IBM adattárolási megoldások az egészségügy számára
12 perc olvasás
Az IBM 2012. évi Storage Fórum konferenciája az informatikai adattárolás egészségügyi alkalmazásait helyezte középpontba, az egészségügy piaci és intézményi szereplőinek szemszögéből vizsgálta az adattárolás aktuális kérdéseit. A Budapesti Kongresszusi Központban tartott rendezvényen bemutatták a vállalat legfrissebb tárolási és felügyeleti technológiáit, rávilágítva, az intelligens megoldások miként támogathatják az egészségügy ellátórendszerét, az egészségiparban tevékeny cégek üzleti lehetőségeit és az innovációt.
Az IBM 2012. évi Storage Fórum konferenciája az informatikai adattárolás egészségügyi alkalmazásait helyezte középpontba, az egészségügy piaci és intézményi szereplőinek szemszögéből vizsgálta az adattárolás aktuális kérdéseit. A Budapesti Kongresszusi Központban tartott rendezvényen bemutatták a vállalat legfrissebb tárolási és felügyeleti technológiáit, rávilágítva, az intelligens megoldások miként támogathatják az egészségügy ellátórendszerét, az egészségiparban tevékeny cégek üzleti lehetőségeit és az innovációt.
Magyarország nagyon fontos szereplő a tárolóterületi gyártásban is, az IBM egyik komoly kapacitású gyára Vácott működik már jó néhány éve, ahol több mint ezer munkatárs állítja elő, elismerten kiváló minőségben a csúcskategóriás tároló eszközöket világméretű felhasználásra.
A február 22-én megtartott konferencia résztvevőit Kohán Márk, az IBM Magyarország hardwer üzletága
(számítógép rendszerek és technológia) újonnan kinevezett vezetője köszöntötte, majd első előadóként
az IBM közép-kelet-európai vezetésétől Christian Leeb-Hetzer System Storage Director-t hallhatták a megjelentek.
A vezető rámutatott, egyre több iparág számára jelent problémát a mindennapi üzletmenet során keletkező hatalmas információmennyiség kezelése. A robbanásszerű adatnövekedés és a szűkülő költségvetés gondja egyszerre jelentkezik, különösen jó példázza ezt az egészségügy területe. Új, folyamatosan fejlesztett diagnosztikai eszközök jelennek meg, naponta keletkezinek új, egyre kevésbé kezelhető digitális tartalmak az egészségügyi rendszerekben. Az egészségügy maga egyre magasabb színvonalú betegellátásra törekszik a meglévő erőforrásokkal, a megoldáshoz mindenképpen együttműködésre van szükség. A feladat adott; a beteg-adatokat oly módon összehozni, hogy a beteget közös rendszerben, közös alapokról lássuk. Ehhez arra van szükség, hogy az óriási mennyiségű adatot egy helyen kezeljük és bármikor, bárhonnan elérhetővé tegyük, akár a beavatkozás helyén is.
Az egészségügyi rendszerekben a nagymennyiségű információ kezelésekor figyelemmel kell lenni a nagyszámú háttérkutatásra is, a folyamatosan bevezetésre kerülő új kezelési módszerekre, az újonnan kidolgozott betegellátási módokra, s támogatni kell az orvosok, az egészségügyi személyzet döntéseit is, akik egyre összetettebb környezetben kényszerülnek döntéshozatalra. A betegségek is egyre összetettebbek, orvosi szempontból is nagyobb összefogásra, együttműködésre van szükség, így a döntéstámogató rendszerek is kritikus sikertényezővé válnak az egészségügy területén.
Nagy kihívást jelent, hogyan tudjuk ezeknek a szervezeteknek az adatait egy helyre úgy összegyűjteni, hogy a szervezetek költségvetése ne növekedjen.
Hasonló a helyzet az információ-menedzsment területén is, egyre több alkalmazás működik, az informatikusoknak egyre nagyobb és többféle terhelést kell kiszolgálni nagyvállalati körülmények között. A rendszer fejlődése eddig nem a hatékonyság mentén zajlott. Az IBM mindennek tanúja volt, s felmerült a kérdés, hogyan tudja a nagyvállalatoknál, szervezeteknél meglévő információ-szeleteket összevonni.
