Hiába süt a nap Magyarországra, ha nem fogjuk áramtermelésre
3 perc olvasás
A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal.
A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal.
Miközben Magyarországnak a végső energiafelhasználásban tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát, addig a most készülő cselekvési terv messzemenően figyelmen kívül hagyja a valós igényeket, adottságokat – állítja az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja (IMNTP).
Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia fotovillamos hasznosítására: ha az összes használaton kívüli területre napelemeket telepítenénk, akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse is előállítható lenne. Ennek ellenére a fotovillamos alkalmazások jelentősége hazánkban nagyon alábecsült, holott ez a hosszú távon, szinte karbantartás nélkül, CO2 kibocsátás-mentesen, tiszta áramot termelő technológia a fenntartható fejlődésben kulcsszerepet játszik. A jelenlegi tervekben szereplő elképzelések a napelemes villamos energiatermelést elsősorban autonóm rendszerekre alapozzák, holott nagyléptékű fejlesztéseket hálózatra táplálással lenne érdemes megoldani. Az európai iránymutatásnak megfelelő beruházási támogatás és visszatáplálási ár kialakítása volna szükséges Magyarországon is, mert ma már hazánkat csaknem valamennyi környező ország megelőzi a hasznosításban Az általunk 2009. decemberében 2020-ra elfogadott 15 MW teljesítmény messze alulmúlja például Bulgária 300 MW vállalását, vagy a Csehországban már telepített több mint 1000 MW kapacitást. Az áramszolgáltatás biztonságának veszélyeztetése nélkül hazánk 2020-ig akár 500MW energiát is képes lenne ezzel a veszélytelen és környezetkímélő módszerrel termelni.
"Magyarország legnagyobb energiakincse a napenergia, de lemaradásunk egyre fokozódik, ugyanis fotovillamos hasznosítása megfelelő támogatás hiányában nem fejlődik kellőképpen. Feltétlenül szükséges, hogy ennek a legtisztább energiatermelési módnak az elterjesztése megfelelő súllyal szerepeljen a Nemzeti Cselekvési Tervben és a támogatási programokban." – állította Bársony István professzor, az IMNTP szakmai vezetője.
A Magyar Napenergia Társaság és az EU által támogatott PV-NMS-NET programban résztvevő Solart-System Kft. a fentiek tudatosítására és a fotovillamos energia hasznosítás előmozdítására rendez 2010. november 26-án délután a budapesti Griff Hotelben közös munkaértekezletet. A rendezvény fontosságát jelzi, hogy ugyanezen a helyszínen délelőtt ülésezik a Magyar Napenergia Társaság Közgyűlése és az MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága is.
