2008. május 27-én  az Ericsson átadta az ország első komplex hardvertervező laboratóriumát a BME Elektronikus Eszközök Tanszékén.  A laboratórium elsődleges témája az áramköri elemek hőelvezetési tulajdonságainak javítása.

 

2008. május 27-én  az Ericsson átadta az ország első komplex hardvertervező laboratóriumát a BME Elektronikus Eszközök Tanszékén.  A laboratórium elsődleges témája az áramköri elemek hőelvezetési tulajdonságainak javítása.

A most megnyitott labor az Ericsson Magyarország részéről már harmadik a sorban.  Az egyetemmel közösen működtetett kutatóhely avatásán Éry Gábor,  az Ericsson Magyarország vezérigazgatója, Tommy Westin, az Ericsson K+F igazgatója,  valamint a házigazda, Dr. Rencz Márta, a BME Elektronikus Eszközök Tanszéke tanszékvezetője mellett Dr. Molnár Károly tárca nélküli miniszter és Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke is részt vett.

Molnár Károly, a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztéséért és a technológiai innovációért felelős miniszter beszédében kiemelte, hogy Magyarország versenyképességének egyik kulcsa az oktatás, kutatás és a gazdasági élet szereplőinek szoros együttműködése. A Műegyetem hazánk vezető műszaki felsőoktatási intézménye, az intézmény rangjának-súlyának  megőrzéséhez hozzájárulnak mindazok a kutató-fejlesztő laboratóriumok, tudásközpontok, melyeket a világ vezető vállalatai idetelepítettek.

A megnyitó képei:

 

1.1. 2.2.
3.3. 4.4.
5.5. 6.6.
7.7. 8.8.
9.9. 10.10.
11.11. 12.12.

Pálinkás József, az MTA elnöke szerint a Központ megnyitása fontos jelzése annak, hogyan tud a hazai tudományos bázis a vezető világcégeken keresztül bekapcsolódni a globális innovációs láncba, a tanszéken felhalmozott tudás vezető világvállalat termékeiben jelenik meg ily módon. A hasonló kapcsolódások különösen fontos szerepet játszhatnak a hazai KKV-k érvényesülésében is.

Az egyetemi és akadémiai kutatóhelyek kiaknázható kapacitásainak megismertetése révén növelhető a vállalkozások kutatás-fejlesztési ráfordítása.  Az Akadémia ezért szorgalmazza, hogy mind nagyobb nyilvánosságot kapjanak ezek a sikertörténetek.  Az Ericsson a Magyarországon működő egyik legjelentősebb multinacionális cég, hazai működése során kiemelkedő szerepet vállalt a gazdasági-társadalmi átalakulás,  a magyar kultúra és tudomány támogatásában.  A világcég magyarországi leányvállalata 550 munkatársat foglalkozat, amely létszám meghaladja bármely hazai kutatóintézet létszámát.

Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója üdvözlő beszédében felemlítette, maga is a tanszék hallgatója volt, s mindig szívesen tér vissza szemügyre venni a fejlődést.  Hangsúlyozta, az Ericsson folyamatosan követi a felhasználói igényeket, ily módon tud vezető szerepet betölteni  a szélessávú technológia fejlesztésében úgy a  mobil, mint a vezetékes hálózatokban.   A világ vezető távközlési innovátoraként az Ericsson rendelkezik a legerősebb elkötelezettséggel a kutatás-fejlesztés iránt az iparágban, jelentős mértékben járul hozzá a különböző szabványok kialakításához, a mintegy  23 ezer bejegyzett szabadalom létrehozásával.

A vezérigazgató kiemelte, az Ericsson Magyarország a legnagyobb hazai telekommunikációs és informatikai kutatással, szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalat, ahol példaértékű az oktatás-ipari megvalósítás láncolata; erre nyújt jó példát a most felavatott  laboratórium is. 

A laboratórium kialakítása az Ericsson Magyarország hardverfejlesztő csoportja és a BME Elektronikus Eszközök Tanszéke  hosszú távú kooperációjának meghatározó eleme.  A felek együttműködése biztosítja, hogy a tanszék hallgatói folyamatosan szembesülhessenek a modern elektronikai iparból érkező kihívásokkal, s a tanszék erős tudományos hátterére támaszkodva, önálló alkotómunkával a fogyasztói igényekre reagáló, korszerű megoldásokat dolgozzanak ki.  

Az Ericsson Magyarország és a BME Elektronikus Eszközök Tanszéke közötti kapcsolat kiemelkedő példája a modern műszaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég és a XXI. század ipari és piaci kihívásai felé nyitott, a nemzetközi trendeket ismerő és azok irányában érzékeny felsőoktatási intézmény együttműködésének.

Az Ericsson Magyarország 12-14 milliárd Ft-ot költ fejlesztésre, ezt a ráfordítási szintet tartani, sőt növelni is kívánják a jövőben.

Mivel foglalkozik az új labor? 