Az adattárolás mára ágazati szabvánnyá vált, bármely kategóriát tekintve a vállalt egészére nézve kompatibilisnek tekinthető. Kritikus terület azonban a mögöttes intelligencia, hogyan tudnak egymással együttműködni az egyes komponensek.
Az IBM az információkezelés intelligensebbé tételére három területet szemelt ki:
–Hogyan hozhatunk ki többet meglévő erőforrásainkból, pl.: a kórházak, egészségügyi környezetek többségében elszigetelten működnek az egyes részlegek (osztályok), kórházi területek, ezekben a működés workload alapú, mindenki a saját dolgáért felelős. A kérdés; hogyan lehet egy közös platformra összehozni ezeket, hogy a beteggel kapcsolatos adatokat (pl. leleteit, röntgen eredményeit, stb.) mindenki ugyanúgy, egységesen lássa.
Az adatok egymástól elszigetelten állnak rendelkezésre, ez feloldható pl. több adattárolási erőforrás biztosításával, telepítésével. Az IBM ennél intelligensebb megoldásra törekedett, a meglévő számítási kapacitások jobb kihasználásával. Tíz évvel ezelőtt, amikor a szerver-virtualizáció gondolata először felmerült, az IBM volt az első aki azt mondta, nézzük meg, hogy az információt , a tároló erőforrásokat hogyan tudjuk virtualizálni, hiszen nem eléggé hatékony, ha külön silókban állnak rendelkezésre az erőforrások. Összetett problémát jelent a különálló terhelési igényeket úgy kiszolgálni, hogy a költségek is optimalizálhatók legyenek.
Tároló-virtualizáció esetén egy erőforrás-bázisba, un. pool-ba próbáljuk összevonni az adattárolási erőforrásokat és így kezeljük az információkat. Így tudunk gondoskodni az adat-integritásról, az adatbiztonságról, a katasztrófa utáni helyreállításról. A tapasztalat szerint, a cégeknél a meglévő infrastruktúra legalább 30-50%-a nincs megfelelően kihasználva, tanácsadóként azt mondja az IBM, ne vegyenek több tároló hardvert, hanem a meglévő komponensek intelligensebb együttműködését erősítsék, virtualizációra van szükség.
A tároló erőforrásokat egy pool-ba összevonva jobban ki tudjuk használni meglévő erőforrásainkat és egységesíteni tudjuk a szolgáltatási szintet. Ez a fajta virtualizáció, vagy más, hasonló néven illetett megoldás azonban nem terjedt ki az egész infrastruktúrára. Egészségügyi környezetre különösen igaz, hogy össze kell vonni az erőforrásokat.
-Fontos kérdés, hogyan lehet kevesebbet tárolni annál, mint amennyi keletkezik?
Másfél évente megkétszereződik az adatmennyiség, de a meglévő információ mennyiségnek csak 25%-a az ami egyedi, a többi 75% másolat. Az eü. területén nagyon gyakran kell másolatokat készíteni, leletekről, e-mailekről, vonatkozó csatolmányokról. Korábban az IBM kidolgozott egy megoldást, egy adattömörítési és adat-deduplikációs technológiát. Lényege, csak a forrással dolgozzunk, és óriási mértékben csökkentsük le a fizikailag tárolandó adatmennyiséget. Ez a deduplikáció lényege.
–További fontos elem; az információk megfelelő helyen, a megfelelő szinten való tárolása.
Az utóbbi tíz évben sok ágazatban sok szó esett arról, hogyan tudjuk elérni, hogy az információk a megfelelő szinten kerüljenek tárolásra. A kívánt szolgáltatási szintnek és a rendelkezésre álló költségvetésnek meg kell felelni. Az IBM a versenytársakat jóval lekörözve, képes ma egyedülálló megoldásokat nyújtani a témakörben.
Ismert az az információkezelés, amelynél A-ból B-be, B-ből C-be és tovább másolni az adatokat a hálózaton keresztül, de ezek a megoldási próbálkozások nem eléggé hatékonyak, s eléggé hardverhez kötöttek. Vannak olyan versenytársai az IBM-nek, amelyek az információ-életciklus kezelést egy dobozon belül akarják megoldani, de ennek nincs értelme.
