HIT, SZERETET, REMÉNY – dráma az Örkény Stúdióban

Ödön von Horváth (1901-1938) családja a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia különböző területeiről származott. Iskoláit Budapesten, Münchenben, Prágában és Bécsben végezte. Magyarországon példaképe Ady és Mikszáth volt. Diplomataként, regény- és drámaíróként mutatkozott be. 1923-tól Berlinben már íróként dolgozott, majd Bajorországban telepedett le. A bécsi dialektusban írt, erősen társadalomkritikus drámáit Bécsben mutatták be. A rendkívül ironikus hangvételű Mesél a bécsi erdő című drámája (1926) ugyan Johann Strauss híres keringőjére utal, de a nyárspolgárok életét figurázza ki: ostobaságukat, reménytelenségüket. 1931-ben műveiért megkapta a Kleist-díjat.

Ödön von Horváth (1901-1938) családja a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia különböző területeiről származott. Iskoláit Budapesten, Münchenben, Prágában és Bécsben végezte. Magyarországon példaképe Ady és Mikszáth volt. Diplomataként, regény- és drámaíróként mutatkozott be. 1923-tól Berlinben már íróként dolgozott, majd Bajorországban telepedett le. A bécsi dialektusban írt, erősen társadalomkritikus drámáit Bécsben mutatták be. A rendkívül ironikus hangvételű Mesél a bécsi erdő című drámája (1926) ugyan Johann Strauss híres keringőjére utal, de a nyárspolgárok életét figurázza ki: ostobaságukat, reménytelenségüket. 1931-ben műveiért megkapta a Kleist-díjat.

A fasizmus előretörése elsöpri az emberi érzéseket, befolyásolhatóvá tesz mindenkit, elveszi az emberi illúziókat. Többnyire erről szólnak az írásai. Az előre látott világégés elöl Ödön von Horváth Párizsba menekült. Ott a hirtelen támadt nyári viharban rádőlt egy százéves gesztenyefa, és az író szörnyethalt. 

Ödön von Horváth a színművek terén „magányos farkas" volt. Nem ismerte sem Brechtet, sem Büchnert, nem tartozott művészi irányzatokhoz. Ő másképpen ábrázolta a kiszolgáltatott embert, a kor erkölcsi csődjét. Halála 50. évfordulóján hamvait Bécsben helyezték el. Összesen három regényt és 21 drámát hagyott hátra.

A most látott Hit, remény, szeretet című dráma történetét Ödön von Horváth 1932-ben egy barátjától hallotta, aki bírósági tudósítóként dolgozott. A közönséget általában a nagy bűnök, a híres bűnözők érdeklik, a kiszolgáltatott nők ellen elkövetett „kis bűnök" akkor sem keltenek figyelmet, ha az áldozat pusztulásához vezetnek. Itt éppen ilyen esettel találkozunk. Egy fiatal lány (Kókai Tünde) a Kórbonctani Intézet előtt várakozik, hogy holttestét 150 ezerért eladja, mert az árából adósságot szeretne törleszteni. Munkája nincs, a szülei meghaltak. Eladóként csak iparengedéllyel tudna állást kapni, de ahhoz is pénz kell. Végeláthatatlan sorban állás segélyért, sikertelenül. Csak megaláztatás éri, amikor végül munkát kap, onnan hamarosan elbocsátják. Az utcán is megszólítják mindenféle alakok. Aztán megismerkedik egy fiatal rendőrrel. Boldogan élnének az albérletben, de a rendőrt köti a fegyelem, nem bújhat el. A lány ismét a tönk szélére kerül…

A vigasztalan darab a kisemmizettek tragédiájáról beszél. A címmel ellentétben nincs benne sem hit, sem szeretet, sem remény. A nézőt csupán a színészek nagyszerű játéka vigasztalja. Több szerepben is felbukkan a csodálatos Csákányi Eszter, Bohoczki Sára, Znamenák István, Tóth Péter, Nagy Zsolt és a rendőrt alakító Patkós Márton. A zenészek: Kákonyi Árpád és Katona Dávid. Balogh Virág Katalin remek fordítása alapján a dramaturgiát készítette: Ari-Nagy Barbara és Bodor Panna. A megfelelően szellemes díszletet és jelmezt Gelsi Zoltán varázsolta a színpadra. A nagyszerű rendezés Gáspár Ildikó munkáját dicséri, amiben segítségére volt Szabó Julcsi.

Az Asbóth utcai Örkény Stúdió következő előadásain láthatjuk május elsején, 6-án, 14-én, 19-én és 25-én.

DOBI ILDIKÓ

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.