Králik IstvánKrálik István

A MÚOSZ Életmód Szakosztálya az év legérdekesebb sajtótájékoztatóját tartotta az elmúlt héten. Vendégünk Králik István volt, aki 1983 óta foglalkozik a hongkongi üzleti kapcsolatokkal, mint a Magyar-Hongkongi Üzleti Szövetség elnöke. Dr. Szalontai Éva, a Szakosztály elnökének meghívására érkezett hozzánk.

 

Králik IstvánKrálik István

A MÚOSZ Életmód Szakosztálya az év legérdekesebb sajtótájékoztatóját tartotta az elmúlt héten. Vendégünk Králik István volt, aki 1983 óta foglalkozik a hongkongi üzleti kapcsolatokkal, mint a Magyar-Hongkongi Üzleti Szövetség elnöke. Dr. Szalontai Éva, a Szakosztály elnökének meghívására érkezett hozzánk.

 

Ami nekünk először eszünkbe jut Hongkongról, az a technika, az informatika és a kereskedelem. És nem is tévedünk. Azt már kevesebben tudjuk, hogy lakosai egy ötezer éves kultúra képviselői, és a Kínai Népköztársaság egyik különleges igazgatású területe (a másik Makaó). Különlegessége a történelméből adódik. Valójában nem ország, bár 263 szigetből áll, Makaótól mindössze 60 km-re délre, a Gyöngy-folyó torkolatánál. Hongkong neve kínai nyelven illatos kikötőt jelent. Jelenleg a világ legsűrűbben lakott területe.

 

1513-ban a portugálok hajóztak először errefelé, meg is telepedtek a nagyobb szigeteken, ahol már éltek kínai kereskedők. A portugálok – miután az 1700-as években a kínaiak elűzték őket – később Makaót alapították meg. Hongkong éghajlata forró, gyakran söpörnek át rajta a dél-keleti tájfunok.

 

Kína a 9 millió 600 ezer négyzetkilométerével és 1,3 milliárd lakosával és újabban a harmadik világban való befektetéseivel meghatározó erő a Föld országai között. 22 tartományra oszlik, amelyből 5 autonóm régió és 5 nagyváros kapott tartományi rangot. Tajvan szerepe még mindig vitatott, a kínaiak azonban saját területüknek tekintik.

HongkongHongkong

Hongkong apró sziget Hangcsó és Shenzen tartomány szomszédságában, a lakható Kaulun-szigettel együtt. Összesen 1106 négyzetkilométer területen (Budapestének kétszerese!) 7 és félmillió lakossal. Ráadásul a területének csupán 25%-a lakható a magas hegyek miatt. Az első ópiumháború (1839-1842, amikor a britek ópiumot szállítottak teáért) után, 1848-ban került a Brit Birodalom fennhatósága alá, ugyanis jól védhető öblökkel rendelkezett a brit kereskedelmi hajók számára. 1852-ben telepet alakítottak ki, majd 1898-ban megvették Kínától a jogot Hongkong összes szigetére. 1860-ban, a nankingi béke után sok kínai család érkezett ide, hiszen itt biztonságban élhettek. 1900-ban már félmillió lakos telepedett meg a hegyes vidéken. 1898-ban az angolok kereskedelmi célzattal 99 évre megvásárolták a szigeteket.  A II. világháború idején hat évre megszállták a japánok, a lakosság ismét elmenekült, de miután megint brit terület lett, és visszaköltöztek. A kínai császár elűzése után Hongong lakossága kétmillióra növekedett. Amikor Csang Kai-sekék kikiáltották a népköztársaságot, viszonylag hamar 4,5 millióra növekedett Hongkong lakossága. Sátortáborokban laktak – de biztonságban. Lakossága a két világháború között kereskedelemből, árumozgatásból élt. A II. világháború után az USA embargót rendelt el Kína felé, ámde ebből kimaradt Hongkong.