A virtualizáció nagy fejlődés előtt áll az egész ágazatban. A teljes pool-ra az IBM kidolgozott egy információ-életciklus kezelési technológiát, amely kiterjed a teljes infrastruktúrára. A piacon az IBM-en kívül más nem képes
a meglévő információkat az infrastruktúra egészében virtualizálni.
Összegezve tehát, három elemet kell szem előtt tartani a témakörben :
-virtualizáció,
-deduplikáció,
-az adatoknak a megfelelő helyen való kezelése.
További előadások:
Dieter Münk, az IBM üzletfejlesztési alelnöke az egészségügyben is nélkülözhetetlen okos tárolási technológiákról beszélt, bemutatva néhány külföldön már bevált megoldást és sikeres projektet.
Dr. Schiszler István, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet stratégiai igazgatója a magyar egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének középtávú terveit tekintette át, kitérve arra is, milyen szerepet kaphatnak ebben az informatikai technológiák.
A konferencia sajtótájékoztatóján Veress Zsolt, az IBM Magyarország vezérigazgatója és Kohán Márk üzletág-igazgató foglalta össze az eseményhez kapcsolódó információkat.
Hazai felmérés szerint az egészségügyben évente 38 ezer terabájt adat keletkezik, ennek a tárolása önmagában is bonyolult, a feldolgozása még kritikusabb. A kormányzat kidolgozta az egészségügyi ellátórendszer középtávú terveit, amit Schiszler István, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) stratégiai igazgatója a konferencián fel is vázolt a hallgatóság számára. A fejlesztés egyik meghatározó eleme a hatékonyság-növelés, ugyanis a mai magyar egészségügy drága, pazarló, a másik elem a minőség, ahol lényeges fejlesztésekre van szükség.
Az IBM Smarter Planet „világjobbító" stratégiai keretrendszerének lényeges eleme az egészségügyi rendszerek minőségileg jobbá, hatékonyabbá tételéről szóló Smarter Health.
Az egészségügyben sok átalakítási folyamat zajlik jelenleg, s minden ilyen strukturális átalakításnak infrastrukturális, közte informatikai hátteret kell biztosítani. Az alapadatok az OLEP-nél megbízható módon rendelkezésre állanak, komoly adatbázist képeznek, s komoly munka folyik kormányzati szinten ezen adatok felmérésére és vizualizálására. Éles adatokon alapuló megoldások már jelenleg is vannak.
A rendezetlen halmazként, strukturálatlan formában jelentkező adatok feldolgozásra és tárolásra várnak, hogy egyszerűen kezelhető és gyorsan mozgósítható állományként szolgáljanak további felhasználásra.
Az olyan kiterjedt rendszerekben, mint az egészségügy, a szükséges információ gyors elérése nemcsak a betegellátást teheti gördülékenyebbé, de életeket is menthet. Az IBM 2011-ben bemutatott szuper-számítógépének fejlesztői az elmúlt évben éppen arra keresték a választ, hogyan lendítheti előre az orvosi diagnosztikát a rendkívül összetett információkat is kiválóan kezelő Watson szoftvere.
Bármely kiváló szoftver képességei azonban csak akkor érvényesülnek, ha az adatokat megfelelő rendszerezésben, egyesítve kínáljuk, ezt a célt szolgálják az IBM tárolási technológiái, a vonatkozó üzletág az IBM leggyorsabban fejlődő ágazatai közé tartozik.
Az egészségügyben rendkívül érzékeny személyes adatok halmozódnak fel, ezek hosszú távú kezelésére, megóvására minden országban fontos előírások vonatkoznak.
Az IBM az elmúlt évben több, saját fejlesztésű tároló, archiváló megoldást jelentett be.
Kiemelhető az XlV tároló, amely már a 3. generációnál tart; szilárdtest meghajtókat alkalmaz, iPod-ról és
iPhone-ról is vezérelhető, teljesen egyedi pszeudo-RAM algoritmussal dolgozik és az adatokat „szétszórja" a teljes tárterületen, így viszonylag lassabb diszkeket használva is közel azonos teljesítmény tud elérni, mint a high-end disk-storidge-ok alsó kategóriája.
