Hanji, Korea papírja, amely kiállta az idők próbáját
4 perc olvasás
Hanji, Korea papírja, amely kiállta az idők próbáját címmel 2015. július 31-én nyílik a koreai papír történetét bemutató augusztus 7-ig látogatható kiállítás a Koreai Kulturális Központban.
Hanji, Korea papírja, amely kiállta az idők próbáját címmel 2015. július 31-én nyílik a koreai papír történetét bemutató augusztus 7-ig látogatható kiállítás a Koreai Kulturális Központban.
Az érdeklődők számára a Koreai Kulturális Központ augusztus 2-án 12:00 és 18:00 között a Művészetek Völgyében a Folk Udvarban ingyenes hanji workshopot kínál.
A fehér eperfa rostos, belső kérgéből készült koreai papírt, a hanji-t a koreai köznyelv 1000 éves papírként titulálja, mivel jól alakíthatósága mellett rendkívül tartós. Így a klasszikus papír megmunkálás mellett hanjiból készülhet akár virágváza, ruhadarab, játék vagy akár esernyő is. Ezen sokszínűségét mutatja be a Koreai Kulturális Központ tárlata 24 Jeonju tartományból érkezett hanji mester 24 alkotásán keresztül.
A fehér eperfa kérge rendkívül erős és akkor sem indul bomlásnak, ha egy álló évig vízben ázik. Továbbá rostjai szélesek, így a kéreg könnyedén átengedi a levegőt és a fényt egyaránt. Az igazán jó hanji fiatal, egyéves fából készül, míg az olcsóbb, modern papírok gyártására a 20-30 éves „matuzsálemek" kevésbé szívós, kicsit már pudvásodó anyagát is felhasználhatják. Nem ritka, hogy a hanji valóban képes volt ezer évig is kitartani, ami a nyugati világban szinte elképzelhetetlen, hiszen ott már a 3-400 éves papír is különlegességnek számít. Koreában azonban még őriznek azokból a könyvekből, rajzokból, amelyek közel ezer évet éltek át. A régi Silla királyság területén a Bulguksa templomban találtak rá a világ legrégibb nyomtatott relikviájára, a buddhista Pure Light Dharani Sutrára, amely 751-ből származik.
A „koreai papír" gyártása egy nagyon bonyolult, lassú és munkaigényes folyamat.
A száraz fehér eperfát a fagyok beállta után vágják ki és csak akkor fejtik le a kérgét, amikor egy alapos gőzöléses eljáráson is átesett. Ezt egy egynapos vízben való áztatás követi, majd a napon való szárítás jön, ismét gőzölés és megint áztatás, ezúttal azonban nátrium-hidroxidos (marószódás) oldatban. Szárítás után kőmozsarakban zúzzák össze, jól becsomagolják és folyóvízben áztatják. Majd jön a bambuszszűrűn át való gondos rostálás, paszírozás, miközben a szűrőt meghatározott irányokba váltakozva sebesen mozgatják, hogy a rostok cikkcakkos formában szóródjanak.
A hanji készítés nehéz mesterség és ma már egyre kevesebb mester tanulja ki.
A kis mennyiségben való előállítás, a munkafolyamat nehézségei és a piaci kereslet sajátosságai miatt a hanji sajnos nem igazán lehet versenyképes az olcsó, nagy mennyiségben és alacsony gyártási áron készített modern papírtársaival szemben. Ezért a dél-koreai kormány mindent megtesz, hogy a hanjigyártás ősi hagyománya ne vesszen ki – a nemzet művészeinek, Korea örökletes kulturális értékmegőrzőinek nevezte ki a kevés megmaradt mestert és különös gondossággal karolta fel a hanji ügyét. Újabb és újabb felhasználási területeket találnak számára a hagyományos kalligráfián és a festészeten kívül, amelyek továbbra is hűséges fogyasztói. Belépett a kézművesség, sőt a divat világába is, hisz nemrég a párizsi Champs Elysee-én Korea papírjából készült ruhaköltemények vonulhattak fel egy divatbemutatón. A globális fejlődés és történelmi változások ellenére ez a vékony, finom tapintású, de rendkívül erős kulturális büszkeség, a hanji, sikerrel küzd fennmaradásáért és bölcsen, rendíthetetlenül őrzi felsőbbrendűségét.
2015. július 31. – augusztus 7.
Hanji, Korea papírja, amely kiállta az idők próbáját
Koreai Kulturális Központ
1124 Budapest, Csörsz u. 49-51.
Lantai József