 

Egy hatalmas tűzvész után elpusztultak a sátortáborok, s akkor a britek alacsony komfortfokozatú és -bérű, közös konyhájú, kicsi lakásokat építettek számukra – 30 ezer családnak. Hongkong elfogadott volt a világ számára. Jó viszonyban volt Kínával, ami a javára vált. Gyártott textilt és a PVC-világnak műanyagokat. A gyárakat felfelé építették, mert szabad terület alig akadt. A hongkongi termékek jellemzője, hogy nagyon munkaigényesek. Az 1960-as években kezdődött el a nagy tömegű elektronikai termékek gyártása. Az 1960-70-es években a kínai kulturális forradalom és Négyek Bandája működése során csak Hongkong tudott fejlődni. Teng Hsziao Ping végül meghirdette a kínai nyitás politikáját. Hongkong ekkorra már a termelést Sengcsen (vagy Shenzen) területére helyezte át. Az új ipari központok alakultak ki. A határokat a kínai hadsereg védte. A szerződés alapján 1997-ben Hongkongot visszacsatolták Kínához. Lakosságának 93,6%-a ma is kínai, de a saját pénzrendszere, bevándorlási törvénye, saját közúti szabályai megmaradtak. 2010-ben a hongkongi dollár a világ 8. legkeresettebb valutája volt. GDP-je máig a világ élvonalában van. Kína csak a hadügyet és a külügyet tartotta meg magának. Az angolok persze mindent magukkal vittek: a kínai határvédők csak lecsupaszított, romos épületekbe költözhettek be. Hongkong az 1997-es pénzügyi válságból az előre menekülést választotta. Kantonban (Gangcsou) tartományban 10 millió embernek adtak munkát, az ottaniakkal közös cégeket alapítottak. Így történhetett, hogy tavaly az egy főre jutó hongkongi GDP meghaladta a 42 ezer dollárt.

Hongkong törvényhozási épületeHongkong törvényhozási épülete

Hongkong mára (a Forbes Magazin szerint) a világ első gazdasága a legstabilabb valutával. Presztízsét emeli jelenléte a világ tőzsdéin. A kínai valuta átváltását – igen jó eredménnyel – Hongkong végzi. Kínán belül saját parlamentje van, a Registrative Council, amelyet főminiszter irányít. 2017-ben, a következő választáson a lakosság már közvetlenül, demokratikusan fogja megválasztani a főminisztert – nem úgy, mint Kínában.  

 

A lakáshelyzetről Králik István elmondta, hogy új szociális bérlakások épültek-épülnek, már nincs közös konyha, de az 50 négyzetméteres lakás luxusnak számít. Mivel a július és az augusztus nagyon forró, a gazdagabbak felköltöznek a Victoria-hegyre, ahol még New Yorknál is drágábbak a telkek. A Victoria-csúcsra kábelvasút viszi fel a kirándulókat és a lakosokat.

 

A vetített képeken egy gyönyörű, modern, kagylóformájú épületet látunk, a Hongkong Congress and Exhibition Centert, ami a Hongkong Trade and Development Council (HKTDC) cég tulajdonában van. Saját termékeik ajánlására az önálló cég világhálózatot épített ki, sok városban rendelkezik képviseletekkel. Irodája ingyenes szolgáltatásokat nyújt – nálunk Králik István vezetésével a magyar üzletembereknek is. A képviseletek ajánlják a hongkongi termékeket, bemutatókat szerveznek. Mivel a magyar nagykövetségek kereskedelmi tevékenységét leépítették, feladatát a HKTDC látja el. A kínai-magyar kapcsolatok érdekében folynak ugyan kormányközi tárgyalások, de a kis- és középvállalatok ellátása ettől még nem megoldott, itt van nagy szerepe a HKTDC-nek. Például a magyar termékek egész Kínába nem jutnak el, ilyen a magyar bor és a pálinka, mert komoly anyagi befektetések kellenének hozzá. A szervezet magyar képviselete azonban megoldást kínál akár internetes megkeresésekre is (videxim@videxim.hu). Hongkongi képviseletünk képes kiszűrni a kínai fantomcégek terjeszkedését, mert Kínában egyelőre nincs cégnyilvántartás, nincs lehetőség reklamációra, pénzt visszakapni pedig lehetetlen. Egyes kínai cégek ugyan megállapodhatnak egy-egy magyar partnerrel, de az első szállítmány után már nem biztosított sem a minőség, sem a garancia. Amennyiben a hongkongi cég átvállalja a felelősséget a kínai szállítmányokra, akkor a garancia biztosított. A bemutatott filmen láttuk a világ egyik legnagyobb üzletközpontját, a 110 emeletes Financial Centert.

 

Hongkong fejlődésének állomásai: 1950-től gyorsult fel a textiliparral, 1980-tól a szolgáltatóiparral, 1990-től a megszerzett autonómiával és az elektronikai iparral. A város fényszennyezése az európai nagyvárosokénak háromezerszerese! – Látható a világűrből. Ezért most kisebb energiaigényű led fényforrásokat alkalmaznak.