Az új kutatóhelyen a jövő villamosmérnökei elsősorban programozható mikro-áramkörökkel (pl. FPGA, általános célú programozható eszköz; DSP, digitális jelfeldolgozó processzor;  NP, hálózati processzor) megvalósított komplex hardver rendszereket kutatnak, továbbá elsajátítják a termikus, nagyfrekvenciás hatásokat is figyelembe vevő eszközök tervezését.

A laboratórium képei:

 

1.1. 2.2.
3.3. 4.4.
5.5. 6.6.
7.7. 8.8.
9.9. 10.10.
11.11. 12.12.
13.13. 14.14.
15.15. 16.16.

Az Ericsson világelső a mobil és vezetékes hálózatüzemeltetők számára történő távközlési berendezések szállításában és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásában.  140 ország több mint ezer hálózatában használják az Ericsson berendezéseit, és az összes mobilhívás 40 százaléka Ericsson rendszereken keresztül épül fel.

Az Ericsson Magyarország 2007 év végén érte el az  ezer főt, ebből a kutatás-fejlesztési igazgatóság több mint 550 tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftverfejlesztőnek ad munkát.  Az Ericsson támogatásával a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén 1992-ben létesült a Nagysebességű Hálózatok Laboratórium (High Speed Networks Lab), amely 1996-tól mint világszintű Ericsson kompetencia-központ működik.  2000-ben az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén alakult meg az Ericsson második egyetemi laborja, a Kommunikációs Hálózatok Laboratórium (Communication Network Lab).  A fent emlitett laborokon kívül az Ericsson számos megbízási szerződéssel támogatja az egyetemi kooperációt SW és HW fejlesztési témakörökben.

Dr.Rencz Márta professzor, tanszékvezető elmondta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Elektronikus Eszközök Tanszéke idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját.  A Tanszék a magyar felsőoktatásban az egyetlen olyan hely, ahol együtt oktatják és kutatják a legmodernebb félvezető, illetve optikai eszközök működéselméletét, mérés- és alkalmazástechnikáját, az áramköri ismereteket és az ezekhez kapcsolódó komplex tervezési és szimulációs módszertant, mindezt a nemzetközi kutatási eredményekre alapozva. Alapvetően IC-k elméletével, tervezésével, gyártásával összefüggő tevékenységet folytat a 20 oktató-kutató és a 20 PhD hallgató. Átlagéletkoruk 35 év körül van.  A tanszéken alapított kft. a tevékenységük legnagyobb finanszírozója, mintegy 250 nemzetközi cégnek szállít, olyanok számára mint az Intel, Samsung és a GE.

A tanszék sajátsága az elektronikai rendszerek termikus tulajdonságainak pontos, és az elektromos hatásokkal kölcsönhatásban történő jellemzése. A termikus kérdések mára az elektronikai ipar meghatározó korlátozó tényezőivé váltak mind chip, tok, kártya, mind pedig rendszer szinten. Ezek figyelembevétele elengedhetetlen komplex hardver rendszerek (mint pl. híradástechnikai berendezések) tervezése során.  A tanszék nemzetközi összehasonlításban is sikeres kutatási területe a chipek és tokozásuk hőmérsékleti vizsgálata, hőtérképek felvétele, hőmérsékleti hatások vizsgálata, termikus tesztstruktúrák és áramkörök tervezése, nagy teljesítményű világító diódák (LED-ek) vizsgálata.

A modern elektronikai tervezés végeredménye egy szilíciumra integrált áramköri lapka vagy egy FPGA áramkörbe "beégetett" áramköri terv – mindegyik azonban nagybonyolultságú nyomtatott áramköri lemezbe kerül beépítésre. Az IC lapkák tervezését szolgálja a BME Elektronikus Eszközök Tanszékén létesített VLCI IC tervező laboratórium, amelyet az Ericsson támogatásával a tanszéken létrehozott új laboratórium egészít ki, ahol a nagyobb hardver rendszerek komplex szemléletű tervezésére, tesztelésére, és bemérésére nyílik lehetőség.

Az üdvözlőbeszédek után megtörtént a tanszék 50. évfordulójának alkalmából meghirdetett fejlesztői verseny díjátadása, a három díjazott hallgató komplex feladatokra kialakított, digitálisan vezérelt-programozott modellvasúti rendszert épített.

A BME Magyarország legerősebb felsőoktatási intézménye a mérnöki és üzleti tudományok területén. A BME célja, hogy folyamatosan a magyar felsőoktatás élvonalába tartozó kutató egyetem, az innováció vezető hazai felsőoktatási intézménye legyen, erősítve európai beágyazottságát.
A Műegyetem 8 karán 24 ezer hallgató folytat tanulmányokat, diplomáit a FEANI (Nemzeti Mérnökszervezetek Európai Szövetsége) szervezete az Európa-mérnöki minősítés alapfeltételeként elfogadja.

A 2008-as évben a nagy állami felsőoktatási intézmények közül egyedül a BME tudta össz-jelentkezői létszámát növelni. A minőségi képzés és a diploma presztízsének megőrzése érdekében a bekerülési átlagpontszám 126 pont volt az elmúlt évben a 120 pontos rendszerben.

http://www.ericsson.com/

http://www.ericsson.mobi/

 Harmat Lajos