Ha Európa szégyelli a kereszténységet, nincs jövője

Salvatore Rino Fisichella érsekAz Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa plenáris ülésén elhangzott felszólalásában Salvatore Rino Fisichella érsek figyelmeztetett arra, hogy Európának ki kell lépnie a semlegességből, amelybe bezárkózott, hogy ne kelljen véleményt nyilvánítania saját maga és történelme védelmében.

Salvatore Rino Fisichella érsekAz Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa plenáris ülésén elhangzott felszólalásában Salvatore Rino Fisichella érsek figyelmeztetett arra, hogy Európának ki kell lépnie a semlegességből, amelybe bezárkózott, hogy ne kelljen véleményt nyilvánítania saját maga és történelme védelmében.

Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke beszédében kiemelte, hogy Európa számára a keresztény hit nemcsak a múlt, hanem a jövő miatt is lényeges: „Senki ne essen abba a csapdába, hogy Európa egységesülésére gondolva megfeledkezik arról, hogy Európa gyökerei egy olyan hitbe ágyazódnak, amely évszázadokon keresztül elősegítette a különböző népek együttélését és fejlődését." A Zenit hírügynökség beszámolt róla, hogy a kereszténységet az európai népek közös nevezőjeként említette, amely a különböző nyelveket beszélő, más-más kulturális hagyományokkal rendelkező népeket összeköti. Kijelentette, hogy az egységes Európa nem jöhet létre, ha egymástól oly különböző állampolgárainak egy gyökértelen, lélektelen valóságot kínál fel. A fundamentalizmus, a szélsőségek leküzdéséhez erős identitástudatra van szükség. Európa nem zárkózhat be egyfajta semlegességbe, nem zárkózhat el az elől, hogy állást foglaljon. A Katolikus Egyház ellen a társadalom különféle rétegei felől érkező egyre gyakoribb támadásokra gyorsan és figyelmesen kell reagálni. Kijelentette: „Ha Európa szégyelli múltját, megtartó gyökereit, kereszténységét, amelyből kialakult, és amely ma is alakítja, akkor nem lesz jövője. Ez nem vezet máshová, mint a visszafordíthatatlan pusztulásba. Ha a politika nem képes minőségi ugrásra, amely által visszatalál egy mértékadó, a ráerőszakolt ideológiákon túlmutató értékrendhez, akkor bizonytalanná válik az egységes Európa építése."

Fisichella érsek figyelmeztetett, hogy a hagyományos értékei ellenében hozott törvényekkel, szabályozásokkal Európát összeomlás fenyegeti; a kontinens ez elöregedés felé tart. Szót emelt az életért, az ártatlan életekért. Hangsúlyozta, hogy az eutanázia a jelen európai társadalom legújabb tévképzete, és újra csak arról árulkodik, hogy a társadalom fél a megsemmisüléstől, mert nem tud választ adni a létezés értelmére. Meg kell védeni a családot – mondta, ha már meggyőződésből nem is, legalább gazdasági megfontolásból, hogy elkerüljük a társadalmi felelősségvállalás megszűnését. Hangsúlyozta, hogy védeni kell az emberi életet az első pillanattól kezdve, hiszen az élet megvetése a civilizáció továbbélését veszélyezteti. Kifejezte sajnálatát, amiért a piacorientált gazdaság elsöpri a szociális téren évszázadok fáradozása által elért eredményeket.

Az emberiségnek egy olyan modellre van szüksége, amely képes egységet teremteni az előző évszázadok eredményei és jelenünk között. Hangsúlyozta: „Mi, katolikusok szeretnénk a magunk egyedi módján hozzájárulni Európához, amint az előző évszázadokban is tettük. Szívünkön viseljük a népek és az egyének sorsát, mert történelmünk során az emberiesség szakértőivé váltunk." Elmondta, hogy a katolikusok nem hátrálnak meg a felelősség elől, nem hagyják, hogy kirekesszék őket: „Meg vagyunk győződve róla, hogy jelenlétünk alapvető fontosságú abból a szempontból, hogy a mostanában zajló folyamatok jó véget érjenek." Végül kijelentette, hogy a katolikusok jelenléte nélkül Európa szegényebb, elszigeteltebb és kevésbé vonzó lenne.

Magyar Kurír
(tzs)