmazódnak. A gyermekek jogaival, védelmével kapcsolatban az első nagyobb hatást kiváltó ilyen dokumentum kétségtelenül az Genfi Nyilatkozat néven ismert dokumentum, melyet 1924. szeptember 24-én fogadott el a Népszövetség közgyűlése, mely Népszövetség megszűnésével az egyébként sem kötelező érvényű Nyilatkozat el is vesztette jogalapját. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden probléma megoldódott volna.

Ezt mutatja az, hogy számos, a gyermekek jogait is érintő pontot tartalmaz több, a II. világháború után tető alá hozott, és több-kevesebb elismertségben részesülő egyezmény, vagy nyilatkozat is. Az elismertség mértékének megállapítása természetesen sok szempontból lehet kérdéses, mert a ratifikálástól az esetleg ezek nyomán született törvények betartásig, betartatásáig hosszú az út. De hiba lenne nem elismerni például az 1948-ban elfogadott nyilatkozatot az egyetemes emberi jogokról (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata), mely például a gyermekek esetében is megfogalmazta a névhez, az állampolgársághoz fűződő jogokat, ahogy jogot az ingyenes alapfokú oktatásra szintén tartalmazta. Kétségtelen, hogy ez utóbbi esetében nincs teljes részletezés a minőség és forma kapcsán. Így nem tekinthető az itt lefektetett alapelvek megsértésének a magyar főváros vezetésének legújabb ötlete a speciális nevelési igényű gyermekeket nevelő intézmények támogatásának megvonásáról. Ellenben ez utóbbi esemény is illusztrálja, hogy mi a különbség egy nemzetközi nyilatkozat és az egyedi országok gyakorlatának megjelenése között.

Az említett, elvben nem kötelező érvényű dokumentumoknak mégis lehet nagy jelentősége akkor, ha egyfajta morális, vagy politikai nyomás, – megfontolás hat abba az irányba, hogy az egyes államok valamilyen formában respektálják az abban leírtakat. A gyermekvédelem terén ilyen, sok ország által elismert, illetve a nemzeti jogrendekbe beemelt nemzetközi jogi norma a Gyermek Jogairól szóló 1989. évi New York-i Egyezmény. Kihirdetésének napja, november 20.-a, lett a Gyermeki Jogok Világnapja. Az Egyezményhez hazánk a kihirdetését követő második évben csatlakozott. A magyar Országgyűlés 1991-ben ratifikálta és még abban az évben, a LXIV. törvénnyel ki is hirdette az Egyezményt, mely a hazai jogrend részévé vált ezáltal.

Ezzel tekinthetjük úgy is, hogy ezzel egy olyan, önmagában egyébként csak közvetett hatással bíró dokumentum közvetlenül a hazai gyermekvédelem részévé vált. Ez tehát tekinthető az említett egyezmény közvetlen hatásának. Ahogy a nemzeti jogrendekbe beépülő más nemzetközi ajánlások esetében is igaz. S igaz természetesen a gyermekvédelmet célzó 1989-es egyezmény kiegészítései esetében is. Mert az említett nemzetközi dokumentum létrejöttével megnyílt az út ahhoz, hogy további, a dokumentumhoz, vagy fő célkitűzéseihez kapcsolódó, a nemzetközi jogi normákat érintő más megállapodások is köttethessenek. Vagy olyan fakultatív kiegészítések, mint például a „Fakultatív Jegyzőkönyv a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról". Mely utóbbit nem csak azért érdemes megemlíteni, mert többi hasonló dokumentumhoz hasonlóan magyarul is elérhető, hanem mert valami egészen mást mutat. Nevezetesen azt, hogy minden nemzetközi erőfeszítés ellenére ezek a gyermekveszélyeztető tényezők a mai napig élő problémát jelentenek a világ számos országában.

Ennek ellenére az olyan közvetett jogforrásoknak, mint amilyenek a nemzetközi ajánlások mindig lesz egyfajta, igazodási pontot képező, hatásuk. Ha közvetlenül nem is sokat segíthetnek, talán hozzájárulhatnak a személet alakításához. Abban meg csak bízhatunk, hogy az egyes nemzetek jogrendjeinek, valamint a hétköznapi állapotoknak az igazodása a különben kétségtelenül segítő szándékkal létrehozott dokumentumok szelleméhez nem lesz túl lassú. S még marad kit érdemben megvédeni, mire a jó szándékkal kövezett út macskakövei helyükre lelnek.

Simay Endre István

Kapcsolódó anyagok:

http://www.euroastra.hu/node/51252

http://www.euroastra.hu/node/51146

http://hirszerzo.hu/belfold/20110622_tarlos_alapitvanyi_iskola

http://www.euroastra.hu/node/51344