Hópehely, Wilson Bentley fotója 1885.Hópehely, Wilson Bentley fotója 1885.Tél van, kemény tél. Ki kisebb, ki nagyobb mértékben fázik. A meteorológusokat kivéve. Nekik jó dolguk van. Tudják, miért esik a hó, honnan fúj a szél, mekkora széllökésekkel, milyen lesz az idő a jövő héten, hol vannak a hőmérsékleti minimumok és maximumok. Komplikált, méregdrága eszközöket használnak, ezekkel zsonglőrködnek- Úgy olvassák a meteorológiai műholdaktól jövő jeleket, mint a keményen dolgozó kisember a bulvárlapokat.

 Hópehely, Wilson Bentley fotója 1885.Hópehely, Wilson Bentley fotója 1885.Tél van, kemény tél. Ki kisebb, ki nagyobb mértékben fázik. A meteorológusokat kivéve. Nekik jó dolguk van. Tudják, miért esik a hó, honnan fúj a szél, mekkora széllökésekkel, milyen lesz az idő a jövő héten, hol vannak a hőmérsékleti minimumok és maximumok. Komplikált, méregdrága eszközöket használnak, ezekkel zsonglőrködnek- Úgy olvassák a meteorológiai műholdaktól jövő jeleket, mint a keményen dolgozó kisember a bulvárlapokat.

   Hull a pelyhes, fehér hó. Amely jégkristályokból keletkezik, tulajdonképpen megfagyott felhő. Több, különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömegeken jut át, ezért minden egyes hópehely egyedi. Wilson Bentley, magát hópehely-fotósnak nevező kutató, mikroszkóppal készített felvételei segítségével bebizonyította, hogy két egyforma hópehely nem létezik. Gyönyörű.

   De az nem gyönyörű, hogy a nappal 8 órából, az éjszaka 16 órából áll. Ennek a Nap az oka. Amely egy benga nagy állócsillag, tőle jön a fény és a hő. Áldott napfény! Áldott napfény? Valaha menő volt a barna bőr. Mára kiment a divatból a barnabőrű hableány. Mert ennek ára van. A légkört védő ózonréteg imitt-amott elvékonyodott, nagy lett a kockázata a napozásnak.

   De befolyásolja a napfényt a felhők sűrűsége, a köd és sok más. Ausztriában járva elhatároztuk, hegyi vasúttal az 1650 méter magasan fekvő Mürren sífaluba megyünk. Onnan csodáljuk meg a Jungfrau csúcsát és vidékét. Mindössze 15 euróért. Megérkeztünk olyan porhó-zúzmara-köd keverékben, hogy két méterre sem lehetett ellátni. Mentünk vagy öt percig, majd megfagytunk, alig találtunk vissza az az állomásra, ahol kiderült, hogy jegyünk nem retúr.

   De nem akarok panaszkodni. Az Alpok 2000 méteres magasságán felül örök hó és jég van. A Spitzbergákon már 300 méternél. Mégis sokan választják ezt nagyon északi helyet üdülésre. Persze luxushajóval.

   Fizikus barátom csillagászatból is szigorlatozott. Tőle kérdeztem meg, miért vannak évszakok? Figyuzz, mosolygott, az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli mozgásának és tengelyállásának következménye. A keringés során a napsugarak beesési szöge változik, ennek következménye az évszakok váltakozása. A tél az északi féltekén december 1. – március 1., a déli féltekén június 1. – szeptember 1. közötti időszak. Ha a Föld nem tenne meg minden nap egy teljes fordulatot a tengelye körül…………………Köszi, bólogattam, most hagyd abba! Már mindent értek.

Jelenleg stílszerűen hallgatom a YouTube-on a Téli szerenád c, film két örökzöld dallamát  (Chattanooga Choo Choo, In The Mood.). Melegen ajánlom az Olvasónak is.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük