Tanácskozás a PIM Miért éppen Kleist? című kiállításhoz kapcsolódóan. Május 25-én, 10 órától egy nappal a Kleist-kiállítás megnyitója után Kleist témában konferenciát szerveznek a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

 

Tanácskozás a PIM Miért éppen Kleist? című kiállításhoz kapcsolódóan. Május 25-én, 10 órától egy nappal a Kleist-kiállítás megnyitója után Kleist témában konferenciát szerveznek a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

 

„Kleist „egyszeri, soha vissza nem térő tünemény volt, kirítt minden hagyományos rendből és elképelésből, excentrikus témáiba úgy beleásta magát, hogy az már hisztériával, tébollyal volt határos; és mélységesen szerencsétlen volt mindemellett, olyan igényeket támasztott önmaga iránt, amelyek felőrölték életerejét, a lehetetlenért küzdött, lelki eredetű betegségek sújtották, és korai halálra volt ítélve: harmincöt esztendős korában megölte magát, egy nővel együtt, akit nem is szeretett, csak a meghalni akarás fűzte össze őket."

(Thomas Mann)

 

Miért éppen Kleist?

Nincs még egy német szerző, akinek élete annyira lenyűgözné a mai olvasót, mint Kleist. Hogyan lesz egy volt katona, akinek irodalmik műveltsége korántsem mondható rendkívülinek, a német irodalom egyik legnagyobb megújítója? Mitől oly tragikus az élete? Mit mond nekünk ma az életműve? Mivel magyarázható, hogy életében alig méltatták figyelemre, a huszadik században azonban Kafkának már ő a kedvenc szerzője, ma pedig többen olvassák, mint Goethét, színpadon többet játsszák, mint Schillert?

Heinrich von Kleist életútja és életműve időről időre megtermékenyítő hatással van a magyar irodalomra és színházi kultúrára. A Frankfurt an der Oder-i Kleist Múzeummal együttműködésben megvalósuló kiállítás egyik célja, hogy ízelítőt adjon a magyar Kleist-recepció fontosabb állomásaiból, teljesítményeiből és közelebb vigyen az iránta mutatkozó érdeklődés megértéséhez.

A konferencián előadásokat hallgathatunk Kleist munkásságában elmélyült szakértőktől, délután pedig Kleist-darabok rendezői beszélgetnek Kleistről.

18 órakor Günter Blamberger magyar nyelven is megjelent Kleist-életrajzának bemutatójára várják az érdeklődőket.

 

Günter Blamberger (1951) a kölni egyetem irodalomprofesszora, az Internationales Wissenschaftskolleg Morphomata igazgatója. 1996 óta a Heinrich von Kleist Társaság elnöke, a Kleist Évkönyv kiadója. Günter Blamberger életrajza Kleistet nem élete vége, az öngyilkossága felől mutatja be, nem az életnek egy előre kijelölt csúcspontjára vagy a látványos lezárására figyel, hanem minden életszakaszban igyekszik fölmutatni azt, ami nyugtalanító vagy csodálkozásra késztet. Számos újonnan felfedezett dokumentum segítségével Kleistet beágyazza a korába, egyszersmind azonban modernségére, időszerűségére is választ keres.

http://www.morphomata.uni-koeln.de/kolleg/team/direktorium/prof-dr-gunter-blamberger

 

Brávácz Alexandra kommunikációs referens tájékoztatása szerint a program:

Köszöntőt mond E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója és Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója

 

10:00 Előadások:

Günter Blamberger (a Heinrich-von-Kleist-Gesellschaft elnöke)

Forgách András (író, műfordító)

Földényi F. László (esztéta, műfordító)

Török Ervin (irodalomtörténész)

Lányi Dániel (műfordító)

Márton László (író, műfordító)

Moderátor: Wilhelm Droste (műfordító)

 

15:00 Kleistet rendezni (kerekasztal-beszélgetés)

Közreműködnek: Gothár Péter, Hargitai Iván, Kovács D. Dániel rendezők, Perczel Enikő dramaturg. Moderátor: Forgách András

 

A chilei földrengés Hegedűs D. Géza színművész tolmácsolásában

 

18:00 A Kleist-konferencia záróeseménye a neves kölni germanista, Günter Blamberger Kleist-életrajzának bemutatója. A kötet Földényi F. László fordításában a Kalligram Kiadónál a Goethe Intézet támogatásával jelent meg 2015-ben.

