Hamis drágakövek
4 perc olvasás
A hamburgi drágakővásár plakátja.
A két világháború között az a hír járta Budapesten, hogy egy gazdag indiai férfi igencsak kiköltekezett, ezért értékesíteni akarta ötkarátos, halvány ibolyaszínű gyémántját. Miután a híres belvárosi ékszerész, Latzkó Andor megvizsgálta a követ, sajnálattal állapította meg, hogy jó minőségű dzsevalit. Valóban emlékeztet a gyémántra. Értéke 50 pengő.
A drágakövek hamisítását valószínűleg már az ókorban ismerték. Szakkönyvekben szerepelnek a titánia, diamonit, fabulit és hasonló hamisítványok. Ezek közül kiemelkedik a cirkónia, wattensi gyémántnak is hívják. Wattens városában (Tirol) dolgozó ötvösök állították elő először. (Hasonló a Swarovski gyár köveihez, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a gyár soha nem állította, hogy terméke valódi drágakő.)
Hamburgban minden évben megrendezik a Mineralien-t, a mesterségesen előállított drágakövek bemutatóját, vásárát. 2017-ben egy egészen különleges gyémántutánzattal állt elő az egyik gyártó. Az ilyen utánzatok között mindig a cirkónia kövek állnak az első helyen. A drágakő-nomenklatúra szerint a cirkónia a gyémánthoz hasonló, szabályos rendszerben kristályosodó változata. A szakértő első ránézésre megállapíthatja, hogy csupán féldrágakőről van szó.
Azonban s múlt század hetvenes éveiben orosz kutatók megtaláltak a módját, hogyan lehet laboratóriumi körülmények között stabilizálni a cirkóniát, amelyet azóta tömegesen gyártanak minden színben, sőt, színváltó változatában is. A kiválóan csiszolt és polírozott, úgynevezett kubikos cirkónia köveket látszatra, erős nagyító nélkül nehéz megkülönböztetni a gyémánttól. A fényességet és tüzet adó magas törésmutató értéke, illetve fénybontó képessége igen attraktívvá teszik a cirkónia kövekkel készített ékszereket, nem beszélve a gyémánthoz képest töredék árakról. A probléma ott jelentkezett, hogy egy év múltán elkezdett kopni és megfakult a fénye.
A szingapúri Diamondlite International cég felfigyelt egy új tudományág, a nanotechnológia eredményeire. (A nanosz görög eredetű szó, jelentése: törpe. A nemzetközi Mértékegység Rendszerben (SI) egy nanométer egyenlő 0,000000000l méter. Egy mogyorószem és a Föld aránya.)
Ez a Délkelet-Ázsiai vállalat 50 század nanométer „nagyságú”, szubmikroszkópikus gyémántszemcsékkel vonta be a briliáns csiszolású cirkónium követ. Az eredmény egy színtartó, kopásmentes mesterséges gyémánt lett, a fény felé tartva szivárványszerű fényjáték és narancsszínű fényvillanások figyelhetőek meg. Az így elkészített és ékszerbe foglalat köveket alig lehet megkülönböztetni a gyémánttól. A hővezetés mérése alapján működő gyémánttesztek azt mutatták ki, hogy valódi gyémántról van szó. Az UV-fénycső sem mutat eltérést. Csak elektronmikroszkóppal lehet különbséget találni, de ilyen eszközt az ékszerszakértők ritkán, vagy egyáltalán nem használnak.
A tavalyi hamburgi ásványkiállításon a cég képviselője úgy reklámozta a terméket, hogy kezében tartva a nagyobb cirkóniakövet minden oldalról gyémánt-teszterrel megérintette, amely gyémántot jelzett. Természetesen a gyártó „mesterséges gyémánt” megjelöléssel hozza forgalomba a köveit. Hogy aztán az ékszerkészítők mit kezdenek vele, lelkük rajta.
Persze manapság kevesen vásárolnak ékszert. Mindenesetre, ha valaki gyémánttal díszített ékszert vásárolna, ajánlatos ismert céget felkeresni és certifikáttal (tanúsítvány) ellátott számlát kérni.
Láng Róbert