Ugyancsak az elmúlt évben jelentette be az IBM a Storewise V7000 tárolóeszközét, SAN, NAS és Cloud támogatással, ami egységesített tárolási lehetőséget biztosít.
Az adatok hosszú távú mentésére, tárolására az IBM a szalagos megoldást tartja kívánatosnak, ilyen a saját fejlesztésű Jaguár és a hozzá csatlakozó virtuális szalag-könyvtár. Utóbbi az adatok átfutásakor már elvégzi a de-duplikálást, növelve a tárolási hatékonyságot.
Az IBM az egészségügyben sok referenciával rendelkezik, pl. az Egyesült Államokban, de a környező államokban is. A hatékony egészségügyi informatikai példákért nem kell a tengerentúlra menni, a szomszédos országok egészségügye is a hazaihoz hasonló forráshiánnyal küzd, mégis sikerrel valósítottak meg vonatkozó projekteket.
-Szlovákiában a teljes háttérrendszert (hw, sw) az IBM segítségével vezették be.
-Horvátországban és Szlovéniában IBM RFID-s rendszerrel kezelik a gyógyszeripari cégek nyilvántartását.
-Egy cseh onkológiai intézet, a cseh nemzeti kutatóprogram részeként, az IBM rádiófrekvenciás (RFID) azonosítási rendszerét vezette be gyógyszerek, terápiák előkészítésére és nyomon követésére. A beszámoló szerint a betegellátás folyamatai átláthatóbbá váltak, a beteg biztonság jelentősen javult.
-Oroszországban a betegek adatainak digitalizálásban segített az IBM. A vállalat technológiáit több kórházban is bevezették, így sikerült felgyorsítani az adatkezelést és csökkenteni az orvosok, betegápolók adminisztrációs terheit. A megoldással a betegekről szóló összes információ egyetlen konszolidált, Lotus Notes Domino alkalmazásban érhető el, ugyanezen a felületen oszthatók meg a vizsgálatok, orvosi konzultációk időpontjai is.
-A szlovén állami egészségügyi biztosító az IBM-mel közösen alakította ki új elektronikus biztosítási rendszerét, segítségével az egészségügyi intézmények azonnal hozzáférhetnek a betegek adataihoz, s könnyen feldolgozhatják az online jelentkező igényeket. A beteg egészségbiztosítási státuszát egyszerű azonosító alapján ellenőrzik, majd rögtön kezdeményezik az igényléseket. Amennyiben az orvos otthon látogatja meg a beteget, annak ellátási jogosultságát a kártyán szerepelő azonosító SMS-ben való elküldésével tudja ellenőrizni.
A vállalat Medical Archive megoldása a teljes kórházi rendszert átfogja, használói a központosított adatkezelés révén jelentős adminisztrációs kapacitásokat szabadíthatnak fel. Az IBM integrált rendszerei nemcsak a betegfelvétel és ellátás folyamatainak meggyorsításában, de az átlátható készletgazdálkodás kialakításában is segíthetik az intézményeket. Az eszközgazdálkodási szoftverek naprakész információt adnak a kórházak és egészségügyi szolgáltatók teljes eszközparkjáról, a defibrillátortól a kerekes széken át az épületet kiszolgáló berendezésekig.
Az IBM vezetés hangsúlyozta, a magyar egészségügy számára is jól alkalmazható, gyorsan beiktatható, s gyors eredményeket hozó megoldásaik vannak, szerintük ezek a versenytársak előtt járnak, s a vonatkozó közbeszerzési tenderen sikerre számítanak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Watson_(mesterséges_intelligencia)
http://www.redbooks.ibm.com/redpapers/pdfs/redp9130.pdf
http://www.ibm.com/smarterplanet/us/en/?ca=v_smarterplanet
http://www.smarter-health.com/
http://www-03.ibm.com/systems/hu/storage/disk/xiv/index.html
http://www-03.ibm.com/systems/storage/disk/storwize_rasm_rab/index.html
http://www-03.ibm.com/systems/storage/disk/storwize_v7000/
Harmat Lajos
