Hamarosan indulhat az PPP-konstrukciók kiváltása Magyarországon
4 perc olvasás
A megszüntetéseket és azok kifizetését jóváhagyó döntési javaslat első üteme júniusban kerülhet a Kormány elé, a döntésnek megfelelően az előnytelen szerződések megszüntetése akár néhány héten belül is elkezdődhet – jelentette ki Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára a Szolnoki Főiskolán tartott PPP Magyarországon c. előadásában 2011. június 16-án.
A megszüntetéseket és azok kifizetését jóváhagyó döntési javaslat első üteme júniusban kerülhet a Kormány elé, a döntésnek megfelelően az előnytelen szerződések megszüntetése akár néhány héten belül is elkezdődhet – jelentette ki Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára a Szolnoki Főiskolán tartott PPP Magyarországon c. előadásában 2011. június 16-án.
A szaktárca a felelős állami gazdálkodás jegyében a következmények gondos mérlegelése után minden, az állam számára előnytelen, gazdaságtalan PPP-megállapodást megszüntet, így a költségvetés hosszú távú terhei megközelítőleg 400 milliárd forinttal csökkenhetnek – közölte Hegmanné Nemes Sára.
A szerződés lezárását elfogadó vállalkozók minden esetben megkapják a beruházásra fordított pénzüket és a kiváltással kapcsolatos jogszerű igényüket – hangsúlyozta az államtitkár. Minden esetben alapvető feltétel, hogy a kiváltás költségei és a létesítmény további üzemeltetése olcsóbb legyen, mint a szerződés fenntartása.
Nem az érintett kör kárpótlása a cél, hanem a valós értéken történő elszámolás, a kockázatos projektek független igazságügyi szakértők által megállapított valós beruházási értéken történő kiváltása, más, gazdaságos finanszírozási lehetőségek feltárása – emelte ki az államtitkár, aki beszámolt arról, hogy a beruházások jelenértékét megvizsgálva kiderült, hogy a magántőke bevonásával elkészült beruházás az állam és az önkormányzatok által vállalt kötelezettségek mindössze harmadába, negyedébe került.
A korábbi kormányok több esetben anélkül kötelezték el magukat, hogy meggyőződtek volna róla, van-e valós igény a beruházásra és fenntartható-e hosszútávon a működtetés. Az is elfogadhatatlan, hogy az állam vállal minden kockázatot, míg a magánszféra kockázat nélkül többszörös haszonra tesz szert – húzta alá Hegmanné Nemes Sára, hozzátéve, hogy a PPP-konstrukcióban épített sportlétesítmények, utak, kollégiumok, büntetés-végrehajtási intézmények után fizetendő kötelezettségek éves szinten több mint 120 milliárd forintos terhet jelentenek a központi büdzsének.
Mint az államtitkár kifejtette, Magyarországon mintegy 100 állam által finanszírozott PPP-program fut. A köz- és magánszféra együttműködésében épült 54 oktatási intézmény, 34 sportlétesítmény, 4 autópálya-szakasz, 2 börtön, a Művészetek Palotája és a Berlini Collegium Hungaricum.
Hegmanné Nemes Sára előadásában arra is kitért, hogy a hazai PPP-konstrukciókban nem érvényesült a transzparencia, nem működött valódi monitoring rendszer, a projekteket senki nem ellenőrizte. További jellemző hibaként említette a magánbefektetők-kivitelezők érdemi versenyeztetésének hiányát, a gyenge minőségű kivitelezést, az eltúlzott méreteket, a drága és nem hatékony üzemeltetést.
A tapasztalatokat összefoglalva Hegmanné Nemes Sára megállapította, hogy a jövőben állami beruházásként, elsősorban uniós forrásokat bevonva érdemes fejleszteni, és a megvalósult beruházások üzemeltetését ésszerű alapokra kell helyezni.