A beszélgetés résztvevői: Günter Blamberger és Földényi F. László

Német nyelven, szinkrontolmácsolással

A PIM és a budapesti Goethe Intézet közös programja

 

Rendhagyó tárlatvezetés

Május 26-án 10:30 órakor Günter Blamberger, a Kölni Egyetem professzora, a 2015-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Kleist-életrajz szerzője és Földényi F. László, József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, műkritikus, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, a Csernus Ákos-díj kuratóriumának tagja közös tárlatvezetést tartanak a kiállításban.

 

Földényi F. László előadása (részlet):

Milyen szerepe van a Gonosznak Kleist életművében? És egyáltalán van-e szerepe? Első olvasatra nyilvánvalóan van – gondoljunk Rupertre, Nicolóra, Kunigundára, Pedrillo mesterre vagy Hermannra, hogy csak néhányat említsünk azok közül, akiknek gonoszságát illetően az olvasóban és nézőben nem merül fel kétely. De ha olyanokat is felidézünk, akiket nem mi, hanem a szerző, vagy az adott történet valamelyik szereplője nevez gonoszoknak, akkor elbizonytalanodunk. Kohlhaas alakja merül fel elsőként, ez a korának „legelvetemültebb" embere, aki ugyanakkor az elbeszélő szerint a „legjóravalóbb" is volt. Gonosz lenne Kohlhaas? Vagy ellenkezőleg, jóravaló? Nem kérdéses, hogy milyennek látják őt a wittenbergi polgárok, akiknek a házát felgyújtja. De kérdezzük meg a gyerekeit vagy Hersét – ők biztosan tűzbe tennék a kezüket Kohlhaas jóságáért. És hasonlóan kettős arca van Congo Hoangónak (Eljegyzés Santo Domingón), Johann Mauconduit-nek (Hallatlan gyújtogatási eset), vagy éppen F. grófnak (O… márkiné), akit leendő felesége ördögnek lát, de csak azért, mert korábban angyalként is meg tudott jelenni. Így hát az „igazi" gonoszok eredendő gonoszságát is fenntartással érdemes kezelni. Ördögiek, nem vitás. De mégis más fából faragták őket, mint a korban népszerűségnek örvendő gótikus regények ördögi figuráit vagy Marquis de Sade hőseit, akiknek gonoszsága eredendő, velük született, és akiknek „sötétségét" semmi nem tudja árnyalni.

Kleist számára a gonoszság mindig is fontos kihívás volt. De nem teológiai összefüggésben foglalkozott vele. Nem érdekelte az „ősbűn" kérdése, nem az Istennel szemben álló őselvet látta benne. Ugyanakkor nem is morális kategóriaként foglalkoztatta; nem a szabadság problémája izgatta ennek kapcsán, mint Kantot, és nem az úgynevezett „gonosz maximák" kérdése, amelyek kapcsán Kant a gonosz iránti vonzalmat, a „radikális gonoszságot" magában az emberi természetben fedezte fel.

Miközben azonban a mindent legyőző isteni jóság kérdését éppúgy zárójelbe tette, mint az emberi természetnek és a morálnak a kérdéseit, a gonoszság problémájában mégis metafizikai dimenziókat fedezett fel. Sarkítva: szekularizálta a gonosz kérdését, úgy, hogy közben mégis megtartotta annak metafizikai aspektusát.

 

2016. május 25. 10 órától

Heinrich von Kleist életművének aktualitása a 21. században – konferencia

Petőfi Irodalmi Múzeum

Budapest, Károlyi utca 16. /Díszterem

 

https://www.facebook.com/events/1017131635044943

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük