Hidegháborús kémküldetésekről rántja le a leplet a DoQ Újévkor
3 perc olvasás
A hidegháború alatt az Egyesült Államok több mint 10.000 szupertitkos küldetést indított a kommunista területek fegyverarzenáljának feltérképezésére. A legismertebb Francis Gary Powers ügye, akinek kémrepülőgépét lelőtték a szovjet légtérben. Számos gépet megsemmisítettek ezekben az akciókban, de többről máig nem lehet tudni, mi lett a sorsuk.
A hidegháború alatt az Egyesült Államok több mint 10.000 szupertitkos küldetést indított a kommunista területek fegyverarzenáljának feltérképezésére. A legismertebb Francis Gary Powers ügye, akinek kémrepülőgépét lelőtték a szovjet légtérben. Számos gépet megsemmisítettek ezekben az akciókban, de többről máig nem lehet tudni, mi lett a sorsuk.
A DoQ januári premierje, a Kémrepülők a hidegháborúban olyan titkos és kockázatos küldetéseket mutat be, melyek mindezidáig rejtve maradtak a világ szeme elől.
A második világháborút követően a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony tovább romlott és hamarosan kezdetét vette a hidegháború. Dwight D. Eisenhower amerikai elnök attól tartott, hogy a Szovjetunió meglepetésszerű támadásra készül. Több tény is arra mutatott, hogy félelme nem alaptalan, ezért a szovjetek fegyverkezéséről közvetlen bizonyítékokat akart szerezni. Annak érdekében, hogy nehogy megismétlődjön Pearl Harbor, jóváhagyta a minden addiginál magasabban repülő, így vadászgépekkel elfoghatatlan, de légi fotók készítésére alkalmas felderítő repülőgép, a Lockheed U-2 kifejlesztését.
1956-ban teljesített először szolgálatot az U-2, amely egy együléses, pilóta vezette gép volt. A Szovjetunió feletti kémrepülések fő célja az volt, hogy feltérképezzék a hadi készültség állapotát, fényképeket készítsenek a bázisokról, repülőterekről. Igencsak kockázatos küldetések voltak ezek, hiszen egy amerikai felderítőgép esetleges elfogása vagy lelövése súlyos következményekkel járhatott volna, akár a harmadik világháború kirobbanását is eredményezhette volna. Mindent meg is tettek az amerikaiak, hogyha esetleg valamilyen incidens mégis bekövetkezne, akkor letagadhassák. A gépeken nem volt lajstromszám, sem felségjelzés, sőt a pilótáknak be volt készítve a gyilkos méreg, hogyha túlélné a támadást, megölhesse magát, így rejtve maradhasson az akció valódi célja.
A tökéletesnek tűnő álcázás azonban megbukott. 1960. május 1-jén robbant ki a legnagyobb kémkedési botrány, az U-2 incidens, miután Francis Gary Powers felderítőgépét légvédelmi rakétákkal sikerült megsérteni, és az lezuhant. Az Egyesül Államok tagadta a gép küldetését, de a bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát követően kénytelen volt beismerni a kémkedés tényét, ami tovább fokozta a hidegháborús feszültséget, ráadásul hatalmas presztízsvesztést okozott az országnak.
A Kémrepülők a hidegháborúban januári premierjében a DoQ megismerteti nézőivel a kémrepülők szövevényes történetét és lerántja a leplet a szupertitkos küldetésekről.
Kémrepülők a hidegháborúban január 1-jén 21.00 órától a DoQ műsorán!
Lantai József