   A kormányzat bevételének zömét a rendkívül népszerű lóversenyek adják, ugyanis egész Kínában tilos a szerencsejáték. Egyéb sportok – nyilván a helyhiány miatt – itt alig vannak, illetve rendeznek vitorlásversenyeket is. A parkokban űzik a tajcsit, a lakótelepeken találhatók uszodák és fitnesztermek. Sportokra alkalmatlanná teszi a rendkívül szennyezett levegő is, amelynek 80%-áért a Dél-Kínából érkező gyári füst a felelős. A másik bevételforrás a parti feltöltések sávján az ingatlanértékesítés. A hongkongi cégek 16%-os nyereségadót fizetnek, de ezt sok mindennel csökkenthetik. Králik István érdekességként elmondta, hogy ott kapható a Túró Rudi, amit Kitty néven árusítanak. Hongkongban összesen két üzletben lehet magyar bort kapni. 10 milliárd dollár értékben importálunk onnan árut, de amit exportálni tudunk, csupán 2 milliárd dollár. Dolgoznak más magyar cégek piacra juttatásán is, de még kevés sikerrel. Az viszont tudott dolog, hogy a Borsod Chemet a kínaiaik (nem a hongkongiak) megvették.

    Kínában most üt vissza az egyke, azaz az egyetlen gyerek elv. Ugyanis ma 300 millió nyugdíjas van, nyugdíjrendszer viszont nincs, csak egyéni biztosítások. 

 

Hongkong mint turisztikai célpont. Lantau szigete mellett a tengerben építettek mesterséges földnyelvet a repülőtéri forgalom fogadására. Mára az évi 54 millió utashoz ez is kevés, újabb légikikötőt hoznak létre. Lantau egyébként természetvédelmi terület. Hongkongban jár a világon egyetlen emeletes villamos, ezen lehet várost nézni mintegy 60 forintért! A metróvonalakon vezető nélküli kocsik száguldanak. Léghuzat nincs, mert a peronokat üvegfallal zárják le, és csak akkor nyitják ki éppen ott, ahol kell, amikor a szerelvény az állomásra befutott. A hongkongiak gondosan vigyáznak a környezetre. A lakásokban kétféle vezetékes víz van: a Kínából és a természetes élővizekből, csapadékból gyűjtött ivóvíz meg a tengervíz, amivel a vécéket öblítik. A szennyvíz biológiai tisztítás után jut vissza a természetbe.

 

A turistaforgalomról egyelőre a 2011-es statisztikák állnak rendelkezésre. 2011-ben 42 millió turista érkezett Hongkongba, ami 2010-hez képest 16,4%-os növekedést jelent. A látogatók 67%-a érkezett Kínából. A lakosság 5,5%-a dolgozik a turizmusban. A Hong Kong Tourist Board alakítja az országimázst. Jelszava: Ázsia világvárosa. A főbb látnivalók közé tartozik: a Madame Tussaud Múzeum a kínai politikusok viaszfiguráival, a Western Market sok üzlettel és étteremmel, az Óceánárium 870 ezer négyzetméteren, valamint a Hongkong Park 150 féle élő madárfaja.

 

Hongkong úszó éttermHongkong úszó étterm

Amit minden turista megnéz, az a Jumbo Kingdom, a háromszintes, úszó étteremhajó Kaulunban (Kowloon). Éjszakánként tűzijátékban lehet gyönyörködni a Fények Szimfóniája előadásán. A Mea Wan Parkban találhatók a legrégebbi templomok és Noé bárkájának élethű másolata (a Biblia leírása alapján). Az ökoturizmus parkban (National Geopark) Hongkong szikláit lehet bejárni. Érdemes megnézni a 83 ezer nézőt befogadó Saa Tin lóversenypályát. Lantau szigetén van egy 34 m magas Buddha-szobor, Disneyland és a Sky City óriáspláza. 2013. június 12-én indul a híres évi sárkányhajó verseny. 

 dim sumdim sum

Hongkongi gasztronómia: a kantoni konyhát viszi tovább. Jellegzetes fogás a rizstésztába tekert fasírt gőzöléses eljárással, vagy a káposztával töltött, kisütött apró tavaszi tekercs. Sokféle ételt szolgálnak fel – többnyire középen forgó asztalon -, amelyeket pálcikával fogyasztanak. A pálcikával való evés előnye, hogy kevesebbet vesznek magukhoz. Étkezés után ízesítés nélküli zöld teát isznak. Szerintük a tea segíti az étel feldolgozását, nem üli meg és nem hűti le a gyomrot.

 

Hongkongi „utazásunk" Králik István érdekfeszítő előadásával nagy sikert aratott a megjelent újságírók körében.

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük